Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-24 / 47. szám
sék keresztül. Az egyházak osztályozása, az egész országra vonatkozólag egységesen és törvényileg állapíttassék meg. A lelkészi fizetés a falukon 2000, középiskolával rendelkező városokban pedig 2400 korona legyen, s ezen felül Öt évenként 200 korona korpótlék s nagyobb városokban drágasági pótlék. Az orsz. lelkészi nyugdíjintézet állíttassék fel. A kántori fizetés is számíttassék be tanítói nyugdíjalapul. A vasárnapi munkaszünet terjesztessék ki a hivatalokra és a mezei munkára is, és a korcsmák vasárnap legyenek zárva délelőtt 8 órától délután 4 óráig. A protestáns tábori lelkészek száma a lélekszám arányában emeltessék és felettes hatóságukul egy protestáns tábori püspöki állás szerveztessék. Összes püspökeink és főgondnokaink vitessenek be a főrendiházba. A közalap tőkéi a kerületek és a megyék által kamatoztassanak és a tőkesegélyezés mai módja vá.ltoztassék meg. Az egyházi adózás reformáltassék; a terménybeli szolgálmányok pénzfizetésre változtassanak át és az egyházi adózás mellett nem fedezhető szükségletek, az 1848: XX. t.-cz. szelleméből kifolyólag, az autonómia csorbítása nélkül az állam által fedeztessenek. Az 1868: LIIL t.-cz. rendelkezései állíttassanak vissza. Rendeztessék az idegen országokban levő magyar ref. egyházakkal való jogviszony. — A részletekre vonatkozó határozatok közül fontosabbak a következők: Új telepítvényeken és a körlelkészségekben, ha a lelkek száma a 600-at eléri, anya-egyház szervezendő. A nagyobb gyülekezetekben- minden 500 lélek után rendes lelkészi állás szervezendő és a gyülekezet parókhiális körökre osztandó. A konventi tagokat a presbitériumok válaszszák. Az egyházi fenyíték és az egyházi fegyelem külön választandó és egyházfenyítéki szabályzat alkotandó. Az egyházmegyei és egyházkerületi hivatalnokokok 10 évenként kivétel nélkül új választás alá essenek. A lelkószválasztásoknál a helyszínén való próbaszónoklás engedtessék meg. A zsinati előkészítő bizottság munkálatai hozzászólás végett küldessék meg alsóbb fokú egyházi hatóságokhoz. Az 1848 : XX. t.-cz. és a politikai pártok. Az országgyűlést megnyitó trónbeszédre adandó válaszfelirat felett most folyik a képviselőházban a vitatkozás. Három felirat-tervezet került a ház asztalára, — a kormánypárté, a függetlenségi 48-as párté és a néppárté. A három közül azonban csak a függetlenségi 48-as párt felirata ölelte fel az 1848: XX. t.-cz. végrehajtásának ügyét. A felirat tervezetnek erre vonatkozó pontja így hangzik : „A hazánkban lakó összes vallásfelekezetek szabad fejlődésót óhajtjuk. A felekezetek nyugalmának és egymás közötti békés viszonyának fentartása állami érdek. Az 1848. XX. törvényczikk végrehajtását nyomatékosan sürgetnünk kell, mert ettől várjuk, hogy a tökéletes egyenlőség és viszonosság alapján a vallásfelekezetek békéjét állandóvá tegye és megelégedésüket megteremtse". A törvény végrehajtásának eme nyomatékos sürgetése azonban, a hogy a körülményeket látjuk, aligha fog belekerülni a képviselőház többségének válaszfeliratába ; pedig hát a többség padjain ott ülnek egyházunk nevesebb emberei közül is többen, a kik latba vethetnék tekintélyüket. Hanem hát persze ahhoz ismerni is kellene egyházunk sürgős segítségre szoruló viszonyait és az egyházi közvéleményt is. Értesítés és jelentés azokról a konfirmácziói kátékról, a melyek a békésbánáti ev. ref. egyházmegye vallásos iratokat terjesztő egyesületéhez mint pályamunkák beadattak. Az egyesület elnökéhez tíz pályamunka nyújtatott be. Ezek egy háromtagú biráló bizottság által tüzetesen megbiráltattak. A bizottság hangsúlyozni kivánja, hogy a pályázók mindnyájan érdemesek arra, hogy törekvéseik méltánylattal említtessenek. Tekintve azonban, hogy az ilynemű pályamunkáknál az egyéni felfogásban érvényesülő tanmód, illetőleg módszer mire a fősúlyt helyezni czélszerü, ki kell mondanunk, hogy az a dolgozat, melyben a helyes módszer lép előtérbe, még akkor is kiemelkedik társai közül, ha netalán némi tekintetben szegényebb volna is a többinél. Mert a konfirmácziói oktatásnak az a feladata, hogy áthidalás legyen az iskola és a gyakorlati élet között. Záró pontja ez az elemi iskolai vallástanításnak s egyszersmind bevezetés a gyülekezetbe a prédikáczióhoz és a szakramentomokhoz. A konfirmándusokat tehát nem rideg katekhizinusi formákkal és fogalmi meghatározásokkal kell terhelnünk, hanem a bibliának állandóan kéznél tartásával különösebb érdekeltséget keltve vezetni be a gyakorlati vallásosság ama szent világába, melynek központja és eszményképe az Úr Jézus Krisztus. Nem szabad felednünk, hogy a mi ref. egyházunknak tulajdonképeni hit és erkölcstana a Jézus Krisztus, s hogy így az Ő személye s az ő életében megnyilatkozott vallás a mi vallásunk. Nem valami elvont tanrendszer tehát ez, hanem élet, a bennünk élő Krisztus élete az Istenben és a felebarátainkkal való szent közösségben. S ha ez így van, akkor kimondhatjuk, hogy a megfelelő tanmódot az találta el, a ki mellőzi a lélekölő formákat, fogalmi meghatározásokat s ezek helyett arra törekszik, hogy magából az isteni eszménykép életéből vonja ki azokat a tudnivalókat, a melyek ily módon megszentelő erővé válnak a tanítványok szivében. A biráló bizottság egyértelmű nézete szerint, ezen általános elveknek a beadott tíz pályamunka között leginkább az felelt meg, a melyiknek jeligéje „Légy ítélőm Uram". A részletes kidolgozásban azonban ennek is vannak fogyatkozásai, a melyek miatt a pályázatban kitett abszolút becsűséget jelenleg nem üti meg. Kiemelte még a bizottság a „Tudom, kinek hittem" jeligével ellátott művet is, mint a mely dicséretet érdemlő szeretettel és lelkesedéssel adja elő tárgyát, de épen irályának szónokias, nehézkes voltánál fogva az itt kivánt czélnak meg nem felelhet. így az 500 korona pályadíjat ez időszerint egy írónak sem ajánlja kiadni. Mindezen véleményt az egyesület közgyűlése is magáévá tette, s felhívni határozta a pályaművek íróit, hogy műveiket deczember l-ig Szabó János esperestől vegyék vissza.