Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-10 / 45. szám

hajtásának kérdését bevezeti Kolumbán Ferencz; az egy­házmegyei papi könyvtárak rendezésére és használatára nézve JBőjthe Géza terjeszt elő véleményes jelentést; végül pedig jelentések és indítványok következnek. Templom- és orgona-avatási ünnepély volt e hó 3-án a hács-feketéhegyi ev. ref. egyházban, a mely régi templomát és tornyát közel 30 ezer korona költséggel teljesen megújította, újból fedette, új boltozattal, új aj­tókkal, ablakokkal látta el és a templom belső felszere­lésén is sokat újított és csinosított; végre közel 5 ezer korona költséggel csinos orgonát állíttatott a templomba. A felavatási ünnepélyre sok vendég gyűlt össze a testvér­gyülekezetekből : Pacsérról, Moraviczáról, Cservenkáról, Yerbászról, Torzsárról, Újvidékről. A lelkészi karból Szabó Péter pirosi lelkész, bácsi esperesen kivül ott vol­tak Szendy Lajos pacséri, Kármán József verbászi, Kozma Géza Tisza Kálmán-falvi lelkészek és több tanító a szomszédközségekből. Budapestről Petri Elek és Szőts Farkas theol. tanárok, Kuláról dr. Sch.ne.idcr Károly tanács­bíró, Topolyáról Kern Lajos közjegyző jelentek meg az ünnepélyen. Várták Cseh Ervin miniszter-egyház­megyei gondnokot is, de közbejött akadály miatt nem mehetett el. A templomi ünnepély 9 órakor kezdődött Szabó Péter esperes imájával, a mely után Petri Elek budapesti theol. tanár mondott gyönyörű alkalmi beszé­det. Tóth Sándor feketehegyi lelkész két kisdedet keresz­telt, Szendy Lajos pacséri lelkész úrvacsorai beszédet tartott és Kozma Géza segítségével úrvacsorát osztott. A magasszínvonalú templomi ünnepélyt a Himnusz el­éneklése fejezte be. Délben 110 terítékű társas ebéd volt a kaszinó helyiségében, számos lendületes felköszön­tővel. — Az ünnepi ebéden Tóth Sándor beszédjéből örömmel hallottuk, hogy a templom és torony megújí­tásának költségeit (30 ezer kor.) a gyülekezeti tagok öt évre beosztott kivetésből mind magok fedezték ; az orgonát önkénytes adakozásból szintén az egyháztagok állíttatták, s hogy a belső felszereléshez (úrasztala, ének­táblák stb) egyesek névtelenül százakat adományoztak. A lelkipásztor örömében mi vendégek is örömmel osz­tozunk, mert arról győződtünk meg, hogy ebben a szép gyülekezetünkben van még áldozatkészség; de van buzgó pásztor is, a ki hűségesen legelteti a gondjaira bízott nyájat! A debreczeni ref. egyházmegye mult hó 15-én tartotta meg őszi közgyűlését Debreczenben. Szilágyi Dezső emlékezetének kegyelettel adózva s azt jegyző­könyvében megörökítve, sajnálattal vette tudomásul a gyűlés Széli Farkas világi tanácsbiró lemondását, s el­határozta, hogy felkéri annak visszavonására. Hosszas vitát szült a debreczeni nevezetes esperesi látogatás kérdése, a mennyiben a debreczeni egyházra vonatkozó esperesi jelentésre, közvetlenül a gyűlést megelőzőleg észrevételeket nyújtottak be az egyház képviseletében Kiss Áron püspök és Simonffy Imre gondnok. A felett folyt a vita, hogy vájjon e határidőn túl beadott észre­vételek figyelembe vétessenek-e, vagy pedig letárgyalja a gyűlés a debreczeni egyházra vonatkozó esperesi je­lentést is. A gyűlés végre azt határozta, hogy a kivé­teles helyzetre való tekintetből figyelembe veszi ez alkalommal az ellenészrevételeket, és azokat a debreczeni egyházban megjelent egyházlátogatóknak adja ki, hogy azok figyelembe vételével, a debreczeni egyháztanács közbejöttével a következő egyházmegyei gyűlésre adják be újabb jelentésüket. A debreczeni egyházat pedig arra utasította, hogy jövőre észrevételeit az egyházlátogatás alkalmával köteles megtenni. Fontosabb mozzanatai vol­tak ezenkívül a gyűlésnek, hogy a vasárnap délutáni kátémagyarázatok tartására ismételten utasította a lel­készeket ; hogy az egyetemes iskolai alap létesítéséhez, miután az csak a gyülekezetek újabb megterhelésével volna megvalósítható, — nem járult hozzá; hogy a csonka- és kegyeleti év rendezésébe nem ment bele, hanem azt megelőzőleg az egyházi adózás, a lelkészi fizetések, a lelkészi nyugdíj- és gyámintézet rendezését követelte, s hogy a konfirmácziói oktatást a tanév vé­gére tette. Tárgyalta a gyűlés a zsinatra való előké­szület kérdését is; de miután az idő rövidsége miatt nem adhatott erre nézve véleményt, egy bizottságot kül­dött ki a felterjesztés elkészítésére. Reformácziói emlékünnepélyek. Protestáns gyüle­kezeteinkben mindinkább terjed az a jó és a mai körül­mények között nagyon is indokolt szokás, hogy a refor­máczió emlékünnepélyét magán a történelmi fontosságú október 31-én tartják meg. így, a mint tudomásunkra jutott, e napon emlékeztek meg, alkalmi istentiszteletek keretében a reformáczió megindulásáról az aradi, buda­pest-budai, kolozsvári, m.-berkeszi, kisújszállási, nagy­váradi, evang. gyülekezetek. Rajtok kivül bizonyára még sok egyház e napon tartotta meg a reformáczió emlék­ünnepélyét, hírt azonban nem kapván felölök, nevei­ket fel nem sorolhatjuk. Különösen szépen ünnepelt a czeglédi ref. egyház, a hol a délelőtt megtartott gyüle­kezeti istentiszteleten dr. Szabó Aladár budapesti theol. akad. igazgató tartotta az alkalmi egyházi beszédet; délután pedig a tanuló ifjúság részére tartatott isten­tisztelet, a melyen Balogh Gyula segédlelkész mondott beszédet. A protestáns egyházak képviselői a főrendiház­ban. Abból az alkalomból, hogy a hivatalos lapban most jelent meg a főrendiház tagjainak névjegyzéke és hogy gróf Degenfeld József tiszántúli ref. főgondnok, mint ilyen, töröltette magát a főrendek sorából és czenzusa alapján jegyeztette be magát, — a Magyar Szó azt a kér­dést vetette fel f. hó elsejei számában, hogy ama gond­nokaink, a kik nemcsak főgondnokságuknál, hanem egyéb jogczímeiknél fogva is tagjai a főrendiháznak, miért nem követik gróf Degenfeld József példáját és miért nem teszik lehetővé, hogy protestáns főgondno­kaink közül minél többen bejuthassanak a főrendiházba? Folyó hó 3-diki számában pedig/lr. Kardos Samu, ugyan­csak a főrendiházról szólván, a törvényben kimondott egyenlőséggel és viszonossággal teljes ellentétben álló-

Next

/
Oldalképek
Tartalom