Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-23 / 8. szám

Negyvenötödik évfolyam. 8-dik szám. Budapest, 1902. február 23. PROTES EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-utcza 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk. A külmisszió áldásai. Sz. F. — Tárcza. A szoeziális kérdés és a ker. erkölcstan. Kapi Béla. — Belföld. Egyházközségi gyűlés és a presbiterválasztás. Váqmelléki. — Misszióügy. Falusi balmisszió. Lukácsy Imre. — Külföld. Angol egyházi szemle. B. Pap István. — Régiség Pázmány és Szenezi Molnár Albert. Patilovics István. — Egyház — Iskola — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Pályázatok. — Hirdetések A külmisszió áldásai. Bertrand kapitány, a hírneves Afrika-kutató útján a napokban sok szó ésett a külmisszióról, különösen a búrok szomszédságában, a Zambezi folyam felvidékén lakó baroccsi négereknek keresztyónségre térítéséről. Bertrand valóságos koronatanúja azoknak a bámulatos eredményeknek, a melyeket az evangélium a pogány népek körében nap-nap után kivív; dél-afrikai, indiai és középázsiai kutató utazásaiban azok a csudálatos átalakulások lepték meg leginkább, a melyeket a keresztyénségre áttért bennszülöttek között tapasztalt. Előadásai folyamán nem egyszer hangsúlyozta, hogy becsüljük meg a keresztyén miszszionáriusokat, mert ők korunknak a legelső és legáldásosabb szellemi munkásai. Egy Elliot és Egede, egy Schwarz és Gützlalí, egy Williams és Patteson, egy Mackay és Livingstone igazi apostoli nagyságok, élő bizonyítékai a keresztyén hit világmeggyőző hatalmának. A külmisszió, általános tapasztalat szerint két irányban érezteti a maga áldásos hatását. Egyfelől a megtérített népekre, másfelől a külmissziót gyakorló keresztyénekre árasztja jótékony sugarait. A közvetlen áldásokat első sorban az evangéliumot befogadott népek élvezik egész teljessógökben. A külmisszió iránt közönyös ember el sem tudja képzelni, mily óriási változást, mily gyökeres átalakulást jelent egy pogány egyén, család, nemzetség vagy törzs keresztyénné tétele. Egészen új világ: új hit, új erkölcsök, új életviszonyok, új társadalmi, gazdasági ós állami élet. Darwin, a világhirü természetludós, a Tűzföld lakóitól, a kiket ismert pogány állapotukban és a kiket a keresztyénségre térésök ulán ismét fölkeresett, következőleg nyilatkozott: »A külmisszió ócsárlói elfelejtik vagy nem akarnak arra gondolni, hogy a kuruzslás, emberáldozat, emberevés, gyermekek megölése, elvénült vagy özvegységre jutott nők meggyilkolása s több ilyen állatiasság egészen megszűnt, mióta a keresztyénség ide behozatott. A legrútabb hálátlanság, hogy az utazók ezekről a dolgokról megfelejtkeznek. Ha valamelyik part közelében hajótörést szenvednének, forró imádságot bocsáthatnának az égbe, hogy a keresztyén misszionáriusok így megszelídítették ezt a vad népet«. Hasonlóképen nyilatkozott Uj-Zeland megtérített lakóiról, s az időtől kezdve élete végéig minden esztendőben jelentékeny pénzadománynyal segélyezte a külmissziót. Bertrand kapitány hasonlókat tapasztalt a dél-afrikai Bantu-négerek s különösen a baroccsitörzs körében, a melynek egyik részét Coyard' franczia ref. misszionárius és társai rendkívüli munkával már áttérítették az evangéliumra, s a melynek körében a korábban szokásos kuruzs)ási babonák, szellem idézések, nő- és gyermekülések s más vadállati kegyetlenségek helyét szeretetben munkás keresztyén hit, okszerű földművelés, lendületnek indult ipar s a czivilizáczió más áldásai foglalták el. Coyard 15 év alatt annyira krisztianizálta a vad, de értelmes baroccsi-törzsek országát, hogy a misszió-telepeken ott most már templomok, imaházak, református nép- és ipar-iskolák, evangelista-képző szeminárium, biblia-raktár (a bibliát is Coyard fordította le baroccsi nyelvre, a melynek addig nem volt grammatikája és irodalma) és vallásos irat-lerakat hirdetik az evangélium dicsőségét. A vallás-erkölcsi áldások mellett a keresztyén misszió-telepek lassanként valóságos kincses-bányáivá lesznek a missziónáló országoknak. Mellőzve az anyagi hasznokat, a melyek 15