Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-28 / 30. szám

hogy a különböző segítő-egyesületek mintájára, a magyar tanítóság tömörülését ajánlja, melynek czélja lenne a nyugalomba vonuló tanítót, illetve az özvegyet és árvákat bizonyos összeggel segélyezni, mely összegen maguknak egy szerényebb igényű városban lakást vehetnének. E fontos kérdés megvitatására és az esetleges módozatok kidolgozására egy három tagú bizottság küldetett ki. Fönt nevezett értekezést tartó tanító most tisztelettel felkéri Magyarország tanítóit és tanügy barátait, hogy e tárgyra vonatkozó észrevételeiket vele (lakik : Negyeden, Nyitramegye) mielőbb közölni szíveskedjenek. (D. P. L.) egyesület. Tanáregyesületi közgyűlés. A tiszántúli reform, középiskolai tanáregyesület ez idei közgyűlését Karczagon augusztus hó 27 — 28. napjain fogja megtartani, mint az a már a lapunkban is Közölt meghívóból ismeretes. Ez a közgyűlés talán még az előbbeni évek látogatott közgyűléseinél is népesebb lesz, a mennyiben a karczagiakon kiviil már idáig is felül van a jelentkezők száma a negyvenötön, pedig a kerületi gimnáziumok nagy része még csak ezután fog jelentkezni. Az egyesület központi választmánya ez uton is tudatja mindazokkal, kik a fontos gyűlés iránt érdeklődnek, hogy a gyűlésre utazók számára már megérkeztek a kedvezményes jegyekre jogosító vasúti igazolványok; a ki tehát a gyűlésen részt akar venni, de még nem jelentkezett, mennél előbb jelentkezzék a központi választmánynál (Debreczen, Hajó-utcza 8.), hogy elszállásolásáról a választmány gondoskodhassék s számára a vasúti igazolványt idejében expediálhassa. Kiemeljük, hogy a gyűlésen ez évben is nagy számmal vesznek részt a többi egyházkerületek középiskoláinak tanárai is. itt a Liguori Morálját és ünnepélyes proklamálását mint: Doktor exelesiae (egyházi atya), -— így tehát Augusztinus és Ambrosius mellé állíttatik — e férfiú, kinek hamis theológiája, elcsavart Máriakultusza, a legtriviálisabb és undokabb meséknek és hamisításoknak állandó használóját a tévedések és hazugságoknak valóságos magazinjává teszi. Az egész egyháztörténelemben nem ismeretes ily iszonyatos és káros zagyvalék. (Verwirrung!) És azért hallgat minden és a szemináriumokban a klérus fölnevekedő sarjadéka a Liguori könyvével mételyeztetik meg állandóan! Mit tehetünk mi e nyomorult helyzetben mást, mint bizonyságot teszünk Isten és a világ előtt, a tőlünk megismert igazságról és az őt megillető tiszteletet neki megadjuk?! Az általános közönyösség s csupán a maga kényelmességére gondoló bárgyú magatartása a klérusnak hozta a Vatikán- eme veszedelmét reánk, Mennél nagyobb a megtértek száma és azoké, kik a hamis tan nyűge alól magokat kiszabadítják: annál magasabbra száll a gyógyulás reménysége!" Döllinger mint igaz történetíró, legyen bár ő kath. is, nem írhatott másképen! Ez egy kicsit ízlésesebb ajánló levél mint IX. Pius és XIII. Leó-é, kiknek ízlését itt kommentároljuk! {D. P. L.) * Egy új bibor-Kodex Párizsban. A mult esztendőben egy kutatás végett tíinopéba utazott franczia tiszt a Fekete-tenger partvidékén egy arany betűkkel beirott, bíbor-piros pergamen kéziratra talált s sikerült azt neki a párizsi nemzeti bibliothéka számára megszerezni. Nem egyéb ez, mint egy görög kéziratnak a maradványa a Krisztus után való 4-ik századból s az evangéliumokból 43 lapot tartalmaz. A mi ezen kéziratnak megbecsülhetetlen értéket ad, nem a meglepőleg pompás kiállítás, hanem a benne található művészi kivitelű képek, melyek az őskeresztyén művészet kutatójára nézve felette nagy becsűek. Ezek a képek az újtestamentomi történelmi jeleneteket ábrázolják; így p. o. Keresztelő János lelejeztetésének a scénáját; az 5000 ember megvendégelését; a jérikóbeli két vak ember meggyógyítását; a kiszáradt fügefa csodáját stb. A képek tisztasága, fénye és frissesége, — mint írják — csodálatos. De mielőtt ezen festményeket közzétették volna, véletlenül sikerült ennek a kéziratnak még egy másik részét is felfedezni. A felfedező egy orosz professzor volt, ki Mariopul városában az Azowi-tengertol északra tehát a Fekete-tenger átellenes partvidékén bukkant arra rá s lefotografirozván Parisba küldte, a hol aztán konstatálva lett, hogy tényleg az előbb említett kézirat kiegészítő része. Úgy hogy nem lehetetlen, hogy a Fekete-tenger partvidékén rövid időn sikerülni fog e becses biblia széthullott részeit egészben összegyűjteni. * A buddhisták a hittérítők ellen. India egyes részeiben mozgalom indult meg a buddhisták között: az európai hittérítők missziójának akarnak gátat vetni a benszülöttek. Buddhista papok lázító felhívásokat intéznek a néphez s felhívják őket, hogy tegyék lehetetlenné a hittérítők működését. Rangoon (Birma) a mozgalom kiinkülönfélék. * Adatok a Liguori moráljához. Egész irodalom keletkezett már e fertelmes irat felett, melyet pro és kontra itt és ott kibocsátottak. (Zur Los von Rom Bewegung. Offener Brief an Grassmann is Stettin 10 fennig. Dahm; 2. Die Beichtregeln von dem Oesterreichischen Abgeordnetenhause nach der Moraltheologia des hl. Alfonsus Maria de Liguori und anderer römischen Moralisten. Dr. Keller Leipzig 50 fg.) Ezek és még többen gazdagították a hatalmas német irodalmat munkájokkal. De a legfrappánsabb a hires történetírónak Döllingernek egy a napokban nyomtatásban megjelenő levele, melyet a híres történész 1874-ben október 18-án Liguorinak egyházi atyává való kikiáltása alkalmával egy badeni lelkészhez küldött, a melyben a Liguori Moráljáról, mint komoly és mély értelmű tudós teljes joggal és igazsággal így nyilatkozott: „Ami 1870-től a róm. kath. egyházban történik és még mi várható a legközelebbi időben: megláthatja On abból, hogy a legelszörnyítőbb a mi valaha a theológiai tudomány terén létezett, elfogadtatott; értem