Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-01 / 35. szám

PROTESTAN EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség: IX. kerület, Kálvin-tér 7. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal : Hornyánstky Viktor könyvkeres'tcedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési Ara : Félévre : 0 kor.; egész érre: 18 korona. Egyes 8'ám ára 40 fii. Iskolai év kezdetén. „Tanítsd a gyermeket az 6 módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól". Példab. 22: 6. A pihenés napjait a munka napjai váltják fel nemsokára iskoláinkban. Tanulók és tanítók, testben-lélekben felüdülve seregeinek fel falaik közé, hogy újra munkához lássanak, vagy folytatva a már megkezdettet, vagy hogy az ismeretek első alapvető köveit rakják le azok lelkében, a kik csak most lépnek át a vidám gyermekszoba játékai közül az iskola komoly termeibe. Feltárulnak a tudományok kincses házainak rövid időre bezárt ajtajai, az ismeretek kiapadhatatlan forrásai, és a bölcseség szerül-szerte kiált: Jöjjetek, éljetek az én étkemmel és igyatok a borból, a melyet töltöttem. Vegyétek az ón tanításomat és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat. Mert jobb a bölcseség a drága gyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek evvel egyenlők nem lehetnek" (Példab. 8: 10, 11; 9; 5.). A hívogató szóra seregestől tódul az ifjúság, részint a tudomány és bölcseség után való szomjúságtól epesztve, részint, annak becsét felfogni még nem tudva, csupán a szülők akaratának engedelmeskedve, és megkezdődik a tanítás és tanulás komoly munkája. Az újra megkezdődő tanítás és tanulás iskoláinkra s azok munkájára irányítja figyelmünket, s egész természetesen hív a felettük való komoly gondolkodásra. Ritka ember az közöttünk, a ki vagy nem tanítana vagy nem taníttatna; illő tehát, hogy teljes komolysággal tekintsünk iskoláinkra, az általok megoldandó nagy feladatokra ós arra a mód ra, a hogy feladataikat sikeresen megoldhatják. Az iskoláknak a szellemi és erkölcsi élet terén való nagy fontosságát nem vonja kétségbe senki. Még a legegyszerűbb ember is tudja jól, hogy csak a betű- és számvetés képessége is mily megmérhetetlen előny és annak hiánya mily megmérhetetlen hátramaradás az életben. Hát még a magasabb fokú ismeretek! Nincs is senki, aki ma már meg ne becsülné az iskolákat, s nem lehet értelmes ember, a ki tisztelettel nem hajol meg azok előtt, a kik, akár a legalsó, akár a legfelső fokokon a tanítás ós nevelés nagy munkájára szentelik életöket. Az iskola fontosságáról tehát felesleges is ma már beszélni. De nem felesleges, sőt igen szükséges beszélni feladatairól ós a módról, a melylyel feladatait megoldani törekszik. Egy évvel ezelőtt, a mikor ugyanezen a helyen, ugyancsak az iskolákról írtam, szóltam azok feladatairól, főként felekezeti iskoláinkat véve tekintetbe. A mit ezekről akkor mondtam, fentartom ma is, és vallom, hogy felekezeti iskoláinknak, akár elemi iskolák, akár gimnáziumok, akár tanítóképezdék, akár akadémiák legyenek is, nem lehet feladatuk csak az ismeretközlés, vagy a független morál alapján álló erkölcsi nevelés; hanem kell, hogy bennök tanítás ós nevelés tiszta keresztyén alapokon nyugodjék s arra irányuljon, hogy az ismeretek közlése mellett értelmes, hivő és buzgó keresztyéneket, öntudatos, hithű és áldozatra kész egyháztagokat neveljenek annak az egyháznak, a mely, sok fájó sebét inkább orvosolatlanul hagyva, iskolái fentartására ós tanítói, tanárai tisztességes ellátására hozza áldozatul sok százezreit. Erre a nagy áldozatra való tekintettel méltán elvárhatja az egyház, hogy a szive vérével táplált iskolák ós az azokban hivataloskodók meg is hálálják a reájok fordított áldozatokat, s nem arra törekesznek, hogy magokat egyháztól ós keresztyénségtől mind inkább szeparálják, hanem hogy azokhoz mind közelebb jussanak s velők összeforrjanak. Iskoláink, szólván most csupán a felekezeti iskolákról, az egyház szülöttei; hajtásai a fának, a melyekben tehát ugyanazon óletnedvek keringenek, mint az anyatörzsben. Látott-e már valaki nemes alany ágán vaczkort? Lehetséges-e, hogy a jó