Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-03 / 5. szám

éneklés rést tör a gyülekezet általános részvételének protestáns elvén s meg is zavarja az istentisztelet rendes menetét. Épen azért azt tartom helyesnek, a mit Kis József továbbat mond, hogy az énekkarok működésében nem a nyilvános istentiszteleten való szereplés a fontos, hanem az a hatás, a mit a gyülekezet közéneklésére gyakorolnak. — Az énekek harmóniában előadásának tanulására szükség van, s ezért üdvöseknek ítélem az énekkarokat; de külön szereplésüket csak a templomon kivülre: temetésekre, ünnepélyekre, vallásosestélyekre szorítanám. A jobb és harmonikus éneklésnek bele kell olvadni a közéneklésbe, úgy, a mint az külföldi hitrokonainknál is történik. Minél több az olyanok száma, a kik énekeinket nemcsak jól tudják, de harmonikusan is énekelni képesek, annál szebb lesz közéneklésünk ; már pedig ez a foezél s nem az, hogy a külön énekkarok előadásában gyönyörködjünk, bármily tökéletesek legyenek is azok. (H. /.) A városi nagy egyházak sorsa felett tovább folytatja szemlélődését Ferenczy Cyula a Debr. Prot. Lapban. Most azt a kérdést fejtegeti, hogy helyes-e a városi nagy egyházakat, mint a vidéki kis gyülekezeteket az egyházmegyébe beolvasztani ? Véleménye szerint ez nem vezet czélhoz, mert az esperesi kanonika vizitáczió még arra sem képes, hogy a nagy egyházaknak anyagi és közigazgatási ügyeit kellőleg ellenőrizze; arra pedig, hogy a hitéletet feltámaszsza, — pedig ezen fordul meg a dolog — teljesen képtelen. Kívülről, vagy épen parancsszóval hitéletet, egyház iránti érdeklődést és szeretetet támasztani nem lehet. Itt a helyes megoldás csak a jogok kiterjesztése, a presbitérium deczentralizácziója, kisebb gyülekezetekre bontás és a külön egyházmegyévé alakulás lehet. Czikke folytatásában erről a megoldásról Ígérkezik szólani. Érdekkel várjuk további fejtegetéseit is. Kongrna-bizottsági gyűlés. A mult év április havában tartott ref. konventi gyűlés 68. és 72. számú határozata értelmében az ev. ref. lelkészjövedelmi kiegészítés ügykezelésére vonatkozó javaslat kiészítésével megbízott szükebbkörű választmány tagjait Kun Bertalan tiszáninneni ev. ref. püspök s konventi egyházi elnök f. évi február hó 4-ére Budapestre hívta össze. Ez alkalommal kerül elintézésre a kultuszminisztérium által a magyarországi 5 ev. ref. egyházkerület részére már kiutalt 23,000 korona káplántartási átalány felosztása is. Mi még hozzátehetjük, hogy azok a kongrua-ügyi nehézségek, bizonytalanságok és még meg nem oldott kérdések, a melyek a törvény végrehajtása körül fölmerültek (s a melyekre vonatkozólag debreczeni laptársunk legújabb száma is szolgáltat néhány becses adalékot) ezen az ülésen bizonyára a közegyház javára fognak elintéztetni. Külföldi vendég járt nálunk a mult napokban. Dr. Robertson kanadai missziói szuperintendens látogatott el hazánkba, s Budapesten, Debreczenben és Kolozsvárt tartott előadásokat. Látogatásának egyik főczélja az volt, hogy lelkészeket keressen a Kanadában már nagy számmal élő magyar kálvinisták számára. Tekintettel itthoni nagy káplánhiányunkra, biztatást nem igen nyerhetett ugyan e tekintetben ; de megígérte, hogy Kanadában élő magyar hitrokonainkat legalább magyar énekes és imádságos könyvekkel és bibliákkal igyekszik ellátni, — Bizony szomorú dolog, hogy ennyire képtelenek vagyunk idegenbe szakadt hittestvéreink támogatására. A magyar nyelv terjedése. A balassagyarmati evangélikus egyházban eddigelé csak minden hónap első vasárnapján volt magyar nyelvű istentisztelet, a többi vasárnapokon pedig tót volt az istentisztelet nyelve. A gyülekezet hívei azonban ma már mindnyájan beszélvén magyarul, a presbitérium legközelebb oly határozati javaslatot fogadott el. hogy a folyó hó közepétől kezdve minden második vasárnap magyar legyen az istetentisztelet. E határozati javaslatot a gyülekezet közgyűlésének kell ugyan szentesíteni, de nem lehet kétség a felől, hogy a mint a presbitérium egyhangúlag hozta rneg javaslatát, úgy egyhangúlag fogja azt elfogadni a közgyűlés is. Mocsáry Lajos marasztása. Említettük már, hogy Mocsáry Lajos, elkedvetlenedve egyházi életünk sivársága miatt, vissza akar annak teréről vonulni. Most a Sárospataki Lapokban Ballagi Géza egy szép marasztó czikket ír Mocsáryhoz. Mi is kifejeztük már, hogy Mocsáry Lajost nem akarjuk elbocsátani körünkből, mert szükségünk van az ő kipróbált erejére. S hiszszük, hogy engedni fog a marasztásnak és feladja visszavonulni akaró szándékát. ISKOLA. Tanári jubileum. A sepsi-szentgyörgyi Székely Mikó-kollégium ma ünnepli meg tanárának, Bodor Domokosnak 25 éves tanári jubileumát. A jubilánst a kollégiumi elöljáróság részéről Bodor János gondnok, a tanári kar részéről Pap Lajos igazgató, a volt tanítványok nevében Vég Endre tanár, a tanuló ifjúság részéről Pap József tanuló fogja üdvözölni, dr. Bodor Tivadar pedig egy emlékalbumot fog átnyújtani. — Az érdemes tanférfiút mi is szivünkből üdvözöljük. Polgári iskola Debreczenben. Debreczen iparos-és középosztálya már régen nélkülözi a polgári iskolát. Az ipartestület beadványt is intézette tárgyban a városi tanácshoz, s különösen az iparosifjak műveltségbeli fogyatékosságát hangoztatva, kéri a polgári iskola felállítását. E fontos kérdéssel, az ipartestület felkérése folytán foglalkozott a debreczeni tanári kör is legutóbb tartott ülésében és Sinka Sándor előadása nyomán szintén szükségesnek jelezte az alsóbb fokú (négyosztályú) polgári iskola felállítását. A sárospataki főiskola tanári testülete, a köziskolai szék, illetve az igazgató-tanács felhívása folytán tárgyalás alá vévén azt a kérdést, hogy nem volna-e czél- és időszerű felállítani a főiskola főgimnáziumán a