Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-27 / 4. szám

80 fillér, orsz. közalapra 836 kor. 90 fillér, templomalapra 801 kor. 2 fillér folyt be. Született: fia 101, leány 70, összen 171. Meghalt: férfi 78, nő 50; összesen 128. Házasságra lépett 73 pár. Konfirmáltatott 67 gyermek. Kitért 6. áttért 5, s megkereszteltetett egy izraelita férfi. Úrvaesorával élt 1725 hivő. "Vallásos esték falun. A vallásos estéknek falukon tartása ellen a legtöbbször azt hozzák fel, hogy nem lehet olyan formájokat találni, a melyben a falusi közönség megkedvelné. De hogy mégsem lehetetlen megtalálni az alkalmas formát, látjuk az Erd. Prot. Lap egy közleményéből, a melyben Bene Lajos bikali állami iskolai igazgató leírja, hogy a lelkész hogyan tette gyüle­kezete előtt kedvessé a vallásos estéket. Érdemesnek tartjuk a lelkész eljárását ismertetni, mert ebben a formában még a legkisebb és a legegyszerűbb gyüle­kezetbe is a legkönnyebben be lehetne vezetni a vallásos estélyeket,. Az énekeket mondja a czikkíró. ritka helyen éneklik egészen helyesen, és sok gyülekezet van, a hol a híveknek jó része már egyáltalában nem is tud éne­kelni. De szívesen megtanulnák az énekeket, ha valaki tanítaná Őket. Itt kellene tehát megfogni a dolgot. Össze kellene gyűjteni a férfiakat és asszonyokat külön­külön, egy héten egyszer vagy kétszer, a hogy a körül­mények engedik. Gyakorolnák, tanulgatnák az énekeket, a pihenési idő alatt pedig a lelkész olvasna a bibliából s ahhoz rövid magyarázatot adna; elmondaná az egyház történetének fontosabb eseményeit, megismertetné annak nagy alakjait; olvasna vallásos és keresztyén erkölcsi tanulságokat rejtő elbeszéléseket, költeményeket stb. Ilyen formában vannak gyakorlatban a vallásos estélyek Bikalban, és a hívek mind nagyobb számmal és mind nagyobb érdeklődéssel járnak el reájok. Bizony ezt minden lelkipásztor megtehetné a téli időben, s nemcsak azt érné el vele, hogy hívei jól tudnak énekelni, hanem észrevétlenül is megkedveltethetné velők Istennek igéjét és a jó, vallásos könyveket, a melyek által templomi igehirdetésének és lelkipásztori működése sikerének vet­hetné meg a fundamentumát. Nem kell íme dologhoz nagy apparátus, csak buzgóság és jóakarat. A városi nagy egyházak sorsáról kezd czikkezni a Debr. Prot. Lap legutóbbi számában Ferenczy Gyula, annak apropójából, hogy Debreczen nem a külön egy­házmegyévé alakulás, hanem az egyházmegyébe való teljes és fentartásnélküli beolvadás mellett határozott. Figyelemreméltó czikkében higgadtan, de leplezetlenül tárgyalja a városi nagy egyházak helyzetét s hanyatlá­suk okait. A hanyatlás okai: hogy az egyházaik ügyeit egy nagy, nehézkes presbitérium intézi, a mely mellett az egyház híveinek, ügyeinek és hivatalnokainak veze­tése és ellenőrzése jóformán lehetetlenné válik. A nagy presbitérium mellett a hívek, a gyülekezet egyeteme mitsem tud az egyház ügyeiről; de nem igen tudnak arról igazában a presbiterek sem, mert az egyes kér­dések a kiküldött bizottságokban nyernek rendesen meg­oldást. Legnagyobb baj azonban az, „hogy az egyes lelkészek az egész nagy egyháznak levén lelkészei, nem tudnak sikeresen megbirkózni a reájok nehezedő óriási feladattal s nem bírják e hívek érdekeltségét az egy­ház ügyei iránt ébren tartani, s nem érzik az őket ter­helő személyes felelősség súlyát az egész gyülekezettel és a lelkészi szolgálattal szemben". „A hol (pedig) a lelkész csak puszta prédikákor s híveit közvetlen érint­kezésből nem ismeri és őket az egyház nagy feladatai­nak sikeres munkálására társakul be nem vonja és érdekeltségüket állandóan fenn nem tartja és irányítja: ott csak addig van virágzó egyházi élet. míg a kor­szellem az egyház országútján halad. Mihelyt a kor iránya ellenséges vagy közönyös, a hívek buzgósága, áldozatkészsége is alá száll". — A mikor ezeket regisz­tráljuk, s kijelentjük, hogy Ferenczy Gyulával teljesen egyetértünk, e kijelentésünk egyszersmind felelet is Sárospataki tisztelt laptársunk ama kérdésére, hogy nem tűnt-e fel előttünk, hogy a budapesti ref. egyházról nemrég közölt népmozgalmi adatok nem kielégítők ? Bizony azok sok kivánni valót hagynak fenn. de annak nem „a belmisszió főfő organuma", a Prot. Egvh. és Isk. Lap az oka. hanem a Ferenczy által feltárt tart­hatatlan állapotok. Epen ezek miatt van szükségünk a gyökeres reformra s arra a sokat gúnyolt belmisszióra. A revideált ó-testamentum átnézése. Az angol bibliaterjesztő társaság kezdeményezésére Szász Károly püspök úr egy szűkebb körű bizottságot hívott össze a végre, hogy a revideált ó-testamentumot még egyszer átnézzék és még fenforgó hiányait pótolják. A bizott­ság, a melynek Szász Károly püspök úr elnöklete alatt Radácsy György, dr. Kecskeméthy István, Petri Elek, Dicsöfi József, Venetianer Sándor és Hamai• István lesz­nek a tagjai, február közepén jön össze Budapesten s ekkor fogja elvégezni az egyeztetés utolsó nagy mun­káját. ISKOLA. A budapesti ref. theol. akadémián most folynak a félévi kollokviumok. Az első évesek félévi vizsgálata február hó 1-én délelőtt fog megtartatni, a melyre a vizsgáló bizottság tagjai ezen az úton is tisztelettel meg­hivatnak. A Magyar Pedagógiai Társaság f. hó 19-én tar­totta meg kilenczedik rendes közgyűlését Budapesten az Akadémiában, Erődy Béla elnöklete alatt. Elnöki megnyitójában ErŐdy a párisi világkiállításon elért iskola­ügyi sikereinkről emlékezett meg. Párhuzamot vonva a franczia és a magyar iskolaügyi intézmények között, konstatálta, hogy számarányunkat tekintve nem marad­tunk hátra a francziák mögött. Mind iskoláink, mind tanulóink száma aránylag megfelelő, s épen ezért nem is iskoláink szaporítására, hanem a meglevők megfelelő fejlesztésére van szükség. Legczélszerfíbb volna Erődy szerint a franczia és a magyar iskolarendszer egyesí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom