Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1901-07-28 / 30. szám
korú történelmi feljegyzéseket, utóbbiakat magyar nyelvre fordítva, közre bocsátom. Ezen anyakönyvet, melybó'l az egyháztörténelmi vonatkozású egykorú feljegyzéseket közölni szándékozom, a mezó'túri ev. ref. egyháznak 1714—1728-ig volt praedikátora, Püspökii Siillye János kezdette vezetni, mivel nevezett egyháznak a XVI. és XVII. századról szóló anyakönyve az újonnan nyitott anyakönyvben található feljegyzés szerint 1705-ben, a mikor a túriak a vad ráczoktól szorongattatva másodízben voltak kénytelenek lakóhelyöket elhagyni, Ónodba került és oda veszett. Ezen anyakönyvben Püspökii Siillye János leírja latin nyelven a maga élettörténetét is születésétől kezdve egészen addig, míg a túri egyházban elfoglalja praedikátori hivatalát s megkezdi az igehirdetést. Mivel ezen életrajzban is vannak egyes egyházakra vonatkozó adatok, de meg az életrajz szintén egyik bizonyítéka annak, hogy mily kemény iskolán mentek keresztül azon régi praedikátoraink, kiknek gyakran egyedül eszélyességén és bátor magatartásán fordult meg egyes egyházaink sorsa, közlöm ezen életrajzot is a következőkben : Püspökii Siillye János élete születésétől fogva.1 Jób 14: 1. Az asszonyi állattól sziilettetett ember rövid életű és bővölködő háborúságokkal.2 Szives olvasó ! A tétlenkedés sohasem okozott nekem gyönyörűséget, mint több kortársamnak. Az itt következő néhány lap erről bizonyságot szolgáltat. Ha tudni akarod, hogy mennyi időről tudom kimutatni leszármazásomat, megmondom, hogy mintegy 150 évről. Nemzetségünknek irott okmányai minden kétséget kizárnak s emlékeztetnek engemet és enyéimet. Dédősöm vagy szépapám nemes ember, Siillye János volt, mesterségére vagy foglalkozására nézve molnár, a honnan Molnár Süllye Jánosnak neveztetett. Békésen lakott s több — mindkét nembeli — gyermekei között első szülött fia volt Süllye István, a ki Békésen született s aztán Békési Molnár Süllye Istvánnak neveztetett. Ez a katona életre adta magát, s hadi vitézségét a keresztyének ellenségeivel, a törökökkel és tatárokkal szemben mindenütt hűségesen bebizonyította. II. Rákóczi György, Erdély fejedelme s Magyarország kapcsolt részeinek örökös ura, kapitányi ranggal ajándékozta őt meg, s midőn a Lupul moldvai vajda elleni harczból 1653-ban visszatértek, nagyapám, ki a háborúban mindenütt kitüntette magát, Váradra rendeltetett és a váradi vár várkapitányává, illetve parancsnokává neveztetett ki, a hol családja 1638 óta tartózkodott. Itt született az én atyám 1647-ben. Midőn a törökök, a keresztyének legelkeseredettebb ellenségei, Magyarországban elhatalmasodtak és ostrommal a váradi várat is körülzárták, boldog emlékezetű nagyapám meghalt az Úrban, egy hónap múlva Ali basa a várat bevette 1660. Augusztus 27-én. Atyám, ki ekkor 13 éves volt, testvérei által, jelesen Püspökii Nyitrai Sámuel által elvezettetve, a ki aztán három év alatt minden javaiból kifosztotta, kénytelen volt parasztszolgálatba állani. Végre 1667-ben Püspökiben megházasodott s nőül vette Szegedi Péternek szegény ugyan, de nemes leányát, Barbálát vagy Barbarát, kinek nagyatyja Szegedi Mihály volt, ama hires magyar vezér, a kinek 1 A sajátkezűleg írt latin szövegből fordítva. 