Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-03 / 44. szám

zási tervezet nem terjed is ki mindazon pontokra, a melyeket a kerületi gyűlés mult évi határozata mint rendezendőket kijelölt; de az mégis az első komoly lépésnek tekintendő a kibontakozás útján és reményt nyújt arra, hogy ha a még most függő, vitás és a polgári bíróság ítélete alá bocsátott kérdések is megoldást nyernek, az egyház a még most rendezés nélkül hagyott részeket is rendezni fogja. Az, egész rendezés a halasi egyház autonomikus jogkörébe tartozik, — épen azért egyházmegyei bizottság kiküldése lehetetlen. Indítványozta tehát a tervezet helybenhagyását, azzal a hozzáadással, hogy elvárja a gyűlés, hogy a halasi egyház törvényes tényezői a mult évi kerületi határozatnak még most függőben hagyott pontjait is a lehető legsürgősebben foganatosítani fogják. A bonyolódott ügy minden részletének feltüntetése azonban oly hosszú időt vett igénybe, hogy annak tárgyalásába a gyűlés már nem is mehetett bele, hanem azt következő napi ülésére halasztotta. * * A 23-iki ülés tehát, néhány kisebb fontosságú ügy elintézése után a halasi ügyet vette elő. Szilády Áron, a halasi egyház lelkésze szólt hozzá legelső sorban is. Jó félóráig tartó beszédében pontról pontra vette tárgyalás alá a kibontakozási tervezetet s igyekezett meggyőzni a gyűlést a felől, hogy az nemcsak hogy nem terjed ki az összes rendezendő ügyekre, de a melyekre kiterjeszkedik is, abban sem reális. Nem reális, mert 7 esztendőről törli a tartozásokat s ezzel mintegy kitörli ezt a 7 esztendőt az egyház életéből; továbbá az ügyet oly ingatlanok eladásával kívánja rendezni, a melyek iskolai alapítványi vagyont képezvén, el nem adhatók, és végül az elköltött alapítványok testituálására a gimnáziumi épület bár egyenértékében egy oly alapot jelöl meg, a mely tulajdonképen nem létezik, hanem csupán mint egyszerű nyilvántartási számtétel szerepel a költségvetés bevételei és kiadási rovatában. Véleménye szerint tehát a tervezet nemhogy a kibontakozást segítené elő, sőt ellenkezőleg, még inkább zavarokba bonyolítja az egyházat. Kéri ennélfogva az egyházmegyei határozat helybenhagyását. Az így megindult, s tovább két óránál tartott vitában hozzászóltak a kérdéshez Ádám András, Tisza Kálmán, Szilassy Aladár, Hegedűs Sándor, Mészáros János és Nagy Dezső ügyész több ízben is. Az egyházmegye határozatát azonban csak Mészáros János védelmezte még; a felszólalók többi része pedig általában arra az áll áspontra helyezkedett,' hogy ha a kibontakozási tervezetn ek vannak is hiányai, — mégis hagyassék helybe, némely megszorításokkal. Nem látták ugyanis tanácsosnak, hogy némely függő kérdések miatt megakaszszák a rendezésre irányuló törekvést; mert félő, hogy e megakasztás szárnyát szegné a rendezési szándéknak és a magát megmakacsolt egyház csak újabb bajoknak és zavaroknak tétetnék ki, a melyek azt a tönk szélére sodornák, így a gyűlés az előadói véleményt fogadta el, s az egyházmegye határozatát feloldván, a kibontakozási tervezetet megerősítette, de azzal a megszorítással, hogy az eladni szándékolt ingatlanok eladását csak azon esetben engedi ineg, ha igazoltatik, hogy azok nem alapítványi természetűek. Adná az Isten, hogy a kerületi gyűlés ne csalódnék a halasi egyház törvényes tényezőihez fűzött reménységében és hogy ez a sok keserűséget, sok áldatlan küzdelmet