Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-11 / 32. szám

tését tűzte ki a testvérintézet megoldandó feladatául. Tizennyolez mentőházában 87 diakónus testvér volt el­foglalva. A inoritzburgi intézetek a felebaráti szeretet művének gyakorlásában nagyobbára barátjainak és jó­akaróinak adományaira vannak utalva. Számadásait az intézet 67,579 márka bevétellel és 36,198 márka kiadás­sal zárta le. Az intézet törlesztendő tartozása még 190,058 márka. Az intézet gyermekei aránylag csekély ellátási díjat fizetnek, a diakónus testvérek kiképzése teljesen ingyenes. Ilyen intézetekre volna szüksége nagyobb patrónusokkal és jóltevokkel egyetemben a magyar pro­testantizmusnak ! Igy egy Kartowban elhalt orvos, a mi lőcsei Herrmannunkhoz hasonlóan az achelriedsi (hanno­verai) evang. egyházközségnek összes fekvőségeit és 160,000 márkát hagyományozott egy nagyobb szabású kórház létesítésére. A stockholmi diakonisszaintézet mult hó elején ün­nepelte az ország ev. lakosságának élénk részvétele mellett 50 éves fennállásának lélekemelő jubileumát. — Harminczhat éven át dr. Bring lelkész volt az intézet buzgó vezetője, kinek helyére lépett 1899 május elsején Lönegren lelkész. Az ünnepi istentiszteleten II. Oszkár király s többen a kir. család tagjai közül is megjelen­tek. Több északi német és svéd-amerikai diakonissza­intézet is volt a jubileumon képviselve. Az oltári szol­gálatot végezte Rudin tanár és Norrby intézeti lelkész, az ünnepi szonoklatot I. Tim. 1, 5. v. fölött Ekmann érsek tartotta. A jubileumi jelentést az intézet elöljárója Lönegren lelkész terjesztette elő, a melyben kivonatos alakban ismertette az intézetnek nyomtatásban is meg­jelenő történetét. A záró liturgia és éneklés után a király beszédet tartott, s az intézet eddigi munkássága iránti elismerésének a jövőre nézve számos szerencsekivánatai­nak adott szép szavakban kifejezést, s a királynő nevé­ben 76 ezer k orona jubileumi adományt nyújtott át. A király és fenkölt lelkű neje (ki akadályozva volt a meg­jelenésben) viselkedése az intézettel szemben mély be­nyomást tett az ünneplő közönségre. Az intézet ünnepi termében esti istentisztelet is tartatott, a melyen Hunghof schoneni lelkész szónokolt. Az ünnepélyt 7 nővérnek megáldása, 5 nővérnek 25 éves jubileuma, s az északi diakonisszaházak értekezlete zárta be. Örvendünk e lélek­emelő ünnepélyeken! Arndt, theol. és philos, dr.-nak, berlini lelkésznek s a prot. kiilmisszió egyik legkiválóbb munkásának július 9-én bekövetkezett elhunytával nagy halottja van a liberális német protestantizmusnak. Mint a Péter-féle ev. gyülekezet egyik berlini lelkésze kiváló munkásságot fejtett ki az egyházi élet összes ágaiban. Tevékeny részt vett a Gusztáv-Adolf-egyesület, az „Evang.r Bund", az „Ev. szoeziális. kongresszus" s főleg az „Általános ev. prot. misszióegyesület", a Luther jubileumi év e hatalmas alkotásának műveiben, mely utóbbi egyesületnek 8 éven át volt lelkes elnöke. A mult évben a strasszburgi és zürichi tudományegyetem theol.