Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-06 / 40. szám

közönség és a tanuló ifjúság. Az ifjúsági énekkar kezdő éneke után a turi egyház nevében Gergely Antal lelkész adta át a tőle megszokott ékesszólással azt a becsiilést, melylyel az ünnepelt személye és munkája iránt mint soha, most sem akar adós maradni a fentartó egyház, s igérte a szeretetet továbbra is, s kérte viszonzásul távozótól is ezt az egyház egyetemes ügyei iránt. A lelkes beszédre búcsút vevő hasonló lelkesedéssel igérte szeretetét, s eddigi mély érdeklődését egyháza minden igaz ügye iránt, s megköszönte a mostani jóleső megemlékezést is, s kérte ezt továbbra is. Majd Faragó Bálint gimn. igazgató vett búcsút tanártársától és barátjától, s a kötelék ineg nem szakítását remélve az örömben és bajban mindig hű osztályos társtól, kiván neki önként kért otiumához teljes épséget testben és lélekben. Távozni készülő tanártársai szeretetét csakis a régi viszony és kötelék megtartásával vélve viszonozhatónak, ha mint mindennapos munkatársként már nem is, de szellemi társuknak mindenkorra ígérkezik Az ifjúsági énekkar „Szózat"-a zárta be a kedves ünnepélyt, melyről a közönség csaknem egyenesen a kaszinó termében rendezett társas-ebédre ment át, hol a közönség szép számában és előkelőségében mindenki az iskolaügynek és embereinek megbecsülését láthatta. Dóczi Imre gimn. felügyelő és G ér esi Kálmán kir. főigazgató sürgönyeinek felolvasása után felköszöntőkben hiány nem volt. Szívből beszéltek a még mindig tüzes lelkű búcsúzó tanárhoz, ez meg a turi társadalomhoz. A minden tekintetben szép és tanulságos ünnepély ezzel az ebéddel d. u. 4 óra felé fejeződött be, kívánva minden résztvevő a búcsúzónak még: ad multos annos ! A pápai ref. theol. akadémiáról. A pápai ref. theol. akadémiára a folyó tanévre összesen 41 hittanhallgató iratkozott be, és pedig a IV. évre 5, a III. évre 12, a II. évre 7, és az I. évre 17. A hallgatók száma tehát itt is, valamint többi akadémiáinkon örvendetesen megszaporodott. — Az akadémián különben a tolyó iskolai évben a következő tárgyakat fogják előadni: Németh István rendes tanár előad : Ószövetségi biblika theológiát III—IV. éven heti 3 órán, Ószövetségi Szentírás magyarázást II—III. éven heti 2 órán, Újszövetség Szentírás magyarázást II—III—IV. éven 3 órán, Héber nyelvet I. éven 3 órán. — Dr. Horváth József rendes tanár előad : Bölcsészettörténet újkorát I -II. éven 4 órán, Neveléstörténetet I—II. éven 2 órán, Német nyelv és természetfilozófiát I—II. éven heti 3 órán. Elemző mértani és felsőbb analysist (Special koll.) I—IV. éven 2 órán, Determinánsok elméletet (Special koll.) I—IV. éven heti 1 órán. — Dr. Antal Géza rendes tanár előad: Keresztyén hittant III —IV. éven heti 4 órán, Vallásbölcsészetet II. éven 3 órán, Újszövetségi nyelvészet I éven 2 órán, Angol nyelvet (Special koll.) I—IV. éven 2 órán, Dogmatikai szemináriumot tart III —IV. éven 1 órán. — Thúry Etele rendes tanár előadja: Ker. egyháztörténetből a reformáczió utáni korszakot I—II. éven heti 4 órán, Egyházjogot IV. éven 3 órán. Theológiai encyklopaediát I—IV even heti 2 órán Egjdiáztörtóneti szemináriumot tart III IV. éven heti .1 órán. — Csizmadia Lajos rendes tanár előad: Ószövetségi bevezetést I - II. éven 4 órán, Liturgikát III—IV. éven 3 órán, Bibliai földrajzot és Régiségtant I. éven 2 órán, Gyakorlati theol. szemináriumot tart III-IV. éven 1 órán s vezeti a theol. akadémiai önképzőkört heti 2 órán. — Dr. Steiner József főiskolai orvos előad: Közegészségtant III. éven 2 órán. — Holbok Ede földmíves-iskolai tanár előad: Gazdaságtant III. és IV. éven heti 2—2 órán. egyesület. A M. P. I. Társaság miskolczi közgyűléséről igen rokonszenvesen emlékeznek meg összes egyházi lapjaink. Mindnyájan kiemelik, hogy a miskolczi vándorgyűlés a legszebb gyűlése volt a társaságnak és hogy nagy és mély nyomokat hagyott a lelkekben. A Debr. Prot. Lapban szóvá teszi Révész Kálmán a Prónay által felvetett unitárius kérdést is, és egész higgadtan, de komolyan kijelenti, hogy azok a körök, a melyek a társaság megalakulásakor ellene voltak az unitáriusok befogadásának, ellene vannak ma is. A mit e kérdésnek komoly szóba hozására és az azáltal feltámadandó veszedelmekre nézve elmond, teljesen megegyezik azzal, a mit gyűlési tudósításunkban e tekintetben megírtunk. Reflektál e kérdésre, ugyancsak a Debreczeni Prot. Lapban Erőss Lajos szerkesztő is, s higgadt, minden animozitást nélkülöző véleménye oda konkludál, hogy kár volna a dolgot bolygatni, s leghelyesebb ezt mondani reá: requiescat in pace! Magunknak is ez a véleményünk. A miskolczi belmissziói értekezletről a Sárospataki Lapok legutóbbi száma, bár igen állítja, hogy távol áll tőle a mozgalom kicsinylése, csúfolása és gúnyolása, mégis oly csúfolkodó hangon ír, a mely teljesen méltatlan magához a nagyfontosságú kérdéshez, és azokhoz, a kik azt minél előbb megoldva szeretnék látni. A rajongás hívei — mondja — olyan érveket dobtak fel, a melyekre a józan észnek lehetetlen volt legalább közbeszólólag erős visszavágással nem felelni. Mondja ezt, de nem bizonyítja s nem is bizonyíthatja; mert a Sárospataki Lapok szerkesztője kivételével mindenki bizonyságot tehet, a ki csak jelenvolt azon az értekezleten, hogy „a rajongás hívei" épen nem erőszakolták a dolgot és nem adtak alkalmat arra, hogy felőlük valaki úgy írhasson, mint a Sárospataki Lapok. A mi pedig az országos belmissziói egyesület felállítása ellen felhozott argumentumait illeti, arra csak azt mondhatjuk, hogy fegyvere hátrafelé sült el, mert épen azok a bajok és akadályok, a melyek miatt lehetetlennek tartja a Sárospataki Lapok az orsz. belmissziói egyesület szervezését, teszik azt elodázhatatlanul szükségessé. Bizony, a gúnyolódás, csúfolódás és gyanúsítás helyett helyesebb volna a kér-