Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-10 / 45. szám

A miskolezi főgimnáziumban volt 399 tanuló; jeles 22; jó 60; elégséges 195; egy tárgyból elégtelen 54; két tárgyból 34; több tárgyból 34. A rimaszombati egyesült prot. főgimnáziumban volt 370 tanuló; jeles 20; jó 48; elégséges 190; egy tárgyból elégtelen 49; két tárgyból 45; több tárgyból 18. A sárospataki főgimnáziumban volt 460 tanuló; jeles 56 ; jó 81 ; elégséges 203; egy tárgyból elégtelen 58; két tárgyból 30; több tárgyból 32. Az érettségi vizsgák eredménye következő volt. Máramarosszigeten vizsgázott 28 tanuló; közöttük jelesen 4 ; jól 3; egyszerűen 18; javítóvizsgára utasíttatott 3. Miskolczon vizsgázott 31 tanuló; jelesen 4; jól 8; egyszerűen 13; javítóvizsgára utasíttatott 6. Rimaszombatban vizsgázott 35 tanuló; jelesen 4; jól 6; egyszerűen 23; javítóvizsgára utasíttatott 2. Sárospatakon vizsgázott 28 tanuló; jelesen 3; jól 6; egyszerűen 12; javítóvizsgára utasíttatott 6, és osztályismétlésre 1 tanuló. A 122 érettségiző között volt 15 jeles; a 4 gimnázium 1478 tanulója között pedig volt összesen 116 jeles, míg az egy-két és több tárgyból bukottak száma 429 volt. Érdekes számok; sokat tanulhatunk belőlük, különösen a fiatalság! A tanulók felekezetek szerint következőleg oszolnak meg: Máramarosszigeten ev. ref. 103; ág. ev. 16 ; róm. kath. 44; gör. kath. 26; gör. keleti 1; izraelita 67; összesen 258. Miskolczon ev. ref. 142; ág. ev. 25; r. kath. 68; gör. kath. 3; izraelita 159; összesen 399. Rimaszombatban ev. ref. 142; ág. ev. 85; római katholikus 86; gör. kath. 1; gör. keleti 1; izraelita 73; összesen 388. Sárospatakon ev. ref. 390; ág. ev. 5; róm. kath. 33; gör. kath. 1; izraelita 31; összesen 460. A tanulók összes számának körülbelül fele, 777 volt ev. ref. vallású. Az iskolák közül különösen a sárospataki az, mely a felekezeti jelleget a tanulók számában is kitünteti, a mennyiben, míg a 3 más gimnáziumban összesen 387 ev. ref. volt, addig Sárospatakon volt 390. A tanárok statisztikáját következő számok mutatják: Máramarosszigeten volt 11 rendes, 2 helyettes és 6 óraadó ós vallástanár; összesen 19. Miskolczon volt 12 rendes; 4 helyettes és 6 vallástanár; összesen 22. Rimaszombatban volt 14 rendes, 1 helyettes és 6 óraadó és vallástanár; összesen 21. Sárospatakon volt 15 rendes, 2 helyettes és 4 vallástanár; összesen 21. A tanári karok mindenütt nagy gondot fordítottak a rájok bizott növendékeknek nemcsak szellemi, hanem testi nevelésökre, tudván, hogy egészséges testben van egészséges lélek. A valláserkölcsi életet templomba járással, a hazafias szellemet ünnepélyek megtartásával ébresztgették és ápolták. (Folyt, köv.) Keresztesi Samu. belföld. Erdélyi ev. ref. egyházkerület köréből. Az igazgatótanács évi jelentése. Az erdélyi ev. ref. egyházkerület folyó hó 9. és következő napjain tartja ez idei közgyűlését Kolozsvárt. Az ott bevett és a közügyre és közérdeklődésre nézve előnyösen bevált szokáshoz képest a tagok a közgyűlés előtt már tíz nappal megkapták az igazgatótanácsnak egy egész nagy nyomtatott kötetet kitevő (1-—153. old.) tartalmas jelentését. Mi is a közügynek vélünk szolgálatot tenni, midőn a diseretio megsértése nélkül ebből a jelentésből a tisztán helyi vonatkozású dolgok mellőzésével közreadjuk az általános érdeklődésre számító főbb pontokat a következőkben. A jelentés, az eddig szokásos beosztásnak megfelelően, elől az egyetemes konvent ez évi üléseinek határozatait ismerteti; azután a saját hatáskörben végzett munkálkodásról számol be és a mult évi közgyűlés rendelkezéseinek végrehajtásáról tesz jelentést; végül a kerületi közgyűlés jóváhagyásától föltételezetten tett intézkedéseket sorolja föl tudomásvétel és helybenhagyás végett. A) A konventi határozatokhoz. Az egyetemes konvent általános érdekű határozatai közül az országos közalapot illetőleg ismételten felhívja a jelentés az érdekeltek figyelmét egyetemes egyházunk vagyoni megerősödésének eme biztos intézményére, mely eddigelé is sokszorosan szolgáltatta vissza az egyes egyházkerületek részére nyújtott segélyekben azokat az összegeket, melyek a törvényszerinti közalapi adó kirovása útján, sajnos, folyton apadó mértékben folynak be. A központi fŐtabella tanúsága szerint az 1899-ik évi járulékok öszszege az előző évhez viszonyítva 4580 koronával csökkent és a hátralékok fölhajtásában is hanyatlás mutatkozik, az erdélyi egyházkerületnél teljes 8%-kal a mennyiben az 1898-ik évi megajánlásnak csak 10%-a, az 1899-ik évinek pedig már 18%-ra maradt hátralékban. Tehát ismételten figyelmébe ajánlja a közalapi kezelőknek a fokozottabb buzgóságot, annyival is inkább, mert a 17 egyházmegye közül csak 5, névszerint a kolozskalotai, görgényi, erdővidéki, orbai és kézdi egyházmegyék részéről szedettek be a kivetett adók minden hátralék nélkül. A reformácziói perselypénzek czímén az erdélyi egyházkerület még mindig elenyészően csekély összegeket szolgáltat be, sőt ilyen czímű adományt ismételt fölhívás daczára sem szolgáltatott be az 1899-ik évben a gyulafehérvári, görgényi, marosi és erdővidéki egyházmegye, valamint a kolozsvári, ilyefalvi és marosvásárhelyi egyházközség. Az országos közalap vagyona a Jordán-alapítványnyal együtt 2.463,910 korona és 16 fillért tett az 1900-ik év végén, mely összegnek jövedelméből és az évi járulékokból 270,501 korona 58 fillér került felosztásra. Az erdélyi ev. ref. egyházkerület 18,000 koronát alig meghaladó befizetésével szemben egyszer s mindenkori