Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-10 / 45. szám

összesen 128,100 koronát teszen az az összeg, melyet az erdélyi egyházkerület az 1848: XX. t.-czikk alapján állami dotáczió czímén jogosan igényelhet. 2. Az egyházmegyék adminisztrálásában ez év alatt is megfelelő buzgóság és szorgalom volt tapasztalható; bár az esperesek irodai munkáját is rendkívüli mérték­ben szaporította a kongruaügy. A közigazgatás egyön­tetű menetének biztosítására jótékony befolyást gyako­rolt az a körülmény, hogy a zsinati törvény által elren­delt ügyviteli szabályzatok már mindenütt elkészültek és az igazgató-tanács megerősítésével életbe léptek. — Az egyházmegyék területi beosztásából eredő közigazgatási nehézségeket a közgyűlés által folyamatba indított ki­kerekítési munkálat lesz hivatva eloszlatni; az egyház­megyei hivatalnokok javadalmának csekélységén pedig az esetleg megnyerendő államsegély módosíthat. — Elha­tározta az ig.-tanács az egyházkerületi közgyűlések jegyző­könyveinek az összes egyházmegyei gondnokok részére való megküldését; módot és alkalmat kívánván nyújtani ez által is a nevezetteknek arra, hogy az egyházkerület ügyeinek állandó ismerete mellett a közös ezélok mun­kálására annál tájékozottabban és hathatósabban lehes­senek segítségére az egyházi tisztviselőknek. Az egyház­megyei ellenőrzés fogyatékosságainak lehető mérséklése czéljából pedig elrendelte az ig.-tanács, hogy az espe­resek egyházait az egyházmegyei főjegyző mindig egy gondnokkal együtt vizitálja. S midőn ez intézkedést bejelenti, egyúttal hangsúlyozza, hogy általában kívá­natos volna a kanonika vizitácziók szigorítása és az ez úton gyakorolt ellenőrzés munkájába a gondnokok be­vonása. 3. A lelkészek munkaerejének szétforgácsolását óhaj­totta megakadályozni a lelkészi mellékfoglalkozások sza­bályozására vonatkozó amaz intézkedéssel, mely szerint a papok mellékfoglalkozásainak pontos számbavétele után a papi állással össze nem férő némely mellékfog­lalkozást eltiltott és jövőre követendő általános szabály­ként megállapította, hogy a lelkészeknek általában csak oly mellékfoglalkozást engedélyez, mely őket heti 6 óránál hosszabb időre el nem foglalja, s a mely továbbá a papi állás tisztességével összefér, rendes hivatalnoki foglal­kozást nem képez és nem kényszeríti őket állomáshe­lyeikről való gyakori távozásra. 4. A missziói állomásokon működő körlelkészek ez évben már a mult évi közgyűlés által megállapított jelentő-íven adták be évi jelentésüket, mely jelentőiv akként van összeállítva, hogy a missziói körök vagyoni és szellemi állapotáról számokban összefoglalt képet tár elő, mely úgy a kerületi, mint a konventi felülvizs­gálatnál könnyebb áttekintést nyújt és rendesen többet ' mutat, mint az igen gyakran csak üres szólamokat tar­talmazó jelentések. E statisztikai adatokat föltüntető jelentéseket, a körlelkészségek helyzetét részletesen is­mertető kisérő levél kapcsán, fölküldötte volt az igazg.­tanács az egyetemes konventhez, örömmel emelve ki amaz általános gyarapodást, mely a körlelkész buzgó működése folytán legtöbb helyen konstatálható. — Az egyetemes konvent fölhívására kiadott rendelkezések folytán szervezve vannak már minden egyházmegyében a missziói bizottságok is, melyek a szétszórtan élő ev. ref. hívek vallásos gondozását és a missziói állomások anyagi gyarapodását felügyelni, illetve eszközölni vannak hivatva. Az általános lelkészi hiány következtében már évek óta üresen áll a pulyoni és noszolyi körlelkészség és ez évben üresedett meg a pelekeszi, valamint a ki­déi, melyekből a körlelkészek más állomásra távoztak. — A romániai misszió válságos helyzetéről már a mult évi jelentés szólott, jelezvén, hogy