Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1902-02-16 / 7. szám
a munka végzésére. Ezt a felszabadult időt pedig a körülményekhez képest fel kell használnunk városon, falun egyaránt. B -Viszló. Lukdcsy Imre. (Folyt, köv.) KÜLFÖLD. Angol egyházi szemle. Az „Eternal City" czímű regény hírneves szerzője, Hall Gaine, Manchesterben érdekes felolvasást tartott az „Evangélium és a szocziális kérdés" czím alatt. Kemény váddal illeti ebben az angol, illetve az összes keresztyén egyházakat, hogy nem teljesítik híven a Krisztus evangéliuma által reájuk bízott missziót a munkás nép és általában a társadalom bajainak orvoslása körül. E nagy feltűnést és visszahatást keltett felolvasásból közlöm a következőket. „Milyen társadalmi reformot kezdeményeztek az egyházak? Mit tettek az alkotmányos uralom, a népszabadság előmozdítása, a rabszolgaság eltörlése, a béke eszméjének terjesztése körül ? A népek szabadságuk kivívása alkalmával nem segítőtársat, hanem legtöbb esetben ellenséget találtak az egyházban. Kettős oka van ennek, úgymond: az egyik alacsony, önző érdekből kifolyó, hogy t. i. az egyházak, különösen az államegyházak, a hatalom érdekeivel voltak és vannak összeforrva. Az állammal, a hatalommal való összeköttetés akadályozza mindenekfelett az egyházat szellemi, evangéliumi missziója teljesítésében. Világi, politikai érdekek tartják vissza az egyházakat attól, hogy szó-szólóik legyenek a gyengéknek, az elnyomottaknak, a jog nélkülieknek. Az egyházat teste, a mely a hatalom árnyékában szeret sütkérezni, tartja vissza szellemi missziója hű teljesítésétől. A test ragaszkodik a fennálló rendhez bármily rosz legyen is az. Mint a sajtó, úgy az egyház is önző érdekből kifolyólag a hatalmasok, a gazdagok szekerét tolja és a néppel, a munkás osztálylyal nem sokat törődik. Ennek következménye az a nagy szakadás ós elidegenedés a munkás osztály körében az egyház iránt. A másik magasabb ok az egyházak azon felfogása és tanítása, hogy Krisztus evangéliumának nincs semmi köze a szocziális sérelmekhez, bajokhoz, az emberek e világi állapotához, és majdnem kizárólagos feladatának csakis azt tartotta, hogy türelemre intette és tanította a szegénység és elnyomatás igája alatt görnyedőket. Az egyháznak hibája, úgymond, hogy a szocziális mozgalom egyházellenes. A munkásosztály, midőn jogaiért, helyzetének javításáért küzd, azt az evangélium szelmében cselekszi; mert az örök élet izenetének kiegészítő része az, hogy a jelen élet helyzetének javításáért is küzdjünk. Az egyháznak nemcsak az emberiség vasárnapi, hanem köznapi életével, bajaival és sérelmeivel is kell törődnie. Ok, t. i. a szocziális helyzet javítására törekvők részt követelnek maguknak Krisztusból, az ő evangéliumából, a ki, mint Harnack is mondja, ha most közöttünk megjelennék, bizonyára azok pártján volna, a kik a szegények nehéz sorsának ós megélhetésének könnyítésén, javításán fáradoznak. Krisztus maga is munkás volt, ós tanításában benn foglaltatik a munkásosztály propagandájának lényege. A munkáspárt — labour party — keresztyén, evangéliumi zászlót lobogtat; küzdelme az evangélium szellemében történik. Bármi elnevezést adjanak, mi az evangélium alapján állunk, ennek fegyvereivel küzdünk, ós mint ez, úgy mi is az emberek lelkiismeretére apellálunk". A keresztyén, evangélium szocziális propagandának az angol papság körében sok lelkes, elszánt híve van, különösen a szabad egyházak kebelében, és az angol egyházak egymással vetélkedve igyekeznek társadalmi hivatásukat teljesíteni. Ujabban egy agilis anglikán lelkész, Vilson, London keleti részén egy nagyszabású „temperance hotelt "-t létesített, a melyben mesés olcsó áron kap a munkás jó ételt és szesz nélküli üdítő italokat. A methodista egyház körében a „Sisters of the people" nevű nőegyesület fejt ki áldásos működést a londoni nyomor enyhítése körül. A hírneves Price Hughes lelkész neje vezetője ez egyesületnek, a mely évenként több ezer nyomorgó családnak nyújt segítő kezet. A methodistáknak van London nyugati és keleti részén hatalmas belmissziói központjuk; amott a gazdag, előkelő, itt a szegény nép részére. A mult hóban nyitotta meg a tevékeny egyház új, több százezer koronába került „Otthon"-jait a katonák és tengerészek és ezek családjai számára. Már ezelőtt két évvel határozták el a methodisták, hogy az új század emlékére egy „huszadik század alapot" — egy millió fontot — gyűjtenek. A mult év utolsó napjaiban, pár ezer font híján összegyűlt az óriási öszszeg, a melynek egy részét a rohamosan szaporodó óriási főváros vallási szükségeinek kielégítésére fogják fordítani. London lakossága Anglia és a walesi lierczegség népességének x /5 részét teszi; ez óriási néptömeg Vg részéért, mondják a methodisták, ők felelősek. Az evangélium terjesztésében, a belmisszió áldásos gyakorlásában kétségkívül a methodista egyház a zászlóvivő az angol egyházak között; szervezeténél és alapítójától örökölt szelleménél fogva igazi ecclesia militans. Ev végén és elején jelennek még az angol egyházak évkönyvei. Ezek fontosak Angliában, mert a népszámlálás figyelmen kivül hagyja a vallási statisztikát ós így az egyházak híveinek számáról csak is ezek nyújtanak tájékozást. Az állam nem törődik ott azzal, hogy ez vagy amaz egyház hány hívőt számlál, hányat tud megtartani, illetve szerezni magának. A szabad egyházak között a kongregaczionálista a legnépesebb. Temploma, kápolnája, illetve imaháza van ez egyháznak 4873, fizető egyháztagja van 436,000. Van 3121 le