-fakultása tüntette ki a doktori czímmel. Egyházi tekintetben egyik lelkes harezosa volt a pozitivebb irányú protestánsegyletnek. Több éven át Japánban mint misszionárius is működött. Lelkes elő­adásait a japáni protestáns misszió köréből a pozitív körök is méltányolták, s Warncck tanár is méltó emléket emelt neki a protestáns kiilmisszióról szóló történeti művében. A német protestáns sajtó meleghangú nekro­logokban emlékezett meg az ő áldásos munkásságáról. Részünkről is áldassék az ő emlékezete! Luthardt lapjának 27-ik száma nyomán mi is meg­emlékeztünk egy marburgi egyetemi hallgatónak öngyil­kosságáról és megjegyeztük, hogy az ő szerencsétlen esetéhez a liberális tlieológiának s a kételyeket támasztó tudománynak semmi köze. Velünk egyezőleg a „Chr. der chr. W." is megjegyzi, hogy a szerencsétlen fiatal ember sohasem „hagyta el a theol. studiumot", miután kezdettől fogva mint joghallgató iratkozott be az egye­temre. így hát a liberális theológia kételyeinek reá gya­korolt káros behatásairól szó sem lehet, s általában a modern r theológiával ez az eset semmiképen sem függ össze. Általában helytelenítjük az ilyen esetek genera­lizálását, s az azokból vonható hamis következteté­seket. A lipcsei bank bukásával kapcsolatban a lipcsei Gusztáv-Adolf-egyesületet ért érzékenyebb veszteségről, a mely Szabó Aladárnak tárgyat kölcsönzött „Pénz és hit" cz. vezérczikkének megírásához, a „Chr. der chr. W." legutóbbi száma nyomán a legnagyobb 'örömünkre a következőket köszönhetjük: A bukás következtében jelentéktelenebb veszteség érte a lipcsei Gusztáv-Adolf­egyesületet. Az egyesületnek 12 részvénye volt 9000 márka névértékben s ezenfelül 184 ezer könyvkontója főegyletek járulékaiból. Egy más lipcsei pénzintézet azonban előlegezte ez Összegre annak felét, a miből kitűnik, hogy az összeg legnagyobb részét a Gusztáv-Adolf-egylet javára meg fogják menteni. Ily viszonyok között az esedékes adományokat is ki lehetett fizetni a kérelmező egyházközségeknek. Még megjegyezzük, hogy Bank lipcsei generál szuperintendensnek és a Gusztáv-Adolf-egyesület központi elnökének a szerencsétlen eset alkalmával tartott remek szónoklata több ezer példány­ban immár 3-ik kiadásban hagyta el a sajtót. íme az üzleti világ forgandó szerencséje mily veszélybe dönt­heti legéletrevalóbb prot. intézményeinket! Dobsina. Dr. Szlávik Mátyás. RÉGISÉG. Egyháztörténelmi adatok a mezőtúri ev. ref. egyház XVIII. századbeli anyakönyvében. (Folytatás.) 1720. évben.1 Mártius 26-án ismétmásodszor is eljőve2 hozzánk, de nagyobb impetussal, fenyegetvén bennünket, hogy tavaj esztendőben nem admittáltuk tisztinek s ob­ligatiójának effectuálására, de most — nagy execratio alatt szóllott — ki nem megyek közzületek valamíg parancsolatomnak eleget nem tesztek. Mártius 27-én Inassával jővén a Páter, a templom ajtaja előtt megáll, béküld hozzám, hogy a templom kulcsát adnám oda. Feleltem: „A templom kulcsai nálam vannak, de a ki kéri azokat, nem ismerem - ismeretlen embereknek át nem adhatom". Az Inas realatiót tészen, melyre megharakszik s felel: „Mondd meg annak a praedikáló urnák, hogy ha akarja, majd megmutatom, hogy ki vagyok!" Megértvén a dolgot, vettem a kulcsokat, mentein alá; kimenvén, a Templom ajtaja előtt köszöntöm, beneventálok nékie; semmit nem felel, hátat ad, nagy haraggal osztán szóll: „Nyissa ki nekem az Ekklézsiát az úr!" így felelék: „Tisztelendő Páter ur! Nincs ideje és helye annak, hogy ezen Ekklézsia, a mely csak isteni tisztelet idején, meg­határozott órákban szokott nyitva lenni, kinyittassák". Melyre felel: „A mult esztendőben is meg akartam vizs-1 Magyarul irt feljegyzés, csak a párbeszédek vannak latinul. 2 T. i. a mult évi fíegement Páter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom