Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-25 / 34. szám

1. A közönséges Cassára adtunk . . 50 Rhenes forintot 2. Tktes Rádai Pál úrnak 8 Rhenes forintot 3. Gyiirki Gábor úrnak 15 Rhenes forintot 4 A Pecsétért 4 Rhenes forintot o. Uti költségre s a mire kívántattak . 20 Rhenes forintot Summa 97 Rhenes forint. Ezen munkáknak vígben vitelére penig Tekintetes Ráday Pál úrnak admonitiója hozzánk érkezvén, kellett serényen effectualnunk, melynek tenora a következő praginán láttatik constanter hoc modo: Ajánlom mindenkori kész szolgálatomat Kegyel­meteknek. Nem kétlem ezen Vallásunk dolgában ide Pestre az eő Felsége és Ország akarattyából, Ország Gyűlése alkalmatosságával ren lelt Commissionak jelenléte, vala­mint az Országnak, ugy Kegyelmeteknek tudtára va­gyon; De hogy maga dolgai eránt, mind ekkoráig sem kivánt gondolkodni, eléggé nem csudálhatom; holott a több Vármegyébe már magok panaszait mind béadták sé alkalmasént által is estünk visgálásokon, Kegyelme­teknek penig annyira a körmére égett, hogy már nolle­velle kell magát oltalmazni, mivel a Clerus Heves Vár­megyében lévő Ekklesiáinkat, nemcsak az Egri Dioece­sishez tartozóknak lenni asserállya, melyben már más módot nem láthatok; hanem egy ítélő Mester Deákját kell kivinni, és az által inquiráltatván, azt megbizonyí­tani, hogy 1681. esztendőben mindezen Ekklesiáinknak usussában voltunk. A mint hogy itt ben lévén a dolog­nak visgálására, Thuri és Kürti Lakossak, eő Kegyelmek­nek az persvadeáltam, és annuáltanak is. Azért Kegyel­medet kérem (bátor a Kegyelmed Esperestsége, a Debreczeni Superintendentiától függjön is, mind azon által, mellyeket a Clerus ugy mint Heves Vármegyében levőket, a maga praetensiójába involvált), hogy maga Ekklesáit Kegyelmed ily nyilván való veszedelmünknek circumstantialis declaratiojával, serio adhortálni, neve­zett Thuri és Kürti atyafiakkal egyet érteni, persvadeálni, és az eskiitésre kivijendő ítélő Mester Deákjáért mentül hamarébb béküldeni tiszti szerént serénkedgyék; egyszers­mind valami kölcség eránt is Ekklsiái között disposi­tiót tenni, hogy azon Deáknak fáracságáért eontentumot tehessenek. Itt midőn ezen dolgot tovább is recommen­dálom Kegyelmednek, kívánom tarcsa Isten Kegyelme­det jó egésségben. Pestini 16 Junii 1721. Kegyelmednek Jó akaró kész szolgája Rádai Pál (P. H.) Mezőtúr. Faragó Bálint, ( Folyt, köv.) ref. főgimnáziumi igazgató. EGYHÁZ. Lelkészválasztás. A Tiszaföldváron Zoványi Jenő­nek a sárospataki theológiai akadémiához történt kine­vezése folytán megüresedett református lelkészi állásra Szük Károly esperesi kiküldött elnöklete alatt vasárnap e hó 18-án volt a választás. A tiszaföldvári reformátusok új lelkipásztora Tóth Bertalan tószegi lelkész lett. A mezökeresztesi ev. ref. egyházban az egyik megüresedett lelkészi állomás betöltése e hó 25-én, va­sárnap lesz. Ez állomásra kilenczen adták be pályáza­tukat. A hívek főleg Tóth Béla harsányi és Balázs Ignácz köpecsi (Erdély) lelkész köré csoportosulnak. Lelkész-meghívás. Pótor Elemér németi ev. ref. s. lelkészt Olcsva-Apáti község ev. ref. hívei lelkészül hív­ták meg. A tolcsvai ref. egyház Gecse Lajost, a sárospataki főiskola volt szeniorát választotta meg meghívás útján lelkészévé. Egyházmegyei közgyűlések. A felső-borsodi egy­házmegye őszi közgyűlése szeptember 5—6. napjain lesz Lakon; az alsó-borsodi egyházmegye szept. 