Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-07 / 14. szám

latokban még a hipnózisnak is, a mely szuggeszezió által előidézett olyan részleges álomállapot, melyet a figyelem egyoldalú összpontosítása idéz elő. Van autohipnozis, a mely önsugallás útján, mesterséges szerek alkalmazása által (pl. narkótikus szerek) keletkezik, és van hipnózis, a melyet másokon idéz elő valaki. Ennek is az ideges fogékonyság, a jó médiumosság a feltétele, és ez is nagy szerepet játszik, mind a népies varázslatokban, mind a tudatos bűvészetekben. Végül szerző kimutatja, hogy a tulajdonképi elme- és idegbajok, pl. a kis-hisztéria és a nagy-hisztéria, az önkiviiletesség és a megszállottság szintén sokszoros befolyást gyakoroltak és gyakorolnak a babonák és varázslatok keletkezésére és fennállására. Miként a fentebbiek is mutatják, Lehmann a babonát és varázslatot lélektani és természettani alapon magya­rázza. Kivonja a döntő következtetést, hogy a mágiás jelenségekben szereplő erők nem az emberen kivül eső, hanem az ember leikies természetében rejlő erők. A spiri­tiszták szellemhitét,mint határozott tévedést, kereken elveti, s ezért könyve bizonyos tekintetben a spiritizmus részletes tudományos czáfolata. Az okkultisták elméletét szintén kétségbe vonja, mert nem tartja valószínűnek. hogy a természetben volnának olyan titkos erők, a melyek a spiritiszta üléseken állítólag rendesen megnyilatkoznak, de a természetbúvár labaratóriumában sohasem mutat­koznak. Azután a babonák története kétségtelenné teszi, hogy bűbájoskodni, varázsolni, bűvészkedni csak erre hajlamos emberek képesek; nem hajlamosak médiumul soha se válnak be. Mindezekből Lehmann azt a tudo­mányos következtetést vonja le, hogy a varázslatos erők központja az ember, még pedig a médiumul alkalmas ember, s hogy a varázslatos erők nem az emberen fölül s kivül, hanem magában az emberben vannak. Ezért, ha most még nem tudunk is minden mágiás és misztikus jelenséget teljesen megfejteni, de eljő az idő és immár nincs is messze, a mikor a psycho-physikai módszer segélyével mindezek a rejtelmes dolgok természetes meg­fejtést találnak. A nagyérdekű munka megérdemli, hogy minél többen és minél alaposabban tanulmányozzák. Sz. F. belföld. A f.-zempléni ev. ref. egyházmegye lelkészértekezlete és közgyűlése. A f.-zempléni ev. ref. egyházmegye lelkészértekez­letét márczius hó 25-én, tavaszi rendes közgyűlését pedig 26-án tartotta meg Sátoralja-Ujhelyben. Mindkét gyűlés népes és élénk volt. A lelkészértekezletet Ujj István helyettes esperes, értekezlet! elnök nyitotta meg rövid beszéddel. Első tárgya volt az értekezletnek a f.-borsodi fegyelmi javas­lat tárgyalása, melyet a kerület véleménynyilvánítás végett az egyházmegyékre tett le. Értekezletünk a javas­latot több szempontból elvetendőnek nyilvánította. Igy a javaslatban vannak oly pontok, a melyek egyenesen a fegyelmezendő megszégyenítését ezélozzák, mint pl. a templomban való kihirdetés, az esperesi körözés ; ha pedig ezek elmaradnak, a javaslat nem tartalmaz töb­bet, mint a zsinati törvény. Ezek miatt, de legfőképen, mert minden egyháztagra, azoknak különféle állása miatt egyformán kötelező ily törvényt hozni nem lehet, a javas­lat elvettetett. Tárgyaltatott továbbá azon indítvány, mely előbb a Sárospataki Lapokban jelent meg, hogy t. i. indíttassék a tiszáninneni kerületben egy oly folyó­irat, melyben az egyháztörténet megírására szükséges adatok összegyűjtetnének. Bár az egyháztörténeti adatok összegyűjtésére nagy szükség van, de tekintettel a ter­vezet helytelen voltára, — ez is mellőztetett. Szeren­csésebb volt az az indítvány, hogy az elhunyt lelkészek életrajzai megírassanak, akár önként ajánlkozó, akár egy erre kijelölt tag által, és hogy azok egy erre a czélra készült könyvbe beírassanak. A negyedik indít­vány is elfogadtatott, hogy t. i. az elhunyt lelkész teme­tése alkalmával, ha a család a szükségesek felől nem intézkednék, — intézkedjék az esperes. Délután közgyűlést előkészítő és utána számvevő­széki ülés volt, A számvevőszéki jegyzőkönyv fontosabb tételei, hogy az egyházmegye közigazgatási pénztár be­vétele volt 1573 kor. 21 fii., kiadása 1213 kor. 96 fii., maradvány 360 kor. 25 fii. Közigazgatási pénztári tőke 4165 kor. 91. fii. .Gyámtári bevétel volt 1218 korona 55 fii., kiadás 959 kor. 63 fii. Maradvány 258 korona 92 fillér. A gyámtár tőke állománya 12,436 korona 63 fillér. Másnap kezdődött az egyházmegyei közgyűlés. Reggel 8 órakor istentisztelet volt a templomban, midőn a sátoralja-ujhelyi s. lelkész, r J ariska Dezső imádkozott. Az ev. ref. papi lak nagy tanácskozó termében tartott közgyűlést Bernáth Elemér, debreczeni táblai elnök, egyházmegyei gondnok nyitotta meg rövid beszéddel. Kifejezvén fájdalmas érzését az elhunyt esperes: Hajzer Endre és Dudás Lajos kazsui lelkész halála felett: indítványozta, hogy érdemeik jegyzőkönyvbe iktattassa­nak, s Hajzer családjához részvétirat intéztessék. Az esperes-választás jan. 1-ére tüzetett ki. Ezután Ujj István h. esperes jelentése olvastatott fel és egész terjedelmében jegyzőkönyvbe vétetett. E je­lentés részint örvendetes, részint elszomorító dolgokkal foglalkozott. Örvendetes, hogy a hitélet, mely különösen az áldozatkészségben nyilatkozik, — felemelő az egész egyházmegye területén. Több lelkészlak, templom, tanító­lakás javíttatott vagy korszerűen átalakíttatott az elmúlt félévben is. Több egyházi épület kijavításáról, vagy újjáépítéséről adatott be tervezet. Ezek közt legfon­tosabb az, hogy Miglész 7505 korona 20 fillért vetett ki paplak építésére. Ehhez Bessenyey István miglészi főgondnok 1400 koronával, nővére Bessenyey Erzsébet 1000 koronával járul. E nagy áldozatkészségért egyház-

Next

/
Oldalképek
Tartalom