2 A szentírásbeli helyek úgy az önéletirálban, mint a többi feljegyzésekben is latin nyelven vannak idézve. harczi vitézségéről Magyarország évkönyvei gyakran emlékeznek. En pedig szüleim tanúbizonysága szerint 1681-ben születtem, November utolsó napjaiban, Püspökiben a Lobor utczában. Születésem első hónapjában a törökök miatt idegenbe vitettem s ott növekedtem 6 éves koromig. 1692-ben a váradi vár a római1 katonáknak engedtetett át. Ekkor kezdettek a körülfekvő helységek újra épülni. 1693-ban szüleim által szölőhelyemre, Püspökibe vitettem, a hol Debreczeni István uram a gyalog katonák közül a lakosok buzgalma által kiszabadíttatva az iskola rektorává tétetett, a kinek a vezetése alatt tanultam a betűvetést. 1695-ben a debreczeni Collegiumból Bátkai Fejes Melchior uram hozatott rektornak. Ez igen szorgalmas férfiú volt s ő alatta végeztem Donatust és a Rudimentát, 1697-ben Győri János uram következett utána, ki nyolez hónapot töltött el haszontalanul; végre az ekklézsiából gyalázatosan elküldetett. Ennek a helyére hozatott ugyanazon évben Szoboszlai Vas János uram, a ki alatt a grammatikát tanultam. 1699-ben Tatay Hegyi3 János uram rektorsága alatt elvégeztem a grammatikát és syntaxist. 1701-ben Néki György uram alatt a szent költészetet tanultam; az ő vezetése alatt 1702-ben Mártius 25-én aláirtam a püspökii iskola törvényeinek, felvettem a bokáig érő ruhát húsvét napján és így a tanulók közé számíttattam, Matólcsi István uram seniorságában. Azon időben tanulók voltak: Matólcsi István uram, Szentjóbi János, Czégényi Mihály, Liszkai György, Újvárosi Bálint, a ki most túri jegyző, Somlyai András, a ki most Szilágyinak neveztetik s a püspökii ekklézsia pásztora, a ki után közvetlenül következtem a sorban én Püspökii Siillye János, Pécsi Péter püspökii fi, Harsányi L. Sámuel, jelenleg püspökladányi pásztor, Szilágyi László. 1703-ban Debreczeni Magas Péter uram rektorságában3 a logikát tanultam. November 11-én a váradi német, orosz és magyar — úgynevezett labancz — katonák által elnyomattunk, szétszórattunk, Püspöki egész városa felégettetett. Ezen pusztulás után Henczidára mentem és ott november 25-én elváltam szüleimtől, tanulmányaim megújítása végett Diószegre indulva, a hol ugyanazon hónap 27-én az iskola polgárai közé felvétettem Érsekújvári P. Sámuel uram rektorságában, Diószegi Gergely seniorságában. A tanulók száma 10 volt. 1704-ben Január 20-án a közönségesen úgynevezett kuruezok magokat Biharban körülsánczolták és ott a több felől Váradra gyűjtött ráczoktól legyőzettek nagy veszedelmére a magyar katonáknak és kirablására a körülfekvő s egészen Bagamérig terjedő helyeknek. Ekkor alig menthettem meg életemet, elvesztvén és a tűz martalékául hagyván minden javaimat a ruházaton kivül. Ugyanazon évben April 25-én Szőnyi Ferencz uram rektorságában a tudás vágyától sarkaltatva búcsút vettem a diószegi iskolától és Harsányi L. Sámuel urammal, iskolai életem legkedvesebb és elválhatatlan 1 Az író itt a militibus Romanis kifejezést használja, mely alatt én a római német császári katonákat értem s minden bizonynyal P. Süllye János is azokat értette. 2 Később más tintával igazítva: Hidas. 3 Széljegyzet, de más kéz által írva: Imo pforatu Dni xVIagas Debreczeni faetus est studiosus Valentinus Újvárosi et Petrus Pécsi et vix semiannutn ibi studuit, vagyis: Sőt Debreczeni Magas uram professorsága alatt lett tanulóvá Újvárosi Bálint és Pécsi Péter és alig egy félévig tanult ott.