Bartalus János bukaresti lelkész és esperes az egyedül képesített pap a romániai misszió területén, míg Galaczon és Ploesten csak laikus misszionáriusok munkálják egyházunk érdekeit; a pitesti egyházközség lelkészi állomása pedig üres. A helyzet azóta annyiban változott, hogy Bartalus János is oda­hagyta bukaresti állomását, helyébe pedig Németh Sán­dor kolozsvári volt segédlelkész választatott meg, a kit a Püspök az esperesi teendők végzésével is meg­bízott. Segédlelkészi teendőket Kővári Zoltán tanító végez, ki a theol. fakultáson ez évben szerezte meg a laikus misszionáriusi képesítést. Ez évben hivatott meg a buka­resti egyház egyik tanító állomására Kertész József, volt szász-régeni tanító is, és így a nagy számú tan­kötelesek oktatását ez idő szerint három tanerő végzi, a mi azonban korántsem elégséges, minélfogva, a tan­erők számának szaporítása, a lelkészi és tanítói javadal­mak emelése, sőt új iskola beállítása volna szükséges, a mi azonban csak kiilsegélylyel lesz lehetséges. A buka­resti lelkészi állás betöltése alkalmából vált kérdéssé, hogy az ide megválasztott lelkésznek, ki a szervezeti szabályok szerint egyszersmind esperes is, ki adja meg a beköltözési engedélyt és esperesi megbízást? E kér­dést az igazgató-tanács akként döntötte el, hogy úgy a consensus kiadására, mint az esperesi teendők vitelével való megbízásra a Püspököt jelentette ki illetékesnek. 5. Az ügyforgalmi kimutatásnál már volt jelezve, hogy az igazgató-tanácsi tisztviselők munkásságának leg­nagyobb részét egész éven át a kongrua-munkálatok vették igénybe. Még ez idő szerint sem lehet állítani, hogy a lelkészi fizetés kiegészítések megállapítása min­denütt rendben volna, mert a minisztérium részéről újab­ban kitűzött fölfolyamodási póthatáridő alatt ismét érkez­tek be fölszólamlások, melyek most állanak elintézés alatt; de az ezek alapján remélhető módosítások lénye­gesen úgy sem változtatnak a kiutalt államsegély vég­összegén, miért is már e jelentés kapcsán bemutatja az egyházkerületi közgyűlésnek a fizetés kiegészítésben részesült lelkészi állások kimutatását, külön czímek alatt kitüntetve abban a minisztérium részéről elismert java­dalmi tételeket, az engedélyezett levonásokat és a kon­grua-törvény szerint folyósított kiegészítési összegeket. E kimutatásból láthatólag az erdélyi egyházkerület 388 egyházközsége részesül 1200 koronáig és 61, 1600 koro­náig fizetés kiegészítésben, tehát csak 73 amaz egyház­községek száma, melyek a törvény kedvezményét igénybe venni kénytelenek nem voltak. E fejezet alatt tisztelettel bejelenti még a vallás- és közoktatásügyi minisztérium amaz örvendetes határozatát is, mely szerint a segéd­lelkészi javadalmak által terhelt papi fizetések kiegészí­tésére, illetőleg az így megcsonkított javadalmat élvező rendes vagy helyettes és nyugalmazott lelkészek kár­pótlására évi 23,000 korona átalányösszeget folyósí­tott, melyből az egyházkerület részére, az egyetemes konvent útján kiosztva, körülbelül 6—7000 korona között váltakozó összeg esik, mely azonban a még sok helyen szükséges segédlelkészi állás beállításával lényegesen emelkedni fog. G) Vagyoni helyzet. Közgyűlési határozatok és egyebek. 1. Az egyházkerület vagyoni, illetve pénzügyi helyzetét a jelentés mellékletéül közölt számadás és költ­ségvetés tünteti föl;* a kedvezőtlen közgazdasági viszo­* Mérleg-számla: vagyon 9718,607 korona 11 fillér; teher u. e. — Veszteség-nyereség-számla: tartozik 299,635 koröna 18 fillér; követel u. e. — Költségvetés: fedezet mint bevételek főösszege: 806,770 korona 42 fillér; kiadások főösszege 832,206 korona 93 fillér; hiány: 25,436 korona 51 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom