Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-27 / 43. szám
alapul s nem ezzel a fegyverrel liarczol, megpótolva a buzgó énekléssel és imádkozással, az eredményt nem fog elérni sohasem. A protestáns belmissziöban, az egyetemes papság elvénél fogva részt vehet, sőt kell venni minden egyháztagnak; de a vezetőnek, az irányítónak mindenkor a lelkésznek kell lennie. Ha a lelkész a vezető és irányító, s ha a lelkész maga képez magának gyülekezete buzgó férfiaiból és asszonyaiból egy segítő gárdát, akkor nem kell attól félni, hogy a belmisszió sekélyes utakra téved és veszedelmessé lehet az egyházra. Igaz, hogy a belmissziói munkát lelkészeink nem tanulták a theológián, sem pedig az életben nem igen volt alkalmuk e tekintetben gyakorlati tapasztalatokat szerezni; de azért nem lehetetlen, egy kis segités és útmutatás mellett azt megkezdeni. Hogy mily formában, — vájjon gyülekezeti, vagy egyesületi úton-e, azt nem az elmélet, hanem a ezélok természete mutatja meg. Lehetetlen a gyülekezeti és egyesületi belmissziót, mint ellentéteket egymással szembe állítani. Vannak a belmissziónak olyan czéljai, a melyek inkább gyülekezeti úton érhetők el, s viszont vannak olyanok, a melyeknek eléréséhez az egyesületi formaa szükséges. Sablonszerűvé a dolgot tenni nem lehet s a gyülekezeti és egyesületi belmissziói munkának együtt, karöltve kell haladnia, hogy a ezélok mindegyike elérhető legyen. A fő azonban az, hogy egyszer már általánosan hozzá fogjunk a munkához. Életbevágó érdeke ez egyházunknak, s elodázásával csak eddigi nagy veszteségeinket szaporítanánk. Hogy a belmissziói munka kerületünkben általában mogindittassék, határozati javaslatot terjeszt elő s ajánlja azt elfogadásra. Határozati javaslata a következő: Határozati javaslat. Az Egyházkerületi Értekezlet kimondja: Tekintve az evangéliumi belmissziónak úgy a keresztyén valláserkölcsi élet emelésére, mint a református egyháziasság fokozására kiható nagy fontosságát; tekintve az Egyházi Törvény 50. §. b) alatti eme rendelkezését: „az egyházkerületi közgyűlés gondoskodik a valláserkölcsi élet ápolásáról, a netalán mutatkozó hiányok és visszaélések megszüntetéséről" ; tekintve végre azokat a számos belső és külső szorongattatásokat, a melyeknek úgy az egyesek, mint a gyülekezetek valláserkölcsi és református egyházi élete napjainkban több oldalról ki van téve: egyházkerületi közgyűlésünk határozatilag kimondja, hogy a belmissziói munkásság szervezésére és rendszeres gyakorlására kiváló gondot fordít. E végből: 1. Az összes gyülekezetek lelkipásztorainak melegen ajánlja az egyházkerületi közgyűlés: ") hogy a helyi viszonyok és a mutatkozó szükség szerint az egyes belmissziói munkaágakat megindítani ós azok gyakorlását rendszeresen vezetni lelkipásztori kötelességüknek ismerjék; b) hogy különösen a konfirmált ifjúságot, mint a mely a valláserkölcsi kísértéseknek és veszedelmeknek leginkább ki van téve, ifjúsági egyesületbe való tömörítés útján és ott a biblia olvastatása ós magyarázása, valláserkölcsi felolvasások tartása, énekkarok szervezése, bibliák és vallásos iratok terjesztése, egyetemesebb belmiszsziói ezélok támogatása stb. stb. által rendszeres valláserkölcsi gondozás alá vegyék. 2. Az összes gyülekezetek presbitereit és minden buzgóbb tagját felkéri az egyházkerületi közgyűlés, hogy lelkipásztorukat az ingadozó gyülekezeti tagok, a szegények, betegek, keresetképtelenek és különösen az ifjúság valláserkölcsi gondozására irányzott munkásságában, továbbá a czégéresebb bűnök elleni küzdelemben teljes buzgósággal támogatni igyekezzenek. 3. Az egyházmegyéket felkéri a közgyűlés, hogy saját hatáskörükben a belmissziói tevékenységet minden alkalmas eszközzel előmozdítani szíveskedjenek, s e végből: a) minden egyházmegyei közgyűlés szervezzen belmissziói bizottságot, a mely a belmissziói tevékenységre felügyeljen, ezt tanácsaival és utasításaival irányítsa s különös gondot fordítson arra, hogy a gyülekezetek és a tehetősebb egyháztagok az egyetemesebb ezélú és érdekű belmissziói intézményeket, egyesületeket és törekvéseket lehetőleg anyagilag is támogássák; b) az esperes urakat különösen felkéri arra, hogy a canonica visitatio alkalmával vegyék számon, minő egyháztársadalmi tevékenységet fejtettek ki a gyülekezetek lelkészei és többi elöljárói a valláserkölcsi és egyházi élet emelése végett. 4 Az egyházkerületi közgyűlés a belmissziói munkásság irányítása végett tanácsadó hatáskörrel egy öttagú belmissziói bizottságot szervez, a melynek elnökévé tagjaivá ezennel megválasztja 5. Az egyházkerületi közgyűlés fölkéri a maga elnökségét, hogy e határozatának a lelkészekre és a presbitériumokra vonatkozó 1. a), b) és 2. pontjait egy buzdító körlevélben — még a közgyűlési jegyzőkönyv megjelenése előtt — minden gyülekezettel közölni szíveskedjék ; a lelkészeknek pedig kötelességévé teszi, hogy a körlevelet a presbitériumokban felolvassák s ezzel a munkát megindítsák. Értekezletünk e javaslatot, mely kinyomatva már korábban kiosztatott, — minden vita vagy hozzászólás nélkül egyhangúlag elfogadta és elfogadás és eífektuálás végett a kerületi közgyűlésre felterjeszteni határozta. Pro grammunknak második fontos tárgya Petri Eleknek „Protestáns igények és az 1848: XX. t.-czikk" czimű értekezése vala. Mag á/t £IZ értekezést, a melyet lapunk jövő heti számában egész terjedelmében közölni fogunk, itt nem tárgyaljuk, csupán csak ama nagyfontosságú határozati javaslatot közöljük, a melyet fejtegetései befejezése után az 1848: t.-czikk végrehajtása tárgyában előterjesztett. E határozat javaslat a következő: Egyházkerületi értekezletünk tisztelettel kéri a főt. egyházkerületi közgyűlést: méltóztassék kimondani, hogy egyházunk autonomikus szervezetének teljes fentartásával, az 1848-ki XX. t.-czikk végrehajtását elodázhatatíanul szükségesnek tartja. Ennek folytán megkeresi az egyetemes konventet, hogy tekintettel az egyházi adóval túlterhelt gyülekezeteink válságos helyzetére, az egyházi adózás rendezése czóljából szükséges előmunkálatokat megtenni, zsinati törvényhozóink útján az egyházi adóreformot megoldani; továbbá az egyház közigazgatási, valamint kulturális szükségleteit, az egyházkerületek felterjesztése alapján számszerűleg megállapítani, s a mutatkozó hiány fedezetéül