Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-11 / 32. szám

EGYESÜLET. A Budapesti Református Ifjúsági egyesölet vasárnap, folyó hó 4-én egyesületi üléssel kapcsolatos kirándulást rendezett Biára. A kirándulás létrejöttében nagy része volt Kulifay László ottani h.-lelkész előzékenységének is, ki az ülés megtartására a templomot átengedte. A vasúti állomásnál a presbitérium több tagja kocsival várta s vitte be az Ifjúsági Egyesület tagjait a községbe. Az istentiszteleti prédikácziót Sörös Béla ev. ref. lelkész, az Ifjúsági Egylet tagja tartotta meg, ki egyúttal meghívta a gyülekezet utáni ülésre. Az egyesületi énekkar karéneke után Pap Mihály és Fleischer Gyula felolvasást tartottak, Fekete I. szavalt, Kaillinger Fülöp ismertette az ifjúsági egyesület működését, majd Victor János imája és a gyülekezet éneke fejezte be a lélekemelő ünnepélyt. Délután az Ifjúsági Egyesület az Iharosba rándult be. A Gusztáv Adolf-Egyesiiletnek az 1900-ik évben 1.997,872 márka bevétele volt. Fennállása óta 35.821.771 márka segélyt osztott ki. Az elmúlt évben az Ő támogatásával 38 templomot, imaházat és kápolnát avattak fél, s huszonhétnek vetették meg az alapját, 22 gyülekezet a segélyezendők sorából kilépett. 49,600 márka az az összeg, a mely egészben egy egyházközség f'ölsegélyezésére fordíttatott, 40 új gyülekezet lépett a segélyezendők sorába. A Gusztáv Adolf-egyesület lipcsei fiókjáról jobb hirek érkeztek. A lipcsei bank bukása folytán érzékeny veszteség érte az egyletet, s mint értesülünk, Pank szuperintendens és központi elnök egy külön egyházi beszédben is megemlékezett a katasztrófáról. Június 17—19. napjain tartotta különben szokásos évi ünnepét, A nagy szeretetadományt: 3000 márkát, a cseh braunaui egyházközségnek, a 30 éves háború eme vértanúi egyházának juttatta. Egy sziléziai és egy bajor egyházközség egyenként 1500 márkát kapott. A lipcsei egylet a gyűjtés tekintetében 124.589 márka összeggel 4-ik helyen áll. A gyűlés idején még csak nem is sejtették a néhány nap múlva bekövetkezett végzetes katasztrófát. Végül a drezdai egylet 54-ik évi nagygyűlését Bischofswerdában tartotta. Évi bevétele az utolsó 5 év alatt 69,000 márkáról 104,009 márkára emelkedett. A nagy szeretetadományt: 7000 márkát ugyancsak a 30 éves háborúból ismeretes Klostergrab vértanúi egyháza kapta, míg Dux és Podersam egyházközsége egyenként 1500 márkában részesült. Mindkét gyűlés hatalmasan protestált a zwickaui pápás nagygyűlés protestánsellenes szidalmazásai ellen. Az már igaz, hogy a pápás nagygyűlések Németországban és Ausztriában nem folyhatnak le szidalmazások nélkül. E tekintetben az ev. keresztyénség. Gerock, a nagy német ev. szónok szép szava szerint, valóban Krisztus szolgai köntösét viseli ! A tolnai ev. ref. egyházmegyei néptanító-egylet augusztus hó 14-én, délelőtt tíz órakor Szegzárdon, a polgári iskola helyiségében évi rendes közgyűlését tartja. Tárgysorozat: Enek és ima. A gyűlés megnyitása és megalakulása. A pénztárt átadó és vevő bizottság jelentése. Jelentés a köz- és gyámpénztár mult évi állapotárói. Tantó Imre kölesdi tanító felolvasása. Bocskár Ferencz őcsényi tanító felolvasása. Az elnökséghez érkezett átiratok előterjesztése. Esetleges indítványok." KÜLÖNFÉLÉK. * A Liguori tanok ellen. Dr. Weisz Károly róm. kath. plébános St.-Gallenben néhány hóval ezelőtt beszédet mondott, a melyben kimutatta, hogy a szentírás a penitencziát és a vezeklést ismeri ugyan, de a gyónást abban az alakban, mint azt a katholikus egyház meghamisította, nem ismeri. Élesen kikel továbbá a Liguori-féle erkölcstan ellen. Erre természetesen a klerikális sajtó hevesen megtámadta az „eretnek"-et. Egger Ágoston püspök védelmébe vette a mostani gyónást, illetve a fülbesugást. Dr. Weisz Károly egy röpiratban felel a támadásokra. Történelmi adatokkal bizonyítja, hogy a fülbesugás módja későbbi keletkezésű és szemelvényeket közöl Liguori azon erkölcstani könyveiből, melyeket a pápák és püspökök helyesnek ismertek el. Ezekből a szemelvényekből — melyeket erkölcstelen tartalmuk miatt Weisz az eredeti latin nyelven idéz — kitűnik, hogy a buja és erkölcstelen tan követői és hirdetői magát Liguorit is felülmúlták. A röpirat írója seholsem ragadtatja magát gyalázó szavakra, és mindig megnevezi az adatok pontos forrását is, úgy hogy a felsorolt idézetek valódiságáról mindenkor mindenki meggyőződést szerezhet. Különben művének előszavában Egger püspököt felszólítja, hogy birálja feliil adatait és ha csak egy valótlan, elferdített nézetet, szemelvényt talál röpiratában, kész a vezeklésre és megtér. * A pápa jövedelme. Azt mindenki tudja, hogy a magyar r. kath. egyházfejedelmek közül egynémelyiknek több jövedelme van. mint sok apróbb világi fejedelemnek. De a pápa jövedelme sem megvetendő. A Rómában megjelenő „Italie" e tekintetben a következő átlagos számítást közli : a pápa birtokában van a Vatikán, a Péter temploma gazdag járulékaival és egy nagy fekvőbirtok. Ezeken kiviil a „szent atya" csak kevéssel ezelőtt örökölt 10 millió lirát. Általában nem mondunk sokat, ha a pápa vagyonát 2 milliárd és 120 millió Urára becsüljük. Hogy valóságban mily rengeteg vagyon ez, arról fogalmunk úgy lehet, ha így részletezzük: XIII. Leo évi bevétele 120 millió lira ; tehát minden hónapra jut kerek 10 millió, több mint 2 millió minden hétre, 411 ezer lira naponként, 17 ezer lira óránként, 285 lira perczenként és 5 lira minden másodperezre. De ebbe még nincs beleszámítva a sok különféle esetleges bevétel, p. o. nincsenek számítva a világ minden részéből Rómába özönlő Péter-fillérek, Páduai Szent Antal kincsei, s azok az önkéntes adományok, a melyeket a számnélküli kongregácziók, klastromok. egyházak stb. fizetnek. Ilyen anyagi viszonyok között nem utolsó dolog „fogolynak" is lenni! (D. Pr. L.) * A „Hymnus" a templomokban. Egy felmerült esetből kifolyólag a „Magyar Állam" kifejti, hogy a