Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-08 / 49. szám

riili. Szentkuti Kiss Károly azt az eleven, szines, zamatos magyar nyelvet használja a Bibliai képekben, a melyen a tősgyökeres magyar nép beszél. A kitűnően választott stílus a másik jó oldala ennek a munkának. Azt a tulajdonságát is előnyösnek tartom, hogy a tárgyak megválasztásában a nép szükségletét tartja szem előtt. Tárgyait a nép lelkét foglalkoztató eszmekörökből választja. Pl. az I-ső magyarázatban „régi dolgok, a mikről atyáink beszéltek" czím alatt a régi jó vallásos szokások (reggeli templomba járás, kátémagyarázás, bibliamagyarázás) felújítását sürgeti. „Jákob házassága" czím alatt öt képben (8—13. sz.) a házas életre ad szép és becses tanulságokat. „Szétváló atyafiak" czímű képben (14. sz.) az osztályos atyafiakat, inti békességre. „Nabal és Abigailu

példájában (18. sz.) azt az evangéliumi igazságot szemlélteti, hogy „a férfiú megszenteltetik az asszony"-ban. A Kapernaumi százados (19. sz.) a nagy hitnek a példányképe. A sareptai özvegy ezt a hitigazságot példázza: „Bizzál Istenben, nem hágy el" (20. sz.). A „Hamis bíró" példázatából (28. sz.) azt a morált vonja le: szüntelen imádkoznunk kell és nem szabad abban megrestülnünk. Barzillai történetéből az „Önzetlenség és megelégedés" (31. sz.) szép erényeit vési hallgatói szivébe. Szépen népszerűsíti az egyetemes papság elvét a „Mindnyájan papok vagyunk" feliratú 52. magyarázat. így tovább, a számszerint 60 Bibliai képben. Ki kell emelnem a magyarázás népszerű modorát is. Szerző tudja, hogy egyszerű falusi, földművelő és kézműves népnek magyarázza az írást. Nem bölcselkedik, száraz okoskodással nem untatja hallgatóit, nem ezek értelemvilágához szabja magyarázatait. Példáit a népélet köréből veszi, hasonlatait a falusi foglalkozások-és viszonyokból meríti; bizonyításai a nép gondolkozásmódját és eszejárását tartják szem előtt, S ez így van helyesen. Az Istenigéjének gyakorlati magyarázata akkor jó, akkor építő, akkor hat a szivekig és vesékig, ha a hallgatóság lelki világához tudjuk alkalmazni. A mi jó Pesten, az nem okvetlen jó Nagyigmándon, vagy megfordítva. Szentkuti e tekintetben is helyes úton jár: népszerűleg, sőt népiesen, a nép szája ízén tudja magyarázni az Igét. A Bibliai képeknek a vallásos szelleme, a hitelvi alapja is kielégítő. Református keresztyén szellem hatja át a dolgozatok mindenikét. Még az ótestamentomi képeknél sem felejtkezik meg az evangéliumi keresztyén intenczióról. Nemcsak ismeri, de következetesen alkalmazza is az Augusztinus-féle elvet: az ótestamentum az újból érthető meg (Vetus Testamentum e novo patet). Az a tudományos alap is elég helyes, a melyen a szerző exegesise áll. A dolgozatnak itt kiemelt előnyei mellett aránylag csekélyek a hibái és a hiányai. Hiba szerintem az, hogy a magyarázatok némelyike szerkezetileg nem elég kerekded, nem elég egységes. Szerzőnk néha-néha igen pongyolában áll a szószékre; máskor nem eléggé domborítja ki a fölvett bibliai kép és történet alapeszméjét, s e miatt nem elég világos az Ige a hallgató előtt. Ez itt-ott talán a miatt is van, mert egyes magyarázatai túlrövidek. Hiánya e képeknek, hogy néha igen felszínen szánt a szerző. Nem eléggé hatol be az ismertetett személyek jellemébe, nem mélyed el az események ,és helyzetek belső mozzanataiba, s e miatt sok megkapó, építő vonása nem érvényesül a képnek. Igy pl. „Pál és Festus"ban (42. sz.) Festus hitetlenségét nem lehet az ő tudatlanságából megmagyarázni. A művelt római Festus nem lehetett tudatlan ember, inkább olyan fajta volt, mint a minők a mi mai úgynevezett műveltjeink. Vallás-erkölcsi szinvakságban szenvedhetett. Ezt a gondolatot kellett és lehetett volna népszerű módon a hallgatók előtt megmagyarázni. Általában véve azonban szerző bibliai képeiben sok használható, építő és eszméltető darab van. Jó a módszere : a változatosság, élénkség, népszerűség. Helyes a formaérzéke: népszerű tárgyak, rövid és népies formában. Csak tanulmányozza tovább a bibliát, bocsássa mélyebbre a hálót és szedje össze tárgyának és alakjainak minden értékes vonását : jeles bibliamagyarázó válik még belőle. Kezdetnek (mert idősebb ember létére Szentkuti a bibliamagyarázás terén még csak kezdő) ez is jó. Hiszem, hogy kapós lesz a könyve; de irodalmi értékre is kell törekednünk, ha valamit közrebocsátunk. A könyv kiállítása csinos, de sok benne a sajtóhiba. V. F. belföld. Vegyesházassági statisztika. A m. kir. központi statisztikai hivatal havi közleményei szerint Magyarországon f. évi szeptember havában élve született: 56,209, halva: 1031; elhalt hót éven alul: 15,520, hét éven felül: 14,241; összesen: 29,761. Népszaporodás: 26,448. Házasság köttetett: 7513. Ebből vegyesházasság: 1076; %-ban: 14*32. Tiszta ág. h. ev. házasság: 353; tiszta ev. ref. házasság: 545. Azon 94 vegyesházasságból, hol a vőlegény róm. kath., a menyasszony ág. h. ev., megegyezés szerint 9 esetben az apa, 6 esetben az anya vallását fogják követni a gyermekek. Veszteség: 3. Megegyezés nem létesült 79 esetben. Azon 103 vegyesházasságból, hol a vőlegény ág. h. ev. és a menyasszony r. kath., megegyezés szerint 12 esetben az apa, 31 esetben az anya vallását fogják követni a gyermekek. Veszteség: 19. Megegyezés nem létesült 60 esetben. Azon 68 vegyesházasságból pedig, hol az egyik fél ág. h. ev., a másik fél nem róm. kath., de más vallású, 5 esetben létesült megegyezés, melyekből 4 esetben az ág. h. ev. és egy esetben a más vall ást fogják követni a gyermekek. Nyereség: 3. Megegyezés nem létesült 63 esetben. Ezen esetekben az ág. h. ev. egyház nyeresége a gör. kath. egyháztól egy, az ev. ref.