Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-20 / 42. szám

Ennek az oka nem csupán csak a lelkészi javadalmazás csekély voltában, hanem egyúttal abban a körülményben is volna keresendő, hogy a sztilők nem akarják fiaikat kitenni azoknak a lelkiismereti küzdelmeknek, a melyek ma a modern theológia szelleme s a lelkészi hivatal követelményei között fennállanának, s az egyházi élettől idegenkedő családok épen nem küldik fiaikat a theológiára. Ehhez Luthardt lapja a következő megjegyzéseket fűzi: A theulógusok állítólagos hiánya olyan tragikusnak épen nem vehető, sőt az utolsó óv folyamokban bizonyos túltengés volt észlelhető. Míg csak két évtizeddel ezelőtt a kandidátusok 26 éves korukban léptek a gyakorlati lelkészi pályára, évek óta 32 éves korukig is várniok kell, míg álláshoz jutnak. A theol. kandidátusok száma 1900 január 1. 398 volt, míg 1901-ben 378. A gyakorlati életbe lép évenként 40; így hát a kandidátusok hiányáról ma épen nem lehet szó. Kívánatos tehát, hogy a létszám kisebb legyen, s a gyakorlati életbe való lépés megkönnyíttessék. Még megjegyezzük, hogy igen csekély perczentje a végzett és megvizsgázott theulógusoknak clZj kik külföldi szolgálatra kibocsáttatnak. Nálunk eddigelé a theulógusok hiányáról panaszkodtunk, de a •folyó tanévben az összes hazai theológiákon megjavult a helyzet. Az I. éves theologusok létszáma az összes intézeteken örvendetesen emelkedett. Oroszország a szekták hazája. Abszolutisztikus keleti orthodox katholiczizmusa be van hálózva a szekták sokaságától. E szekták egyike a Jehooisták". Alapítójuk Kjin ezredes, ki az 50-es években az Uraihegység alatt fekvő gyárban volt alkalmazva, s azt hirdette, hogy tanításait egy angyal által neki átnyújtott és Jehova nevét viselő könyvből merítette. Kolostorba zárták, tanait és követőit üldözték, de azért terjednek azok manapság is Oroszországban, főleg a Wolga és a Kaukázus vidékén. Alapítójuk a 80-as években halt el. Kjint a jehovisták „Szent Eliásnak" mondják és tisztelik. Főbb tanaik chiliasztikus természetűek, s a következők : Az egész emberi nem a jehovistákra s a sátán követőire oszlik. Ha le lesz győzve a sátán, maga Jehova Jeruzsálem köztársaságában 1000 évre békét, örömet, jólétet s egy új hitet fog teremteni. Erre új föld is következik, a melyen nem lesznek tengerek, s a mely milliószor nagyobb lesz a mostaninál. Azon az új földön fognak megtelepedni a jehovisták, míglen 980,000 évmulva megint egy új és szebb világ fog előállani, s ez így megy a végtelenségig. Ez új világ központi helye Jeruzsálem városa, a melynek utczái aranynyal vannak burkolva. A fák gyümölcsei halhatatlanságot adnak, és pedig a férfiaknak a 34-ik, a nőknek pedig a 16-ik életév erejével. Van tehát e szektának egy kis muhamedánus ize is. Az orosz kormány, szokása szerint, erősen üldözi ez ábrándos jehovistákat. Friedrich müncheni tanárnak, a vatikáni zsinat klaszszikus történetírójának megjelent Döllinger életéről szóló 3 ik és befejező kötete. Az előző kötetek 1898—1900-ban jelentek meg. A testes kötetekből álló mű ára 32 márka, s Beck müncheni könyvkiadó vállalatában jelent meg. Protestáns olvasók is haszonnal olvashatják, ha nem is lelkesülnek annyira a r. kath. tudományosság e nagy fejedelméért, mint