Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-29 / 39. szám

pedig igen nagy szükség van, épen ma, a mikor a materializmus szinte kiölte a lelkekből a magasabb, nemesebb és örök értékű eszmék iránt való lelkesedést. Önző és anyagi ma világ; de nemcsak ez a sajnálatos körülmény teszi feltétlen szükségessé a tiszta valláserkölcsi élet ápolását, hanem az a sötét reakczió is, a mely világszerte megindult s a mely az eltévelyedett s világgal és önmagukkal meghasonlott lelkeket hálójába igyekszik keríteni, hogy önmagát emelje általuk. Mindezek igazi orvossága és ellenszere csak az evangéliumon felépült tiszta hit és erkölcs lehet. Az evangéliumi hit egyedül az, a mely az embert az élet harczában fentarthatja ós neinesbítheti. Pascal szerint élvezet oly vihartól hányatott hajón ringatózni, a melyről tudjuk, hogy el nem merülhet. Eletünk hajójának pedig ezt a biztosságot csak a hit adhatja meg egyedül. A hol élő, tiszta a hit, ott virágzó az erkölcs és virágzók a népek és nemzetek. A hol pedig meggyengül a hit, ott elvész a tiszta erkölcs és megdőlnek még a leghatalmasabb birodalmak is. Példa erre Hellas és Kóma virágzása, majd gyászos rombadőlése. A tudomány ma nagy hatalom ós sokan azt hiszik, hogy a tudomány mellett felesleges a hit, vagy hogy ezek ellentétben állanak egymással. Nem igaz ez, mert a józan hit és valódi tudomány nem ellenségek, hanem ikertestvérek, a melyek el nem szakíthatok egymástól mindkettő romlása nélkül. Nem is kell félteni a vallást a tudománytól; a ki vallását ettől félti, az csak a maga egyéni hite gyengeségéről ad bizonyságot. Tudomány ós vallás nélkülözhetetlen az egyénre, társadalomra ós államra egyaránt; de maga a tudomány igen könnyen materializmusra vezet, a mely pedig a szolgaság lánczainak kovácsoló pőrölye, azért tehát az idealizmus és a magasabb, örök eszmék iránti fogékonyság megóvása végett nélkülözhetetlen a vallás, a mely megtanítja az embert keresni az örökkévalókat és megmutatja neki az utat a soha el nem múlók felé. A M. P. I. T. a hitet és tudományt ápolja és ezzel nagy szolgálatot tesz vele mind az egyháznak, mind a társadalomnak és a hazának. Ezeknek ápolója volt eleiől fogva a magyar protestantizmus, ós hogy ezt tehette, nagymértékben segítségére volt autonómiája. Az újabb időben sok rés üttetett ugyan annak bástyáin és lobogóját erősen megtépték némely állami intézkedések; de épen azért még erősebben ragaszkodnunk kell hozzá, hogy megóvjuk az utókor számára. Sokan sürgetik az 1848: XX. t.-cz. végrehajtását, de nem mindenkor gondolják meg kellőleg, hogy mit is vonna az maga után, ha betűszerint végrehajtanák. Autonomiánk teljes elveszésével járna az, s meglehet, hogy annak feláldozása mellett még szegényebbek lennénk, mint ma vagyunk. A szegénység pedig magna meretrix, a mely igen könnyen a hatalom zsoldosává aljasítja a lelket. Vigyázzunk azért, hogy mit kérjünk. Segítségre okvetlen szükségünk van; kérnünk is kell, — de autonómiánkat semmiképen sem szabad feláldoznunk, mert azzal nem ér fel nemcsak a koldus alamizsna, de a világ minden kincse sem. A prot. egyházak autonómiáját kell hogy tiszteletben tartsa az állam, még ha megfelelően segít is bennünket; mert az nem volt soha még csak göröngy sem a magyar nemzet szabadsága és haladása útján, sőt annak egyik leghatalmasabb védője, bástyája vala mindenha. Igyekezzünk tehát a legféltőbb gonddal megtartani ós fejleszteni ezt az autonómiát. Tartozunk ezzel nemcsak nagy őseink emlékének, hanem egyházunk és hazánk szabadságának és jövendő