Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-15 / 50. szám

be. Kimondották, hogy a lelkészképesítéshez a szemeszterek közül legalább háromnak a bécsi prot. theologiai fakultáson hallgatása kívántatik meg; elhatározták továbbá a bécsi prot. theol. fakultásra nézve, hogy felterjesztést intéznek a kormányhoz annak az egyetem kötelékébe felvétetése iránt. A bécsi theol fakultást illetőleg kimondották még, hogy az elöljáróságnak és a professzorátusnak figyelmébe ajánlják az egyházi művészetek tanítását és ápolását, különösen pedig, hogy legyen gondjuk a növendékeknek az egyházi éneklésben és az orgona- és harmóniumjátszásban való kiképezésére. Foglalkozott a synodus a belmisszió kérdésével is és felkérte a fő-egyházi tanácsot, hogy rendeljen el évenként való gyűjtést erre a czélra; a fő-egyházi tanács belátására bízatván, hogy a begyülendő összegekből a szükségnek megfelelőleg segítséget adhasson a belmiszsziói munkák gyámolítására. íme, e téren már osztrák szomszédaink is megelőznek bennünket. Mi még mindig csak azon vitatkozunk, hogy mi is az a belmisszió és hogy szükséges-e és minő formában? — ők pedig már arról is gondoskodnak, hogy legyen egy központi pénztár. a melyből segedelmet nyerhessenek azok, a kik dolgozni akarnak Vájjon mikor érjük mi meg, hogy ilyen központi belmissziói pénztárunk legyen ? ! Az a szomorú tapasztalata levén a synodusnak, hogy a Los von Rom mozgalom, miatt az osztrák protestáns egyház mindenféle méltatlan gyanúsításnak és zaklatásnak van kitéve, szükségét látta annak, hogy e tekintetben hivatalos nyilatkozatot tegyen és felírjon a kormányhoz a zaklatások megszüntetése végett. A Los von Rom tárgyában adott hivatalos nyilatkozatát a synodusnak már közölvén dr. Szlávik Mátyás lapunk mult heti számában, feleslegesnek tartjuk azt újra ismét telni; a nyilatkozat közlött részéhez még csak azt tartjuk kiegészítésképen hozzáfüzendőnek, hogy a zsinat őszinte köszönetét fejezte ki a Los von Rom mozgalmat támogatók iránt s kimondotta, hogy elvárja a lelkészektől, hogy a míg egyrészről tartózkodni fognak minden agitatórius fellépéstől, más felől azonban, az embertől való félelem nélkül, hazafiasan és dinasztikusán teljesíteni fogják hivatalos kötelességeiket, az egyház és a haza javát tartván mindig szemeik előtt. Miután pedig a jezsuita papizmus által befolyásolt világi hatóságok húzzák-halasztják a Németországból behívott lelkészeknek az osztrák állampolgárság megadását, elhatározták, hogy felterjesztést tesznek a kormányhoz e tárgyban és kívánják a hivatalos visszaélések megszüntetését. Az iskolák ügyében hozott határozatok közül nevezetesebbek a következők. Iskola-alapítás csak azon esetben engedhető meg, ha a gyülekezet szabad lakáson kivül legalább 800 korona fizetést biztosít a tanítónak. Kimondották továbbá egy egységes népiskolai törvény szükséges voltát és felkérték a fő-egyházi tanácsot, hogy erre vonatkozólag egy javaslatot dolgozzon ki és azt véleményezés végett tegye le a szuperintendencziákhoz szeniorátusokhoz és az egyes gyülekezetekhez. Ugyancsak felkérték a fő-egyházi tanácsot arra is, hogy készítsen javaslatot a népiskolai és gimnáziumi vallástanítás egységes tantervét illetőleg. A bielitzi gyülekezet meg akarván szüntetni addig fentartott evang. tanítóképezd éjét, kimondotta a synodus, hogy az intézet további fentartása az egyetemes egyház érdeke és hogy ennélfogva felterjesztést intéz a kormányhoz annak államilag is leendő támogatása tárgyában. A kevésbé fontos ügyek közül megemlítjük még, hogy egy egységes agenda kidolgozására három tagú bizottságot küldött ki a zsinat és hogy felkérte a főegyházi tanácsot egy, a vegy^es (ev. és ref.) vallású gyülekezetek gondozását tárgyazó szabályzat kidolgozására. Végül hagytuk a synodus legfontosabb tárgyát : a lelkészi és tanítói fizetések rendezését. Legfontosabbnak tartjuk ezt azért, mert bennünket is a legközelebbről érdekelhet és mivel azt mutatja, hogy osztrák evangélikus testvéreink a papi és tanítói fizetések rendezése tekintetében nemcsak a mindenható államra tekintenek, mint mi, hanem azt a helyes elvet vallják, hogy: segíts magadon és az Isten is megsegít. A synodus ugyanis kimondotta, hogy a papi és a tanító fizetések rendezését elodázhatatlannak tartja és pedig legelső sorban a a gyülekezetektől magoktól várja el, hogy hivatalnokaik megfelelőbb dotácziójáról gondoskodjanak. A fizetésrendezés keresztülvitelére egy papi- és tanítói fizetésrendezési alap megteremtését határozta el, és pedig úgy az egyes gyülekezeteket, mint az egyetemes egyházat illetőleg. Felhívta a fő-egyházi tanácsot, hogy egy központi segélyalap megteremtése tárgyában javaslatot dolgozzon ki és azt véleményezés végett tegye le az alsóbb fokú egyházi hatóságokhoz. A központi segélyalap szabályzatának fő elveit a következőkben állapították meg. 1. Bevételei: a) az interkalaris jövedelmek fele része; b) a gyülekezetek részéről: azoklaan a gyülekezetekben, a melyekben az egyházi adó, adó forint alapján van kivetve, az egyházi adó összegének 1 perczentje, azokban a gyülekezetekben pedig, a melyek szükségleteiket önkéntes ajánlat vagy egyházi adókivetés alapján fedezik, a belyett összegnek 1

