Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-10 / 45. szám
hajtásának kérdését bevezeti Kolumbán Ferencz; az egyházmegyei papi könyvtárak rendezésére és használatára nézve JBőjthe Géza terjeszt elő véleményes jelentést; végül pedig jelentések és indítványok következnek. Templom- és orgona-avatási ünnepély volt e hó 3-án a hács-feketéhegyi ev. ref. egyházban, a mely régi templomát és tornyát közel 30 ezer korona költséggel teljesen megújította, újból fedette, új boltozattal, új ajtókkal, ablakokkal látta el és a templom belső felszerelésén is sokat újított és csinosított; végre közel 5 ezer korona költséggel csinos orgonát állíttatott a templomba. A felavatási ünnepélyre sok vendég gyűlt össze a testvérgyülekezetekből : Pacsérról, Moraviczáról, Cservenkáról, Yerbászról, Torzsárról, Újvidékről. A lelkészi karból Szabó Péter pirosi lelkész, bácsi esperesen kivül ott voltak Szendy Lajos pacséri, Kármán József verbászi, Kozma Géza Tisza Kálmán-falvi lelkészek és több tanító a szomszédközségekből. Budapestről Petri Elek és Szőts Farkas theol. tanárok, Kuláról dr. Sch.ne.idcr Károly tanácsbíró, Topolyáról Kern Lajos közjegyző jelentek meg az ünnepélyen. Várták Cseh Ervin miniszter-egyházmegyei gondnokot is, de közbejött akadály miatt nem mehetett el. A templomi ünnepély 9 órakor kezdődött Szabó Péter esperes imájával, a mely után Petri Elek budapesti theol. tanár mondott gyönyörű alkalmi beszédet. Tóth Sándor feketehegyi lelkész két kisdedet keresztelt, Szendy Lajos pacséri lelkész úrvacsorai beszédet tartott és Kozma Géza segítségével úrvacsorát osztott. A magasszínvonalú templomi ünnepélyt a Himnusz eléneklése fejezte be. Délben 110 terítékű társas ebéd volt a kaszinó helyiségében, számos lendületes felköszöntővel. — Az ünnepi ebéden Tóth Sándor beszédjéből örömmel hallottuk, hogy a templom és torony megújításának költségeit (30 ezer kor.) a gyülekezeti tagok öt évre beosztott kivetésből mind magok fedezték ; az orgonát önkénytes adakozásból szintén az egyháztagok állíttatták, s hogy a belső felszereléshez (úrasztala, énektáblák stb) egyesek névtelenül százakat adományoztak. A lelkipásztor örömében mi vendégek is örömmel osztozunk, mert arról győződtünk meg, hogy ebben a szép gyülekezetünkben van még áldozatkészség; de van buzgó pásztor is, a ki hűségesen legelteti a gondjaira bízott nyájat! A debreczeni ref. egyházmegye mult hó 15-én tartotta meg őszi közgyűlését Debreczenben. Szilágyi Dezső emlékezetének kegyelettel adózva s azt jegyzőkönyvében megörökítve, sajnálattal vette tudomásul a gyűlés Széli Farkas világi tanácsbiró lemondását, s elhatározta, hogy felkéri annak visszavonására. Hosszas vitát szült a debreczeni nevezetes esperesi látogatás kérdése, a mennyiben a debreczeni egyházra vonatkozó esperesi jelentésre, közvetlenül a gyűlést megelőzőleg észrevételeket nyújtottak be az egyház képviseletében Kiss Áron püspök és Simonffy Imre gondnok. A felett folyt a vita, hogy vájjon e határidőn túl beadott észrevételek figyelembe vétessenek-e, vagy pedig letárgyalja a gyűlés a debreczeni egyházra vonatkozó esperesi jelentést is. A gyűlés végre azt határozta, hogy a kivételes helyzetre való tekintetből figyelembe veszi ez alkalommal az ellenészrevételeket, és azokat a debreczeni egyházban megjelent egyházlátogatóknak adja ki, hogy azok figyelembe vételével, a debreczeni egyháztanács közbejöttével a következő egyházmegyei gyűlésre adják be újabb jelentésüket. A debreczeni egyházat pedig arra utasította, hogy jövőre észrevételeit az egyházlátogatás alkalmával köteles megtenni. Fontosabb mozzanatai voltak ezenkívül a gyűlésnek, hogy a vasárnap délutáni kátémagyarázatok tartására ismételten utasította a lelkészeket ; hogy az egyetemes iskolai alap létesítéséhez, miután az csak a gyülekezetek újabb megterhelésével volna megvalósítható, — nem járult hozzá; hogy a csonka- és kegyeleti év rendezésébe nem ment bele, hanem azt megelőzőleg az egyházi adózás, a lelkészi fizetések, a lelkészi nyugdíj- és gyámintézet rendezését követelte, s hogy a konfirmácziói oktatást a tanév végére tette. Tárgyalta a gyűlés a zsinatra való előkészület kérdését is; de miután az idő rövidsége miatt nem adhatott erre nézve véleményt, egy bizottságot küldött ki a felterjesztés elkészítésére. Reformácziói emlékünnepélyek. Protestáns gyülekezeteinkben mindinkább terjed az a jó és a mai körülmények között nagyon is indokolt szokás, hogy a reformáczió emlékünnepélyét magán a történelmi fontosságú október 31-én tartják meg. így, a mint tudomásunkra jutott, e napon emlékeztek meg, alkalmi istentiszteletek keretében a reformáczió megindulásáról az aradi, budapest-budai, kolozsvári, m.-berkeszi, kisújszállási, nagyváradi, evang. gyülekezetek. Rajtok kivül bizonyára még sok egyház e napon tartotta meg a reformáczió emlékünnepélyét, hírt azonban nem kapván felölök, neveiket fel nem sorolhatjuk. Különösen szépen ünnepelt a czeglédi ref. egyház, a hol a délelőtt megtartott gyülekezeti istentiszteleten dr. Szabó Aladár budapesti theol. akad. igazgató tartotta az alkalmi egyházi beszédet; délután pedig a tanuló ifjúság részére tartatott istentisztelet, a melyen Balogh Gyula segédlelkész mondott beszédet. A protestáns egyházak képviselői a főrendiházban. Abból az alkalomból, hogy a hivatalos lapban most jelent meg a főrendiház tagjainak névjegyzéke és hogy gróf Degenfeld József tiszántúli ref. főgondnok, mint ilyen, töröltette magát a főrendek sorából és czenzusa alapján jegyeztette be magát, — a Magyar Szó azt a kérdést vetette fel f. hó elsejei számában, hogy ama gondnokaink, a kik nemcsak főgondnokságuknál, hanem egyéb jogczímeiknél fogva is tagjai a főrendiháznak, miért nem követik gróf Degenfeld József példáját és miért nem teszik lehetővé, hogy protestáns főgondnokaink közül minél többen bejuthassanak a főrendiházba? Folyó hó 3-diki számában pedig/lr. Kardos Samu, ugyancsak a főrendiházról szólván, a törvényben kimondott egyenlőséggel és viszonossággal teljes ellentétben álló-