boldogságának is. Majd a protestáns nőnevelés nagy fontosságára tért át a beszéd. Sok mulasztása van e tekintetben a magyar prot. egyháznak; de ki kell pótolnia, inert a női lelkek megnyerése és munkába állítása nélkül sem a jelenben, sem a jövőben nem boldogulhat. Az írod. Társaság ezen a téren is igyekszik munkálkodni a nők számára alkalmas kiadványaival. Mindezek mellett van még a Társaságnak egy szent, magasztos czólja: a testvéri szeretet ápolása a protestáns egyházak között. Szent kötelességünk ezt ápolni ós nem szabad megengednünk, hogy sokféleképen megszaggatott nemzetünket még a felekezeti villongások tüze is emészsze és szaggassa különböző táborokra. A protestáns egyház csak a lelki szabadság és a testvéri szeretet ápolása mellett követi Krisztus nyomdokait, s lehet annak igaz egyháza, és csak e mellett nyugodhatik meg rajta Istennek áldó kegyelme. Sok gát állja még útunkat nemes czélunk felé ; de ne az akadályokat nézzük, hanem a czélt, ós ha szeretetteljes egyetértéssel, egyező akarattal törünk a felé, Isten segítségével el is fogjuk érni bizonyosan. Zúgó taps, megszűnni alig akaró éljenzés kisérte a hatalmas, égő lelkesedéssel elmondott beszédet, és utána alig tudtunk belezökkenni a rendes közgyűlési tárgyaló hangulatba. De elvégre is kénytelenek voltunk vele; mert hiszen a tárgyalandó szárazabb dolgok is vitális érdekeit érintették Társulatunknak. Világi elnökünk, Hegedűs Sándor, hivatalos dolgai miatt csak este hat óra után érkezvén, Gyurátz elnök úr felkérésére a társelnöki széket Tisza Kálmán foglalta el, és megkezdődött a tárgysorozat letárgyalása. SzÖts Farkas titkár a Társaság tavalyi működését pénzügyeit és jövő évi programmját ismertette. Titkári jelentése a Szemle gyűlési füzetében egész terjedelmében majd közöltetni fog, azért e helyen csak a legfontosabb részeket emeljük ki belőle. Bevétel volt a mult évben a Társaság általános czéljaira 13,712 k. 63 f., kiadás 11,211 k. 64 f. Pénztármaradvány 2500 k. 99 f. A Károli-alap bevétele volt 3378 k. 05 f., kiadása 2231 k. 04 f. Az alap összes vagyona 4886 k. 75 f. A Herczegszőllősi Kánonok alapjának bevétele 32 k. 80 f. volt. Az alap összes vagyona 852 k. 80 f. A Biblia-lexikon alapjának vagyona 108 k. 16 f. A Szász Domokos-alap vagyona 2217 k. 40 fillér. Az Irodalmi Társaság összes vagyona 114,874 k. 07 fillér. Szaporulat az előző év állapotához képest 3555 k. 62 fillér. Hátralékok összege 11,552 korona Költségvetése 1901-re : Szükséglet 13,025 k. 44 f, Fedezet 14,149 k. Mutatkozó felesleg 1123 k. 56 fillér. Örvendetes és a Társaság haladását bizonyítja az a körülmény, hogy tagjai évről-évre szépen szaporodnak és hogy kiadványait is nagyobb számban nyomatja, mint a vándorgyűléseket megelőzőleg. Koszorú-füzetei is szépen kelnek a mi irodalmi fogyasztásunkhoz viszonyítva. A mult évben elkelt belőlük 35 és fél ezer, megindításuktól kezdve pedig 257 és fél ezer példány. Eredménynek igen szép, de számarányunkat és a pápista népies kiadványok fogyasztását tekintve bizony szegényes. Ezen az állapoton pedig csak a lelkes és buzgó kolportázs segíthet; ebben pedig lelkészeinknek és tanítóinknak kellene elől járni jó példával. Az elnökség és a választmány egy részének mandatuma a jelen gyűléssel lejárván. Gyurátz elnökünk mindnyájuk lemondását bejelentette, különösen kérve, gyenge testi egészsége miatt a saját felmentését. Kérni könnyű volt, de megnyerni tiszta lehetetlenség. Gyurátz Ferenczet, a mióta Társaságunk elnöke, úgy megtanultuk becsülni, szeretni és Társaságunkkal azonosítani,