/2l

)

-ad része; c) az államsegély, a melynek felemelése szorgalmazandó. 2- A segélypénztár a fő-egyházi tanács gondozása alatt áll. 3. A segélyek, a zsinati bizottsággal egyetértőleg a főegyházi tanács által utalványoztatnak. 4. A bevételeknek 90%-a kiosztandó; 5% pedig tőkésítendő 5. A papi és tanítói fizetések a következőleg állapíttatnak meg: a papi alapfizetés, beleszámítva a naturalékat, a lakást nem számítva 2400 korona és hat ízben 200 korona ötödéves korpótlék; a szuperintendens- és senior-helyettesek alapfizetése Bécsben 2400 korona, más városokban 2000, vidéken pedig 1600 korona; a véglegesített tanító fizetésminimuma 1200 korona és hat ízben 120 korona ötödéves korpótlék. íme osztrák prot. testvéreink, a kik pedig nem rendelkeznek olyan véren szerzett autonómiával, mint mi magyar protestánsok, féltékenyebbek papjaik és tanítóik függetlenségére, mint mi. Ok nem dobják oda magokat az állam karjaiba s nem egyedül csak az államtól várják megtartatásukat. Számítanak ugyan az állam támogatására, de összeszedik a magok erejét is, s az állami segítséget úgy illesztik be egyházi szervezetükbe, hogy az nem vonhatja maga után az egyházi és iskolai függetlenség csorbulását, Nem árt tehát, ha egyházi tekintetben át-át tekintünk a szomszédba; egyben-másban okulást is nyerhetünk osztrák hitsorsosainktól. Sz . . . i. irodalom. ** Síri beszédek czím alatt Zih Károly békésszentandrási ev. ref. tanító egész évre négy korona előfizetési árral három hónaponként megjelenő husz íves terjedelmű folyóiratot indított a protestáns kántor-taní-