Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-03 / 44. szám

vezérférfiai és lelkészei oly melegen ölelkeztek össze már tavaly és az idén még inkább. Reméljük azonban, liogy e tekintetben is fokozódni fog jövőre az érdeklődés a M. P. I. T. e sikerült vándorgyűlései iránt, a melyek sorában a miskolczi minden bizonynyal a legnépesebb volt, vagyis erről is elmondhatjuk, mint valamennyiről, hogy látogatottság tekintetében „felülmúlta az előzőit"... Ez örvendetes tényt jól esett konstatálnunk már az ismerkedési estélyen is, de a másnapi díszközgyűlés is bizonyságot tett erről. (Folyt, köv.) Lévay Lajos. irodalom. ** Az állatok világa czímű világhírű művéből Brekrn Alfrédnek megkaptuk a 37. és 38. füzeteket dr. Mehely Lajos átdolgozásában. E füzetek az egér-félékről, különösen a patkányokról szólanak. A számos képpel illusztrált nagy munka a Légrády testvérek kiadásában jelenik meg és füzetenként 80 fillérért a kiadónál (Budapest, Váczi-körút 78.) rendelhető meg. ** A vörös talár. Brieu x-nek ez a dramatizált törvényszéki végtárgyalása most teszi meg diadalmas körútját Európa színpadjain. Nálunk a Nemzeti Színház deszkáin került színre a napokban s a siker itt is fényes volt. Mondható, hogy Echegaray: „Folt, a mely tisztít" sikere óta nem csinált darab akkora hatást, mint a „Vörös talár". A Franklin-Társulat most az Olcsó Könyvtárban (1234—1237. sz.) adta ki a Nemzeti Színház hivatalos fordítását. — Ára 80 fillér. Kapható minden könyvkereskedésben. egyház. Lelkészválasztások. A puszta-szentlászlói evang. gyülekezet Szabó Lajos dabronyi segédlelkészt, — a lajta-ujfalui evang. gyülekezet pedig Luclig Gusztáv helybeli adminisztrátort választotta meg lelkipásztorává. Templomavatás. A oaskóczi ref. leányegyház (ungi egyházmegye) mult hó 13-án avatta fel templomát. A mai hitközönyös és lanyha világban szinte bámulatos az a buzgóság és áldozatkészség, a melylyel ez a, mindössze 272 lélekből álló kis leánygyülekezet, rövid néhány év alatt felépítette iskoláját és templomát. Mintha az ősök nagy lelkét látnánk ebben a maroknyi népben fellobogni, vigasztalásul sok népes gyülekezetünk lanyhasága és közönyössége miatt érzett fájdalmunkban, s megnyugtatásul arra nézve, hogy nem veszett még ki teljesen az ősi vér, de buzog még itt-ott bennünk s hat, alkot és gyarapít. Ez egyházmegye papsága és a szomszédos gyülekezetek tagjai méltóképen ki is fejezték a kis gyülekezet iránt érzett nagyrabecsülésüket, a mikor oly tömegesen jelentek meg a templomfelavató ünnepélyre, hogy be sem férve a templomba egy szomszédos ház udvarán, a szabad ég alatt kellett a templomból kiszorultak számára külön istentiszteletet tartani. A felavatást Szabó Endre esperes végezte, s rajta kivül még Komjáthy Gábor ungvári, Szöllösy Ferenez mokcsai és Szűcs István salamoni lelkészek működtek közre az istentiszteleten. — Isten tartsa és virágoztassa a kis gyülekezetet! Lelkészbeiktatások. A Maliarik Jánost a lévárdi evang. gyülekezet mult hó 23-án,—Borza Mórt a hetényi ref. gyülekezet,—Nagy Istvánt a kémeri ref. gyülekezet mult hó 20-án iktatta be hivatalukba. A debreczeni ref. egyházmegye f. hő 8-án rendkívüli közgyűlést tart, a melyen a zsinati tárgyak és az egyházi törvényeken eszközlendő változtatások felett fognak tanácskozni. Az udvarhelymegyei oltvidéki egyházi értekezlet f. hó 8-án tartja meg őszi közgyűlését Alsó-Rákoson. Az értekezleten elnöki megnyitót Benkö Ferenez fog mondani ; felolvasásokat pedig Csutak Zsigmond lelkész és Jakó Dénes állami iskolai igazgató tartanak. A máramaros-ugocsai ref. egyházmegye Nagyszőllősön tartotta meg legközelebb közgyűlését Szikszay Zoltán esperes és György Endre gondnok elnöklete alatt. György Endre hosszabb beszéddel nyitotta meg a gyűlést, s reámutatva a minden téren feltünedező felekezeti türelmetlenségre, az egyház viharos múltjára hivatkozva bátorította a csüggedezőket és kérte az egyházmegyét, hogy minden méltatlan vádakkal és háborgatásokkal szemben is a szeretet által vezéreltesse magát minden cselekedeteiben. Kisebb, belkörű iigyek elintézésén kivíil foglalkozott a gyűlés, a kerület felszólítása alapján a zsinati kérdésekkel is, s a zsinat legfontosabb teendőinek a felső-borsodi átiratban foglaltakat jelölte meg. Tárgyalták a nagyszalontai egyházmegyének az 1848: XX. t.-cz. végrehajtására vonatkozó indítványát is és azt egész terjedelmében a magokévá tették, azzal a pótlással, hogy az egyházi adózás ügye akként rendeztessék, hogy a gyülekezeti szükséglet fele párbérként rovassék ki, a másik fele pedig az állami adó alapján, olyképen azonban, hogy 200 koronánál nagyobb adót senki se fizessen. Szükségesnek nyilvánította továbbá a gyűlés az erdélyi kerület kiváltságainak megszüntetését és az unió teljes keresztülvitelét; a lelkészválasztási törvények és a fegyelmi szabályzat teljes átdolgozását; a presbitereknek a belmissziói munkában részvételre kötelezését és a tanári fizetések egységes rendezését. A sepsi ref. egyházmegye október 22-én tartotta meg gyűlését Sepsi-Szentgyörgyön. Ez alkalommal történt meg az új gondnoknak, dr. Székely Györgynek hivatalába beiktatása is. Vén Mihály esperes jelentése szerint az egyházmegye gyülekezeteiben általában véve előbaladás tapasztalható; csupán egy egyházban voltak belső zavarok, a melyek azonban az esperesnek a helyszínén megjelenése folytán szerencsésen megszűntek. Az egyházmegyei tanács működéséről, a tanügyről és közalapról szóló jelentések meghallgatása és tudomásul