Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-05 / 1. szám

közepén volt 1.900,000; 1900-ban volt 1.888,710. Az emelkedés aránya az utolsó évtizedben hanyatlott. — A lünneburgi „ Kinderhospital" az utolsó évben 260 gyermeket ápolt. Evi bevétele volt 16.531, kiadása 15,280 márka. Az ápolás tisztét az ú. n. hannoverai Henriettenstift diakonissza nővérei végzik. — A szászországi „Mis— sionsglockc", a melyet a lipcsei misszió gyermekek számára ad ki 1900 óta, az utolsó évben 82 ezer példányban kelt el. Az előző években 65 ezer példányban jelent meg. Ugyancsak Szászországban nincs többé hiány a theologusokban. Evekkel azelőtt más egyháztartományok kandidátusait is alkalmazták lelkészekül, míg ma a lipcsei theoiogusok száma teljesen fedezi a szükségletet; sőt azt olvassuk, hogy a lelkészi állás érdekei képviseletéről s segédpénztárak létesítése czéljából Szászországban egy harmadik lelkészi egyletet is akarnak létesíteni. Valóban örvendetes jelenségek a német protestantizmus életrevaló belső életéből! „A protestáns egylet a krízis előtt" czímű czikkében a „Chr. d. Chr. W." legújabbi száma a következőkről tudósít: Abból az alkalomból, hogy Weingart osnabrücki lelkész húsvéti beszédje, illetve Jézus feltámadásának tagadása miatt hivataláról letétetett, s ezzel kapcsolatban abból az alkalomból, hogy Rade marburgi tanár s a „Chr. W." nagyhírű szerkesztője megírta: „A tiszta tan a hitnek s nem a jognak követelménye" cz. művét, a német prot. egylet körében a német szabadelvű protestáns érdekek megóvása és megvédése czéljából egy nagy „ Lutherbund" van alakulóban, a mely főleg a vallási és lelkiismereti szabadság megvédését czélozza az egyházban. Mtnzel boroszlói lelkész fejti ki közelebbről a „Protestant" 47—48. számában ez újabbkeletű „Bund" eszméjét, czélját és rendeltetését, és azt mondja róla, hogy megalakulásának a terve nemcsak a lelkészek között, hanem a művelt laikusok körében is élénk visszhangra talált. Kerülni fog minden „agresszív" föllépést, de másrészt arra fog törekedni, hogy ilyen Schrempf, Harnack és Weingarten-féle esetek az egyházban többé ne ismétlődjenek, s Menzel kijelenti, hogy a „Bund" nem akar versenytársa lenni az „Ev. Bund"-nak vagy a liberális protestáns egyletnek. E tervezett egylet ellen lépett föl ugyancsak a „Protestant" hasábjain Schmeidler berlini lelkész, a protestáns egylet igen buzgó és előkelő tagja, és rámutat arra, hogy a tervezett Bund központi vezetősége csupa berlini protestáns egyleti tagokból áll, a mi nagyon is kétessé teszi a „Bund" létesítését s óriási hátrányára lészen az amúgyis küzdő német protestáns egyletnek. Annyi bizonyos, hogy Kémetország protestantizmusa a maga sok egyház-tartományával s még több egyletével s theol. s egyházi pártárnyalatával amúgy sem egységes, hanem inkább atomisztikus jellegű, s az is bizonyos, hogy csupa negatív jellegű kritikai liberalizmussal nem építjük meg istenországát s nem nyerjük meg a híveket sokfelé és sokféleképen támadott ev. anyaszentegyházunknak. Ott van az „Ev. Bund", egyesüljenek a német protestánsok annak czégére alatt, s aztán törekedjenek végre valahára a német birodalmi, főleg egyházkormányzati unió létesítésére. Keressék az egyesítő kapcsokat a német protestáns