Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-03 / 44. szám

ben; nem is erkölcsi elvek, szabályok sorozata ez logikai kényszerzubbonyba öltöztetve : hanem egy vallásosságtól áthatott lélek egész tartalmának kiöntése, egy a világot boldogítani akaró csodálatos lénynek bűbájos és ellen­állhatatlan hatású intelme, a boldogság felé vezető utat beragyogó nap. Egyedül, páratlanul áll, nincs hozzáfog­ható ; fenséges, mint maga Jézus, és mégis oly világos, oly egyszerű, mint az örök igazságok szoktak lenni. Vegyétek el tőlünk a keresztyénségnek teljes kifejlett rendszerét, dogmáival, erkölcsi elveivel; pereljétek el a jézusi eredetet az egész új-szövetségtől; töröljétek ki mindazt az emberi tudatból, a mi a keresztyénségre vonatkozik: csak egyet hagyjatok meg, csak egyet ne érintsen romboló kezetek, a Hegyi beszédet, és abból ismét ieíépül a szívnek benső temploma, ismét elénk áll az a fenkölt alak a maga hódolatra keltő egyszerű­ségében és nemességében, a ki a világ napja, a ki magának, a világosság örök kútfejének emberi alakot öltött szerelmes Fia. Ha sehol másutt, de a Hegyi beszéd­ben maga a világüdvözítő beszél az Isten országába vágyó emberhez. A Hegyi beszéd valóban Isten országának aranybullája, a menyországnak magna chartája; ezért vonzza az magához nemcsak a bibliaszerető jámbor hívőt, hanem a hittudósok nagy csoportját is, úgy, hogy nincs a szentírásnak egyetlen részlete sem, melylyel oly előszeretettel foglalkozott volna az új-szövetségi írás­magyarázat, mint ez a fenséges mű". Vallástanári állásának fontosságáról következőleg nyilatkozik: „Lelkesedem a tanszékért, melyre elhivat­tam ; mert azt mai viszonyaink között a legneme­sebb munkakörnek tartom a középiskolai tárgyak közül. Távol legyen tőlem a gondolat, hogy a középiskolai oktatás egyéb tárgyainak fontosságát kétségbe vonjam; de elvem és meggyőződésem, hogy nevelni a vallásos­ság élesztése, a vallásos fogalmak tisztázása, bővítge­tése, a vallásos érzelem mélyítése által lehet a legbizo­nyosabban és legsikeresebben". Igaz és ép azért szép elvek! Vajha minden isko­lánkban ilyen elvek mellett neveltetnének egyházunk leendő tagjai! (Folyt, köv.) Keresztesi Samu. tárcza. Dal a szőllőkertről. Jes. 5, 1—17. 1. Hadd daloljak barátomról, Társam dalát szőllőjéről. Szőllője van barátomnak, Termő, gazdag magasságon. 2. S körül ásta, tisztogatta, Beültette nemes tővel. Tornyot épít közepére, Sajtolót is vágott benne, S remélte, hogy szőllőt hoz majd — S egrest termett. 3. „Jeruzsálem polgárai, Júdeának férfiai, Mondjatok hát ítéletet Közöttem ós szőllőm között: 4. Mit tehettem még szőllőmmel, A mit meg nem tettem véle? Mert reméltem, hogy szőllőt hoz — S egrest termett?" 5. Hadd adom hát tudtotokra, Szőllőmmel hogy mit csinálok: Kidobatom kerítését, Hadd legyen majd legelővé; Falazatát kiszakítom, Hadd legyen majd tapodássá; 6. Pusztává akarom tenni Nyesés, megkapálás nélkül, S előtör a bogáncs s kóró, S a felhőnek meghagyom majd, Esőt ne hullasson rája. 7. Mert Jahve szőllője Izráelnek háza, És Juda férfia kedves ültetvénye, S remélt igazságot és talált gazságot, Remélt jogvédelmet s talált jogsérelmet. Fordította: Hornyánszky Aladár. belföld. A dunamelléki ref. egyházkerület közgyűlése. (Folytatás és vége.) Október 22-én a középiskolai szakosztálynak félbe maradt jelentését vette legelső sorban tárgyalás alá a gyűlés. Ennek kapcsán teljesítették Dóczy Imrének, az országos ref. tanáregyesület szervező bizottsága elnöké­nek a kerületi gyűléshez intézett kérelmeit; kimondották ugyanis, hogy a fő- és középiskolák tanárait felhívják az egyesületbe belépésre, — a fentartó testületeket pedig arra, liogy legyenelí az egyesület alapító tagjaivá és adjanak anyagi segítséget tanáraiknak az egyesület alakuló gyűlésén leendő megjelenhetéshez. Ezután került tárgyalás alá a pesti ref. egyháznak, mint fentartó testületnek gimnáziumi tanárai fizetési fo­kozatokba osztására vonatkozó szervezeti szabályzata. Szóleskörű s itt-ott elég keserű hangú vita indult*meg e felett, mert többen voltak abban a véleményben, hogy e szervezeti szabályzat némely pontjai ellentétben álla­nak a protestántizmus szellemével, s a mellett, hogy az állami szabályzat utánzatai, annak előnyei nélkül, — káros hatással lesznek úgy a tanári együttérzésre, mint a tanítás sikerére. Míg ugyanis a szakosztálynak a meg­előző napon tárgyalt, de a napirendről levett javaslata a magasabb fizetési fokozatokba előlépési pusztán a szolgálati elsőbbségtől kívánta függővé tenni, addig a

Next

/
Oldalképek
Tartalom