Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-15 / 50. szám

nevelés gondját csupán a vallástanár vagy vallástanárok nyakába vetni; de kell, hogy minden egyes tantárgy és minden egyes tanár is közreműködjék ennek a magasz­tos feladatnak a megoldásában. Addig, a míg csak pár órára szorított vallástanári működéstől várjuk ifjúságunk valláserkölcsi kiképzését, a többi tantárgyak és a többi tanárok pedig épen nem működnek közre, sőt néha még destruktív hatással is vannak, addig hasztalan várjuk, hogy középiskoláinkból vallásos és erkölcsös nemzedékek kerüljenek ki. Javító ós pótló érettségi vizsgálat. A dunántúli ref. egyházkerületben a javító és pótló érettségi vizsgá­latok f. hó 21-én a pápai ref. főgimnáziumon fognak megtartatni, Antal Gábor püspök elnöklete alatt. A kor­mányt dr. Kovács Pál kecskeméti ref. jogakadémiai igaz­gató fogja képviselni. Az erdélyi ref. egyházkerületi igazgató-tanács tanügyi előadója, Parády Kálmán, 24 évi hivataloskodás után tisztéről lemondott. Az igazgató-tanács sajnálattal vette tudomásul e lemondást s egyszersmind jegyző­könyvileg örökítette meg Parádi kiváló érdemeit A tan­ügyi előadói teendők végzésére dr. Sárkány Lajost kérte fel az igazgató-tanács. Parádi Kálmán lemondását mi is sajnálattal veszszük tudomásul s érdemei elismeréséhez mi is őszinte szívvel csatlakozunk. A marosvásárhelyi ref. kollégium hivatalos iskolai ünnepély keretében eskette fel és iktatta be hivatalaikba gróf Thold'alagi László fő- és Deák Lajos algondnokot, valamint a tanári testület újonnan választott tagját, Trozner Lászlót. Az új gondnokokat és az új tanárt a kollégiumi elöljáróság nevében Désy Zoltán, a tanári testület nevében pedig Bedőházy János igazgató üdvözölte. A tanítói nyugdíj-törvény revíziója tárgyában a tanítói egyesületek kérvénye kapcsán a képviselőház deczember 7-iki ülésében fontos nyilatkozatot tett Wlas­sics Gyula közoktatásügyi miniszter. „Nincsen olyan része sokoldalú tárczámnak, melyre annyi gondot fordí­tanék, mint éppen a népnevelési ügyre". A felekezeti tanítók alacsony fizetesére nézve kijelenti, hogy a fizetés kiegészítéseért mindig lehet folyamodni és ez elől a kormány sohasem zárkózott el. Most hét-nyolczezerre megy ama felekezeti tanítók száma, a kik fizetóskie­gészítés és korpótlék czimén kedvezésben részesülnek. — A 15 krajczáros adó kérdésére nézve kijelenti, hogy a nyugdíj revíziójánál 15 krajczáros tétellel találkozni nem fogunk, sőt a mennyire ez lehetséges, részint pausális összegekkel, részint pedig azáltal fog segíteni, hogy a hol a behajtás lehetetlen, el fog állni tőle. Át­térve a tanító-egyesületek kérvényeire, mindenek­előtt előrebocsátja, hogy igen rövid idő alatt kötelessé­gévé válik, hogy a nyugdíj-törvény revíziójára nézve törvényjavaslatot terjeszszen elő. A törvény azt szabja meg, hogy 10 esztendő bevárandó és 10 esztendő után kell a mérlegre vonatkozó tapasztalatok alapján a Ház­nak a törvényjavaslatot előterjeszteni. Maga a kérvény, a mennyiben átnézhette körülbelül öt pontba foglalja azokat a kívánságokat, a melyeket teljesíttetni óhajta­nak a tanítóegyesületek. „Legyen arról meggyőződve a t. Ház, hogy én minden egyes pontot nagyon érett meg­fontolás tárgyává teszek és iparkodni fogok minden méltányos érdeket kielégíteni. Egyúttal bátor vagyok a t. Ház figyelmét fölhívni arra, hogy mit mond egyebek közt ez a kérvény. Azt mondja pl. egy helyen, hogy minden tanító bírjon egyenlő nyugdíjjal egyenlő szol­gálati idő után. Bocsánatot kérek, de már ezt a kérel­met mégsem lehet teljesíteni, mert a végellátásnak a tényleges tanítói fizetés után kell igazodnia. Ez, ha így érti a kérvény, teljesen lehetetlen. Minden nyugdíj min­dig a fizetési összeg után kell, hogy számíttassék, ez oly elemi igazság, hogy e fölött, azt hiszem, egyetér­tünk". — A másik kérdés az, hogyha pedig ez nem volna keresztülvihető, akkor a mint a kántorjavadalom a tanítói fizetésnek államsegítséggel való kiegészítésé­nél beszámíttatik, ép úgy számíttassék be a kántorjava­dalom a nyugdíjazásnál. „Erre nézve iparkodni fogok arra, hogy az 1893. évi XXVI. törvényezikk rendelke­zései a nyugdíjtörvény rendelkezéseivel lehetőleg ki­egyenlíttessenek a készülő törvényjavaslatban, mert az félig-meddig készen van, csupán csak a mérlegrész ha­gyatott ki, ezt csak a 10-dik zárószámadási év ered­ménye után tudom megállapítani. Arra is tekintettel leszek, hogy a tanítók szolgálati éve 35-re redukáltas­sék." A képviselők általános helyesléssel fogadták eze­ket a fontos nyilatkozatokat, a melyek bizonyára a tanítók körében is megnyugvást fognak kelteni. Csak jöjjön is minél előbb a nyugdíjtörvény revíziója, mert kétségtelen, hogy nagy szükség van rája. egyesület. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság t. tag­jaihoz két irányban intézek kérést. Tisztelettel és biza­lommal kérem tisztelt tagtársainkat arra, hogy a Társa­ság kiadásában megjelent „Házi Kincstár" és „Koszorú"­füzetek ajánlásában, ismertetésében és terjesztésében a társulatot támogatni szíveskedjenek. A „Házi Kincstár­ban megjelent „Mártha és Mária" czímű könyv a maga nemében egyike a legszebb keresztyén női olvasmá­nyoknak. Vargha Gyuláné úrnő remekelt a fordításban ; a Társaság nagyon szépen állíttatta ki és jutányosán szabta meg az árát (16 ív, díszes kötésben 2 korona). Karácsonyi és ünnepi ajándékul nagyon alkalmas. — A Koszorú tíz új füzete (71-—80. sz.) pedig szebbnél­szebb népies olvasmányokat tartalmaz. Mindkét kiad­ványnak minél szélesebb körben való terjesztése az ügynek is, a Társaságnak is nagy érdeke. Mind a két kiadvány a társulat főbizományosánál, Hornyánszky Viktor­nál rendelhető meg. — Másodszor arra, kérem a tisztelt tagtársakat, hogy úgy a folyó évi tagdíjaikat, mint az előző évekről való hátralékukat szíveskedjenek a társu­lat pénztárnokához (Bendl Henrik, Budapest, Deáktér

Next

/
Oldalképek
Tartalom