Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-08 / 49. szám
munkaprogrammja deczember hátralevő részére a következő: 10-én bibliamagyarázatot tart Csűrös István; 12-én felolvasást tart Samu János; 14-én szeretetvendégség a hokl-utczai skót iskolában; 17-én Fehér Kereszt gyűlés ; 19-én előadást tart Szilassy Aladár; 24-én és 25-én családias összejövetelek. Mindezen összejövetelek, a 14-diki szeretetvendégséget kivéve, az egyesület helyiségében (Károly-körút 9. Hl. lépcső, I. em. 30. ajtó), este 7 órakor tartatnak. Az egyesület bármely ifjút is szivesen lát összejövetelein. Az eperjesi ev. theol. belmissziói egyesület mult hó 30-án Szepes-Iglón igen szépen sikerült vallásos estélyt rendezett. Az estélyen, mely a főgimnázium nagy termében tartatott, Igló városa protestáns közönségének szine-java s a főgimnázium tanári kara s a felső osztályú ifjúság csaknem teljes számmal jelen volt, A theológusok énekkarának Szánik Ernő theol. énektanár vezetése mellett előadott megnyitó karéneke után Mayer Endre belmissziói egyesületi elnök „Krisztus és a nők" czím alatt tartott felolvasást, miután előzőleg a megnyitóban ismertette Igló művelt protestáns közönségével, főleg a nőkkel, a hazai belmisszió lényegét és feladatát. Utána Csengey Gusztáv tanárnak „Az elvesztett frigyláda" czímű alkalmi költeményét Melczer Dezső II éves theologus szavalta el. Az estély fénypontját Topscher Anna úrhölgynek, Rogsch László által harmoniumon és zongorán kisért solo énekei képezték. Utána dr. Szlávik Mátyás theol. dékán s coll. igazgató, az estély iglói rendezőinek szives óhajtására „Eine fürstliche Diakonissin im Mittelalter" czím alatt német felolvasát tartott, a melyben közelebbről Thüringai Erzsébetnek, a magyar király-leánynak áldozatkészségét s középkori szerzetesi jellegét, asketizmusát ismertette. Végül Dewrient Ottó „Luther" czímű drámájának „A wormsi kihallgatás 1521-ben" czímű dialógusát, ifj. Porkoláb Gyula, volt eperjesi theologus magyar átdolgozásában Sexty Kálmán (Luther) és Russ Zoltán (dr. Eck) adták elő. Az estély 400 koronát eredményezett az eperjesi theol. internátus javára. Az estély után a diszes főgimnáziumi épület konviktusi helyiségében közvacsorára jöttek össze az eperjesi theol. tanárok és az ifjúság tiszteletére az iglói egyház elöljárói és a főgimnáziumi, polgári s népiskolai tanári kar. A közvacsorán úgy az egyház s a főgimnáziumi, mint viszont az eperjesi theol. tanárok s ifjúság részéről lelkes felköszöntők hangzottak el s a vallásos estély komoly hangulata itt is lelkes felszólalásokban kifejezésre jutott. Másnap, vasárnap, a délelőtti istentiszteleten dr. Szlávik Mátyás és Mayer Endre tanárok tartottak adventi szónoklatokat. Délben az eperjesi tanárok és az iglói egyháznak és a főgimnáziumnak több vezérembere dr. Walser Gy. lelkészhez voltak ineghíva. A theológusok az iglói egyházközség áldozatkészségéből a konviktusban voltak ellátva s vasárnap délután a paplakra is meghíva. Az iglói tartózkodás minden tekintetben tanulságos volt. A vallásos estély előkészítésében az iglói ev. egyházközség és a főgimnáziumi tanári kar buzgósága és áldozatkészsége mellett oroszlán része van Topscher felügyelőnek, Walser lelkésznek és Fischer igazgatónak. A belmisssziói egyesület a böjti időszakban más tömörebb protestáns helyen is készül vallásos estélyeket rendezni. különfélék. E Lap kiadását folyó évi deczember 31 -re Ilornyánszky Viktor úr felmondotta. 1902. január 1-étól kezdve Szöts Farkas lesz a Lap kiadója is. Az előfizetési pénzek, hirdetési díjak és jótékony adományok a Lap kiadóhivatalába Budapest, YIII,? Csepreghy-utcza 4. küldendők. * Felekezeti magyar irodalom czím alatt vezérczikkez a „Pesti Hirlap" f. hó 6-ik száma. Többször kifejezte már ez a lap ama véleményét, hogy a magyar irodalomnak felekezeti széttagolását a nemzeti élet egységébe ütközőnek és veszedelmesnek tartja, s hogy ennélfogva perhorreskál mindenféle felekezeti irodalmi társaságot. Ezt a témát fejtegeti fent említett czikkében is; de oly módon, hogy szó nélkül nem hagyhatjuk. Teljesen igazat adunk neki a tekintetben, hogy azt a nemzeti irodalmat, a mely szorosabb értelemben véve a költészetet és a szép prózát foglalja magában, felekezeti irányban és szellemben széttagolni nem szabad, s a ki ezt cselekszi, bűnt követ el a nemzeti élet egysége ellen. Azonban ha ezt elismerjük is, annyival inkább vissza kell utasítanunk azt a kárhoztatást, a melyet a czikk a felekezeti, tudományos vagy tudományos-színezetű irodalmi társaságok, s közelebbről a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság felett is kimond. Vissza kell azt utasítanunk, nemcsak azért, mivel a czikk írója önmagával kerül ellentétbe fejtegetései közben, a mikor azt mondja, hogy: „theologiai, vallás- és egyháztörténeti munkák és mindenféle felekezeti nyomtatványok kell, hogy legyenek. Az ellen sem lehet komoly szót szólni, ha a hitfelekezeti tudományosság művelésére külön, tudós jellegű társaságok verődnek össze. A tudományosság a szellemi élet minden területén jogosan otthon van" ; — hanem főként azért, mivel az írónak ezen, önmagával ellentétbe keveredése világosan mutatja, hogy a felekezeti irodalmi társaságok, különösen pedig a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság czéljával és működésével épen nincs tisztában és teljesen alaptalanul vádolja meg a magyar nemzeti irodalom megbontásával. Ugyan mutassa ki és ne csak a levegőből beszéljen a „Pesti Hírlap" czikkírója, hogy mikor, miben és hogyan törekedett a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság a költészet és a széppróza felekezeti széttagolására ? A P. I. T. épen csak arra a czélra alakult, hogy a protestáns theológia, a vallás- és egyháztörténelmi tudományakat ápolja ós művelje, ezt pedig még a Pesti Hírlap czikkezője is kegyeskedett megengedett dolognak minősíteni. Népies kiadványai, a melyek inkább a költészet és széppróza terére tartoznak, a valláserkölcsi élet ápolására törekesznek ugyan, de minden olyan felekezetieskedés nélkül, a mely a magyar nemzeti irodalom széttagolására vezetne. S azt is talán kegyeskedik megengedni a Pesti Hirlap czikkírója, hogy a valláserkölcsi élet ápolása megengedett dolog. S ha ezt is megengedi, akkor a M. P. I. T. ellen felhozott vádja önmagától