egyháztartományok között, s létesítsék a politikai egységnek megfelelőleg a protestáns egyházi egységet, s akkor eredményes lesz az Ő föllépésük Rómával és az ultramontanizmussal szemben. Különben még azt is olvasom, hogy a jövő év elejével a „Protestant" megszűnik s Schmeidler lelkész szerkesztése mellett a német protestantizmus érdekeinek szolgálatában a brémai „Protestaiifenblattba" fog beleolvadni. Be más a német protestánsok helyzete, mint a mienk, a kik még a lét- és életkérdéseket képező legszükségesebb dolgaink bölcs elrendezésére is alig tudunk, vagy akarunk ráérni. Pedig a mi hazai protestantizmusunk csakugyan krízis előtt áll! Azért hát videant consules! Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Szölölevelek. Elbeszélések, képek, rajzok, apróságok az életből. Irta Kálmán Dezső Kölesden (Tolnamegye). Nyomatott Szegszárdon, 1902-ben, 114 lap, ára fűzve 2 K. 20 fill. Kálmán Dezső előnyösen ismert tárczaíró, „Csalánlevelek", „Tarkavilág", „Füstkarikák" czímű tárczagyűjteményeivel jó hangzású nevet szerzett. Karczolatait magyaros humor, zamatos ötletek, színeleven leírások, kaczagtató helyzetrajzok jellemzik. Ebből a kútfőből fakadtak, erről a tőkéről hajtottak ki a „Szőlőlevelek" is. Alakjai életteljesek, természetesek; humora csillogó, rajzai színesek, ötletei megkapok. A kötet könynyed és kellemes tárczaolvasmány. Tíz ilyen karczolatféle van benne. Czímök: Hogyan sült fel a felesem. A kollegák. Arról, a mi nincs. A porosz király és Odry József. Egy gúnydal. Az asszonyokról. Petőfi Sándor és Bacsó János. Garay hatása az ötvenes években. A múltból. Királyi ebéd. — Legsikerültebb darabjai e kötetnek: „Hogyan sült fel a felesem", a mely tőről metszett alakjaival excellál; „Az asszonyokról", a melynek csevegésében kifogyhatatlan a humor; „A múltból", a mely pompás humoros rajz; „A királyi ebéd", a mely színdús leírásaival tűnik ki. — Az egész köteten meglátszik a gyakorlott író gondos keze, technikai tudása, alakjainak és a helyzeteknek színesebb jellegzetesebb kidomborítása. — A könnyed és humoros olvasmányok kedvelőinek figyelmébe ajánljuk a nagyon csinos kiállítású kötetet, a mely 2 korona 20 fillérért Kálmán Dezső ref. lelkésznél Kölesden rendelhető meg. ** Magyar Harmónia. Négyszólamú vegyes karra írt énekek anthologiai gyűjteménye gimnáziumi, reál és polgári iskolai, valamint más vegyes énekkarok és daloskörök számára szerkesztette Deák Gerő főgimnáziumi tanár. Budapest, Kókai Lajos könyvkereskedése, 190 lap, ára 1'80 kor. — Deák Gerőt, a szászvárosi református főgimnázium tanárát, több ének- és zenemű szerkesztőjét előnyösen ismerik a szakkörök. „Magyar Harmónia" czímű művével kettős czélt szolgái. Először is a nemzeti elem intenzivebb érvényesülésót kívánja elérni, mert e tekintetben a középiskolai énektanítás sokkivánnivalót hagy. Másodszor arra törekszik, hogy a középiskolai életben előforduló kiválóbb alkalmakra minél több megfelelő ének álljon a daloskörök rendelkezésére. E kettős czól elérése végett daloskönyve tartalmát túlnyomólag hazai dallamköltők régi és újabb műveiből szerkesztette, de azért kellő tekintettel volt a külföldi dalirodalom kiválóbb termékeire is. A daloskönyv kéziratát Szügyi József ismert zenepedagógusunk nézte át; 2*