okozott ügy végre lekerülhetne gyűlésünk zöld asztaláról! A halasi ügy elintézése után a kecskeméti jogakadémiáról szóló jelentést hallgatta meg- a gyűlés Dr. Kovács Pál jogakadémiai igazgató előterjesztésében. A jelentésből, a mit a gyűlés helyeslőleg vett tudomásul, megemlítjük, hogy az akadémiának a mult tanévben, az első félévben 105, a másodikban 110 hallgatója volt; a jelen tanévre pedig 143 iratkozott be. Az első alapvizsgát 22, a másodikat 39 joghallgató tette le. A jogtudományi államvizsgát 18, az államtudományi államvizsgát 9 jelentkezett állotta ki jó sikerrel, Az intézetnek volt 7 rendes, 1 rendkívüli, 1 helyettes és 4 magántanára. Ezután Lévay Lajos aljegyző terjesztett elő több tanítói díjlevelet, a melyeket a gyűlés kedvezőleg intézett el, kivéve az uj-verbászit, a melyet, miután nem is ment keresztül a törvényes forumokon, meg aztán csak németül volt kiállítva, visszatett az egyházhoz, azzal az utasítással, hogy járjon el ez ügyben a törvényeknek megfelelőleg és csatoljon a díjlevél mellé magyar fordítást is. Majd a közalapi ügyek következtek, szintén Lévay Lajos előterjesztésében. Nagykőrös, Czegléd közalapáltalányát elfogadta a gyűlés, Kispestét pedig 50 koronában szabta meg. Több egyház folyamodott tőkesegélyért; de miután a konvent kimondta, hogy ez idő szerint újabb segélyeket nem adhat, a folyamodó egyházak csupán előjegyzésbe vétettek, kivéve Szolnokot és Sárbogárdot, a melyeknek kérvényei pártolólag terjesztettek fel a, konventhez. A Lévay által referált ügyek közül megemlítendőnek tartjuk még, hogy Csűrös István budapesti gimnáziumi vallástanárt rendes lelkészjellegűnek ismerte el a gyűlés és felavatandónak jelentette ki. Egyszersmind kimondta, hogy a gimnáziumi rendes vallástanárokat rendes lelkészjellegűnek tekinti és felavatja. Lévay Lajos után Fábián Mihály referált néhány ügyet, a melyek közül elvi fontosságú volt Nagy Bertalan zalátai lelkész kérvénye az iránt, hogy miután a f-baranyai egyházmegye határozata szerint ő is fizetésleengedést adott híveinek, de nem levén kongruás lelkész, veszteségei az állam által nem térítettek meg, — térítse meg azokat vagy a kerület, vagy a konvent Az egyházmegye pártolólag terjesztette fel a kérvényt, s fedezeti forrásul az államsegélyt és a konvent által a hívek adóterhének csökkentésére teremtett alapot jelölte meg; egyszersmind kimondatni kérte azt is, hogy a többi, leengedést adott, de nem kongruás f.-baranyai lelkészeknek is joguk van veszteségük kárpótlásának kérésére. A közgyűlés a jogosultságot félig-meddig el is ismerte és az illető lelkészeket arra utasította, hogy veszteségeik kárpótlásáért az államsegély pénztárhoz folyamodjanak. Mészáros János referálta ezután az áttért római katholikusokból alakult maradéki gyülekezet ama kórelmét. hogy részére, fentartási segélyül évenként 600 kor. adassék és hogy a beskai misszió területének egy része hozzá csatoltassék. A kérelem utóbbi részét a gyűlés, nehogy a szépen fejlődő beskai missziót meggyengítse, nem teljesítette; az első kérés elintézését pedig a miszsziói bizottság körébe utalta. Végül Szilády Áron terjesztette elő Jurányi Gusztáv volt amerikai ref. lelkész bekeblezés iránti, valamint arra vonatkozó kérelmét, hogy minősítési fokának megállapításánál amerikai szolgálati évei is beszámíttassanak. A gyűlés mind a két kérelmet teljesítette. * * sh