Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-17 / 46. szám

Egyházmegyei választások. A békési .evang. egyházmegye legközelebb bontja fel az esperesi és a felügyelői hivatalra beadott szavazatokat. Esperessé, a mint a „M. Sz." hirleli, újra Veres József orosházai lelkész és országgyűlési képviselő fog megválasztatni; a felügyelői állást pedig Haviár Dániel ellenében dr. Krcsmarik János nyeri el. A budai ref. egyházrész elöljárói az idén is rendezni fognak a téli hónapokban vallásos estólyeket. Legközelebb megalakították az estélyeket rendező bizottságot is. Az első estély jövedelme felerészben a fazekastéri templom belső felszerelésére, felerészben pedig a svábhegyi templom építésére fog fordíttatni. Az estélyeket előre is üdvözöljük; óhajtjuk azonban, hogy az evangélium méltó helyet nyerjen bennök. Esperes beiktatás. Hoznék Lajos girálti lelkészt, a sárosi evang. egyházmegye újonnan választott esperesét f. hó 7-én iktatta be hivatalába Zelenka Pál püspök. A beiktató ünnepélyen nagy számban vettek részt az egyházmegye lelkészei is. A hivatalos eskü letétele és a székfoglaló beszéd megtartása utána kerület nevében Zelenka Pál püspök, az egyházmegye papsága nevében Halmi Aladár, a VI. szabad királyi városi egyházmegye részéről ifj. Draskóczy Lajos, az eperjesi kollégium részéről pedig dr. Szlávik Mátyás igazgató üdvözölte az új esperest. Vallásos estélyek. A pápai ref. egyházban újra kezdetűket vették a vallásos estélyek, Kiss József lelkész vezetése mellett. Áz estélyek iránt igen élénk a gyülekezeti tagok érdeklődése. A belsösomogyi ref. egyházmegye kiküldött bizottsága a mult héten bontotta fel a gyülekezeteknek az egyházmegyei lelkészi aljegyzőre beadott szavazatait. A szavazatok 12 lelkész között oszlottak meg, s közülök egy sem nyert abszolút többséget. így az egyházmegye elnöksége új szavazást rendelt el a két legtöbb szavazatot nyert jelölt között. A békésbánáti ref. egyházmegye közgyűlése, a melynek a belmissziói egyesületet illető véleményéről már megemlékeztünk, ezenkívül még több fontos kérdésben határozott. így a zsinati törvényeket illetőleg kimondotta, hogy azok revíziója az egyházpolitikai és kongrua-törvényekre való tekintettel is történjék. A részletes módosításokra nézve dr. Hajnal István egyházmegyei gondnoknak a Debreczeni Prot. Lapban is közölt javaslatát tette magáévá. Kívánják az 1848: XX. t.-cz. végrehajtását, kapcsolatban az egyházi adóterhek leszállításával. Az egyetemi prot. theol fakultás helyett a ref. és evang. egyházak egyesült erejével és az állam megfelelő támogatása mellett a debreczeni prot. egyetem felállítását kívánják. Kívánják továbbá az egységes liturgiát, a bélmissziónak és a cura pastoralisnak zsinatilag kötelezővé tételét, a nagy gyülekezeteknek kisebb önálló gyülekezetekre osztását, a tábori lelkészek szaporítását, a lelkészi korpótlékok megteremtését, a lelkészek ós káplánok viszonyainak egységes szabályozá-Sát, 8L lelkészválasztásoknál a próbaszónoklás megengedését ós az egyházi adóknak, a személyi adón kivül, az állami adók arányában kivetését. Az 1848: XX. t.-cz. végrehajtásához czím alatt nagy tanulmányra valló czikkeket közöl az Erdélyi Prot. Lapban Nagy Károly szerkesztő. Legutóbbi közleményében igen érdekes és tanulságos adatokat nyújt a bevett egyházak viszonyairól a vagyoni egyenlőség, az állami dotáczió és a kulturális élet terén hozott áldozatok tekintetében. Adatai szerint a róm. kath. egyház kezén a. magyar állam közvagyonából 1.964,034 kat. hold földbirtok van, a gör. kath. egyház kezén pedig 299,441 kat. hold. E földbirtok jövedelmeit számba véve és hozzáadva a vallási és a tanulmányi alap vagyonát, a magyar r. kath. egyház a magyar államnak kerek számban 500 millió korona értékű közvagyonát haszonólvezi, legalább is évi 25 millió korona jövedelemmel. Ha ehhez még hozzáveszszük a patronatus czímén teljesített szolgálmányokat és fentartási segélyeket, valamint az állampénztárból különböző czímeken élvezett 500 ezer kor. államsegélyt, akkor a róm. kath. egyház állami támogatása évi 30 millió koronára rúg. A gör. kel. egyházinak az államtól nyert évi javadalma 4.577,226 korona. Az evang. egyházé 711,692 kor. A ref. egyházé 1.665,226 kor. Az unitárius egyházé 132,400 kor. A zsidó vallásé 202,272 korona. Ez állami dotácziókat az egyes egyházak lélekszámához arányitva esik minden lélekre: a r. kath. egyházban 343'9 fillér, a gör. kath. egyházban 331'7 fill., a gör. kel. egyházban 2216 fillér, az evang. egyházban 74'1 fillér, a ref. egyházban 74'0 fillér, az unitárius egyházban 21 "49 fillér, a zsidóknál 28'5 fillér. Közép- és felső iskolákra költ évenként a r. kath. egyház 6.145,000, a gör. kath. 631,000, a gör. kel. 410,000, az ev. 2.335,000, a ref. 3.239,000, az unit. 153,000, a zsidó 285,000 koronát. Ebből kitűnik, hogy míg az államtól nyert évi támogatásból a r. kath. egyházban egyéb egyházi czélokra 18.885,000, a gör. kath. egyházban 2.567,000, a gör. kel. egyházban 4.167,000 korona marad fenn, addig az evang. egyház 1,662,000, a ref. egyház 1.574,000, az unitárius egyház 21,000, a zsidóság pedig 83,000 koronát ráfizet kulturális intézményeire a maga zsebéből. S ha a ref. egyház közép- és felső iskolai költségeihez hozzászámítjuk a népiskolák fentartási költségeit, akkor kitűnik, hogy egyházunk évenként több mint négy millió koronát fizet reá az állami segítségre. — Tanulságos adatok ezek, a melyek szomorúan igazolják, hogy a magyar állam milyen egyenlőtlen elbánásban részesíti a törvényesen bevett egyházakat s mennyire háttérbe szorítja épen azokat az egyházakat, a melyek a legmagyarabbak. Ezek az adatok s az ezek által statisztikailag igazolt szembeszökő egyenlőtlenség nemcsak jogossá, de kötelességgé teszik reánk nézve a 1848: XX. t.-czikk megfelelő végrehajtásának követelését. Az evangélikus egyetemes gyűlés, a f. hó 12-én este megtartott előzetes konferenczia után f. hó 13-án kezdte meg tanácskozásait Budapesten, az evang. főgim-