5-én Miskol­czon ; az alsó zempléni pedig augusztus 27—28. napjain Sárospatakon gyűlésezik. A felső-baranyai ev. ref. egyházmegye augusztus hó 28. és 29. napjain tartja meg évi rendes közgyűlését Harkányban, Dányi Gábor esperes és Ádám András fő­gondnok közös elnöklete alatt. A közgyűlést megelőző előértekezlet augusztus 27-én délután fog megtartatni. Templomavatás. Szamosbecsen, az ev. ref. egyház újjáalakított templomát e hó 18-án avatták föl nagy ünnepélyességgel. Az imát és a prédikácziót Biky Károly szatmári lelkész, esperes mondotta. Az erdővidéki ev. ref. egyházmegye ez évi rendes közgyűlése a világi képviselők s az egyházmegyei pap­ság nagy érdeklődése mellett folyt le Köpeczen, az ottani ev. ref. templomban. Az érdeklődést mindenesetre fokozta az a körülmény, hogy a tízévenkint gyakorolható tiszt­újítást ezen a közgyűlésen kellett megejteni. Az egyház­megyei gyűlést istentisztelet előzte meg, melyet Sándor András nagyajtai lelkész végzett. A közgyűlés tárgyait az 1900. évet illető esperesi jelentés, az egyházmegyei tanács egy évi működése, a felekezeti iskolák állapota s a főszámvevői és pénztárnoki jelentések képezték. Kü­lönös fontossággal bír Bonke Ferencz tanügyi előadónak ama javaslata, a melyet a közgyűlés egyhangúlag el is fogadott, hogy a felekezeti iskolák tetemes terhét az egyházközségek vállairól — az iskolák államosítása által — le kellene venni, mert éppen a hívek anyagi túlter­helése miatt a felekezeti iskolák csak nagy nehezen tud­nak megfelelni a népoktatás mindinkább súlyosbodó fel­adatainak. Az általános tisztújítás folyamán egyhangúlag megválasztatott esperessé Kövér András középajtai lelkész, volt esperes; ugyancsak egyhangúlag lettek megválasztva: Lörincz Gyula főjegyzőnek, Benke Ferencz aljegyző és tanügyi előadónak, Kovács Sándor számvevőnek. Kovács József köziigyigazgató pénztárosnak. Tanácsbirák lettek egyhangú választással: Zöld Sándor és Czirmay Lajos. A közgyűlés a tárgysorozat utolsó pontjaként az 1848: XX. t.-cz. végrehajtása tekintetében a következő indít­ványt fogadta el: „Egyházközségeink érdeke, ref. vallá­sunk kizárólag nemzeti volta, mely minden izében és ténykedésében magyar s így nemzetfentartó ereje elvi­tázhatlan, méltán megkövetelheti tőlünk, hogy az 1848: XX. törvényczikk tényleges életbeléptetésére, megvalósítására — mely a felekezetek teljes egyenjogúsítását mondja ki, az anyagiak terén is — teljes erőnkből törekedjünk s azt megvalósítani igyekezzünk! Épp azért határozatilag mondja ki a közgyűlés, hogy azon országgyűlési kép­viselőket, kik egyházmegyénk területén képviselői man­dátumot nyernek vagy nyerni óhajtanak, már előre kérje fel az 1848: XX. törvényczikk megvalósításának teljes erővel való eszközlésére, hogy ezen ügy, mint az egy­háztársadalmi kérdések legfontosabbika, napirenden tar­tassék s annak életbeléptetését minden tisztességes esz­közzel elérni törekedjünk, hogy a protestáns nép vállát

Next

/
Oldalképek
Tartalom