barátja Friedrich. A műnek gazdag tartalmából kiemeljük a következőket: Sok históriai érzékkel tárgyalja Döllingernek Lutherhez és a német reformáczióhoz való korábbi pápás és későbbi megtisztult álláspontját; Döllinger „Lutlier"-ót s Hofmann erlangeni tanárnak arra Pál apostolról adott „feleletét"; elítéli Theinernek Lutherről adott torzképét, mi mellett csak az a bántó, hogy Döllinger a kath. Kirchenlexicon-ban közzétett Lutherét soha nem vonta visza, sőt annak 2-ik kiadásában is az ő nevével jelent meg. Majcl tárgyalja Döllingernek a Mária-dogmához, a jezsuitizmushoz, a vatikáni zsinathoz és az ó-katholiczizmushoz való viszonyát, a melyhez épen az ő tragikuma fűződik. A mű rendkívül sok becses ujabb egyház-és kultúrtörténeti adatot foglal magában és a protestáns olvasóra nézve is rendkívül tanulságos. Friedrich tanár ezzel nagy emléket emelt magának és Döllingernek, a ki mindenkor egyik legnagyobb és legtiszteletreméltóbb alakja fog maradni az újabb kath. irodalomnak. Eperjes. Dr Szlávik Mátyás. irodalom. ** Az „Ébresztő" czíinü evangéliumi ifjúsági lap, a budapesti ref. ifjúsági egyesület kiadásában és Csűrös István budapesti ref. főgimnáziumi vallástanár szerkesztésében második évi pályafutását kezdette meg. Magyar protestáns ifjuságunk evangéliumi szellemű lelki gondozása, mind a közép-, mind a felsőbb iskolákban, mind az iskolán kivül az életben egyik legfontosabb feladatunk és érdekünk. Ifjúságunkat meg kell nyernünk mind az evangéliumnak, mind anyaszentegyházunknak, ha abban a küzdelemben, a melyben élünk s a mely a jövőben még nehezebbnek ígérkezik, diadalmasan meg akarunk állani. Ez az ifjúsági lap, egy évi pályafutása alatt bizonyságot tett a felől, hogy ebben a küzdelemben, evangéliumi protestáns szellemével és erejével hatalmas fegyvert képez. Nemcsak tájékoztat a magyar és a külföldi protestáns ifjúsági mozgalmak felől, hanem evangéliumi czikkeivel és ismertetéseivel hitet, egyházszeretetet csepegtet olvasói lelkébe. Ezért a legmelegebben ajánljuk fő- és középiskoláink vezetőinek s lelkészeink és tanítóink áldozatkész pártfogásába. A lap havonként jelenik meg. Előfizetési ára, mely a szerkesztőhöz (IX., Lónyay-utcza. 4. sz.) küldendő, egész évre 2 korona. ** Olajág. A magyar evangéliumi keresztyén nők lapja, a Lorántffy Zsuzsánna-egyesület tulajdona, szerkeszti Vargha Gyuláné, Budapest, Kálvintér 7. — A Lorántffy Zsuzsánna-egyesület néhány év óta nagy buzgósággal és sok áldással működik a magyar nők hit- ós erkölcsi életének evangéliumi nemesítésén. Azt akarja elérni, hogy a magyar nők oly hitbuzgó, oly emelkedett lelkületű protestáns keresztyének legyenek, mint a nagy Lorántífy Zsuzsánna. Munkásságuk alapja a biblia ; ennek hiterősítő és erkölcsnemesítő erőit szívják magukba a heti bibliai órákon; ennek liiterejét plántálgatják közel másfélezer gyermek lelkébe a vasárnapi iskolákban; ennek könyörülő szeretetével látogatják, gyámolítják a szegényeket és elesetteket; ennek jóltevő szeretetével neveltetik az árva gyermekeket és vették erkölcsi gondozásukba az ifjú cselédleányokat az egyesületi „cseléd-otthon"-ban. Most az irodalom segélyével távolabb eső testvéreik körére is kiterjesztik hit- és erkölcsnemesítő munkájukat. Az „Olajág" annak a hit-