Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-15 / 37. szám

nagy szükség van a hitbuzgóság minél nagyobb fokozására. * Fontos momentuma az egyházmegye életének az, hogy felsőbb leányiskoláját szervezte és annak első osztályát a folyó tanévre, az ungvári állami iskola egyik tantermében meg is nyitja. Tárgyalta a gyűlés a felsőborsodi indítványt és annak kapcsán egyhangúlag elfogadták, hogy a kerületi értekezletek tartassanak. Az egyházmegyei értekezlet javaslata folytán kimondta a gyűlés, hogy illetékes úton kérelmezni fogja az 1848: XX. t.-cz. végrehajtását, a papi fizetések után korpótlékok adását ós a liturgia egyöntetűvé tételét. Veszélyes áramlat czím alatt igen késerű hangú, de sok igazságot is tartalmazó czikkét írt a Debreczeni Prot. Lap legutóbbi számában Nagy István harasztosi lelkész. Kiindulási pontja e tételben foglaltatik: „Ma a társadalom, sem kisebb, sem az egész nemzet körében nem képes élni, megbirkózni, azzal a hatalommal, mely a nagy időkben kezeikbe tétetett önlétének, sorsának önmaga által intézésére ; lépésről-lépésre visszaadja azt önkényt egy központi hatalomnak, rekompenzáczióul ellátást várva attól, hogy neki magának ne kelljen gondolkoznia, dolgoznia". Ez az áramlat azonban nemcsak a polgári társadalomban van meg, hanem megvan a magyar kálvinista egyházban is, a melyből kifolyólag az egyházi élet és közgondolkozás az egyházból ki és az államhatalom felé gravitál, ugyanazon szomorú indokból: az anyagi ellátás indokából. Erre az áramlatra vezeti vissza az 1868: XXXVIII. törvényczikknek, majd az iskolák, gimnáziumok állami segélyezésére, a lelkészi kongruára vonatkozó és az újabb egyházpolitikai törvényeknek elfogadását, a melyekben holmi csillogó semmiségekért darabonként adogattuk oda egyetlen erősségünket: egyházi önállóságunkat. „A mit az államhatalom, — úgymond — nem kutatom: milyen szándékkal, milyen hátsó gondolattal, talán a messzibb jövőre számítással tesz a protestáns egyházakért, az nekem olyan játék gyanánt tiinik fel, mintha egy erősséget meggondolatlan gyermekek védenének és egy rendkívül ravasz ellenség ostromolna, a ki, midőn véres harczokban leöli a férfiakat, az ott maradt gyermekeket egyenként, vagy legfeljebb kisebb csoportokban holmi csillogó tárgyakkal csalogatná ki a várból, melynek parancsnoksága tehetetlenül nézné az ellenséggel czimborálást, mígnem egyszer a várbeliek, a kiint levő ellenséggel ölelkezve vonulnának a vár ellen és azt a bent maradt csekély számú őrség önkényt, vigan adná fel az ostromlóknak". E hasonlat igazolására keserűen említi fel azt az eltagadhatatlan tényt, hogy némely lelkészeink egészen a magok szakállára akarnak egyességet kötni az állammal a fizetés rendezésre és javításra nézve; sőt olyan hangok is röpködnek, hogy mivel a kongrua-utalványozás mai módja egy kissé nehézkes: az adóhivatalokhoz, egyenesen a lelkészek kezébe utaltassék az ki. Az ilyeneknek Hekuba az * Vájjon nem volna jó e czélra az a félelmetes következményűnek hirdetett belmisszió ?! ,Szerb,. autonómia, az egyetlen és fő dolog csak az ellátás\ — Keserű igazságok ezek, s oda sorolhatjuk hozzájok az 1848 : XX. törvényezikk „betűszerinti" végrehajtásának kívánását is, a mely, meglehet, hogy csak meggondolatlanságból származik ; de meglehet, hogy öntudatos, és háta megett az „állami ellátás" lappang, a mely a mainál csak egy kicsivel is nagyobb kenyérnél képes volna feláldozni az egyház véren szerzett autonómiáját. Jó lesz ezeken gondolkozni mindazoknak, a kiket illet. ISKOLA. Tanítóképesítö vizsgálatok. A dunamelléki ref. egyházkerület nagykőrösi tanítóképezdéjében a mult hó 27. és következő napjain tartattak meg a tanítóképesítő vizsgálatok. Ez alkalommal tett képesítő vizsgálatot a budapesti theol. akadémia 9, harmad évet végzett növendéke is. Köziilök 6 jó, 3 kielégítő tanítói oklevelet nyert. A budapesti ref. theol. akadémián f. hó 11-én történt meg az iskolai év ünnepélyes megnyitása. Megelőzőleg, 6. és 7-ón voltak a pótló kollokviumok, 9-én a pótló vizsgálatok és 10-én az alapvizsgálat. A pótló kollokviumok és a pótló vizsgálatok, alig egy néhány, betegség miatt hátra maradt tanuló kivételével mind olyan növendékek számára tartattak, a kik exmittálva levén, kötelességeiknek a rendes időben eleget tenni nem tudtak. Sajnosan tapasztalta azonban mind a tanári kar, mind a vizsgáló bizottság, hogy a majdnem három hónapi halasztás-adás mellett is igen gyenge volt a megvizsgáltak készültsége, még az olyanoké is, a kik exmittáltatásuk előtt jó eredményt mutattak fel. Néhány növendéket e miatt javító vizsgálatra kellett utasítani; néhány exmittált pedig elő sem állott és így osztályt kénytelen ismételni. Ezek a szomorú eredmények a mellet tesznek tanúságot, hogy a theologusok exmittálása nemcsak az intézeti tanulmányi rendet bontja fel, hanem alászállítja a lelkész-képzés színvonalát, sőt egész életökre kiható kárt okoz magoknak az exmittáltaknak is; eltekintve attól a még nagyobb kártól, a mit a sem kellő elméleti, sem kellő gyakorlati ismeretekkel nem rendelkező theológusoknak a gyülekezetekben experimentálása okoz. Tudjuk ugyan, hogy kerületi gyűlésünk a theologusok exmittálását a káplán-hiánynyal indokolja meg, s ez előtt a kényszerítő szükség előtt hajlott meg az akadémia tanári kara is, a mikor az exmittálásokba belenyugodott; de látva az évről-évre fokozódó káros eredményt, kérve-kérjiik kerületünk vezetőit, hogy a káplán-hiány megoldására keressenek más expedienst. — Alapvizsgálatra, miután három exmittált lemaradt, tizenegy, másodévet végzett növendék állott, a kik azután kedves kárpótlást is nyújtottak, mivel igen szép készültséget tanúsítottak. Közülök négy egyhangúlag jelesen, három egyhangúlag jól, három pedig szótöbbségei jól állotta ki a vizsgálatot, bizonyságául annak a nagy