Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-27 / 43. szám

épületben tartanák az összes tanárok jelenletében? Min­den gimnáziumnak van külön vallástanára, a ki az isten­tiszteleteket végezhetné, mint Budapesten, s így ért­hetetlen, hogy a halasi főgimnáziumban „a téli isten­tiszteletek megkezdettek ugyan, de részint a papi jellegű tanárok más irányú elfoglaltságánál, részint más okok miatt csakamar beszüntettetett." Milyen foglalkozás és mi­lyen okok lehetnek azok, a melyek a növendékek vallás­erkölcsi nevelésének fölötte állanak? A 6 gimnázium tanárainak statisztikája a következő : Budapesten 12 rendes, 2 helyettes, 1 óraadó, 1 rend­kívüli, 5 mellóktárgyakat előadó és 7 hitoktató ; össze­sen 28. Gyönkön 3 rendes, 2 helyettes, 2 óraadó, 2 hit­oktató; összesen 10. Halason 9 rendes, 5 helyettes, 2 óraadó, 2 hit­oktató; összesen 18. Kecskeméten 10 rendes, 3 helyettes, 2 rendkívüli, 2 melléktárgyakat tanító, 3 hitoktató; összesen 20. Kunszentmiklóson 4 rendes, 1 helyettes, 1 mellék­tárgyat tanító, 1 hitoktató; összesen 8. Nagykörösön 10 rendes, 4 helyettes, 1 mellék­tárgyat tanító, 3 hitoktató; összesen 18. Az összes taná­rok száma 102. (Folyt, köv.) Keresztesi Samu. tárcza. H I T.* Boldogok, a kik nem láttak és hittek. János ev. XX. 29. Járunk-kelünk az élet tarka útján, Vágyunk a végtelen felé vezet, S eszünkbe jut, az évek messze futván: Czélunk talán csalóka képzelet? Hulló virág, letört remény borítja, A merre járunk, lépteink nyomát; De im, a hit fénylő sugárba vonja Vágyó szivünket és nyugalmat ád. Oh, hány van olyan, kinek hosszú élte Sokáig néma, fájó szenvedés; Ki várva-várj a, gyötrő kínban égve: Mikor jő végre a nagy ébredés ? De megnyil ajka tiszta, hű imára, Érzi a vallás édes vigaszát: S a hit, remény és szeretet sugára Az elgyötörtnek új nyugalmat ád. S ha mindent tudni, érteni űz a vágyad S elédbe tűn a bántó véghatár; Tovább a tudás már repülni fárad, Az ész döbbenve félúton megáll; Ha elárasztja bús titok homálya A büszke túdás végtelen hónát: Fény támad gyorsan ... a hit villanása I S fáradt lelkednek újra nyugtot ád. í í. S ki csalfa hírnév téréin bolyongva Elérhetetlen vágyakért hevül, Ábrándja mind eloszlik rendre-sorra; Ha hinni nem tud, könnyen elmerül. A zöld babér elhervad nemsokára; A mely övezte égő homlokát; S tán köny sem indul hívó szózatára . . . A hit csupán az, a mi nyugtot ád. Hiszek; mert lelkem' hinni készti vágya. Hiszek; mert szivem szeret és remél. Hiszek; mert Isten egy kicsiny paránya Folyton munkálva lelkemben is ól. Hiszek remélve, hiszek tiszta vágygyal: Mert érzem, hogy hivésem boldogít; Hitemmel lelkem a magasba szárnyal, S nem látom lenn az élet árnyait. Ki szent hitét mélyen szivébe zárta, Az nem csalódik, azt nem éri bú ; A hit az élet üdve, boldogsága, Örök virágból font friss koszorú. Hírnév, tudás, hit nélkül csalfa álmok! Csak elsorvasztják élted tavaszát. Bejárhatod a végtelen világot: Csupán a hit az, mi nyugalmat ád ! Istennel. — Spitta után. — Gazdag vagyok, ha ott állok szegényen S ajtód kilincsét kérve-vágyva nézem, S szerény koldusként Nálad maradok . . . Gazdag vagyok 1 Erős vagyok, ha bízom Benned egyre, Nem vágyva, csupán a Te kegyelmedre; Ha gyengén Te előtted állhatok . . . Erős vagyok! És nagy vagyok, ha érzem, hogy Előtted, Mily semmiség vagyok, imádva Téged; Ha kis gyermekként fog fel hű karod . . . Oly nagy vagyok! Béri Gyula. * Mutatványok szerzőnek a Luther-Társaság kiadásában néhány nap előtt megjelent „Hit, Remény, Szeretet0 czímű versfüzetéből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom