Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-14 / 28. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség: IX. kerület, Kálvin-tér 7. szánt, hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal : Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová, az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési Ara : Félévre: 9 kor.; egész érre: 18 korona. Egyes s-ám ára 40 fii. Egyházi adózás s ennek módozatai. Szerintem kétségtelen, hogy midőn a két evangélikus egyházban elkülönödött s vallásfelekezetileg szervezkedett jámbor őseink a XVI-ik évszázad második felében s a XVII. évszázad folyamában lelkipásztoraik s néptanílóik javadalmazását megállapították s azoknak szóbeli vagy irott szerződéseit, illetőleg hivatalos díjleveleit megszerkesztették, a papbér, párbér, kepés lukma s különböző más elnevezések alatt behozott, esetleg készpénzben is fizetett egyházi adónak megszabásánál az akkori idő — s gazdasági viszonyokra, jelesül a folyó érczpénznek, a mezőgazdasági terményeknek, a színbornak, a kézi és igás szolgálmányoknak, a haszonhajtó állatoknak, különösen a díjlevelekben szereplő sertéseknek és sertésrészeknek azon korbeli csekély értékére s a törvényhatósági és községi igazgatás olcsóságára kellő figyelemmel jártak el, s így az egyházi és vallásfelekezeti terheket, a fennállott földesúri terménybeli járandóságok, a papi tized, a jobbágyi szolgálmányok s az úgynevezett porták szerinti országos közadózás számbavétele mellett óvatosan vállalták magukra, rendes és állandó katonaság még akkor nem lévén s az annak zsoldjára III. Károly császárkirály uralkodása alatt a XVIII. század második évtizedében behozott készpénzbeli kontribuczió és az úgynevezett terménybeli deperdita még nem volt. Nem csodálhatjuk ennélfogva ha az idő folytán, de főleg az 1850. év óta lényegesen megváltozott országos közadózási viszonyok s a régi állapotokhoz képest szinte kópzelhetlenül felszaporodott egyenes és közvetett állami adók, díjak, illetékek stb. s ezekkel kapcsolatosan a mezei gazdálkodásnak, szőlőműveléssel és kisiparral feglalkozó köznépünknél munkaképes fiatalságnak általános honvédelmi kötelezettsége által okozott anyagi károsodás mellett jelenkorunkban túlságossá fejlődött régi gyakorlatú egyházi adózás miatt, mely igen sok egyházközségeinkben az egyes tagokra már szertelen mérvben nehezedik, ha a mezőgazdasági terményeknek és állapotoknak évszázadok lefolyta után óriási mérvben emelkedett drágasága s a folyó pénz értékének is felszökkenése következtében az egyházi adózásnak is eldrágulása miatt általános a panasz és az elégületlenség ; hogy ezen tarthatatlan állapot hitfeleinket az egyháziasságtól, illetőleg az összetartó vallásfelekezetiségtől mindinkább elidegeníti, őket az aránytalanul szaporodó kitérésekre ösztönözi, vegyesházasságaikból születendő gyermekeiknek más felekezetek, ele különösen a róm. katholikus egyház részére való elkötelezésére vezeti, vagy saját személyeikben a legújabb keletkezésű felekezetnélküliségbe kergeti, sőt némileg az úgynevezett egy gyermekrendszert is előmozdítja. Azt sem vehetjük rossz néven, ha az újabb korszakban alakuló anya- és leányegyházaink lelkészeik s népiskolai tanítóik javadalmazását csupán készpénzre fordítva a lehető legalacsonyabb mértékig igyekeznek leszállítani. A lelkészi javadalomnak egyelőre 600 forintra, illetőleg 1200 koronára való kiegészítését tárgyazó úgynevezett kongrua-törvény nem intézkedett az egyháztagokat egyénileg súlyosan túlterhelő adózásnak mérsékléséről, s a sok helyen már tényleg elviselhetetlen ebbeli állapotnak könnyebbítésérőJ, sőt a jelenlegi díjlevelek mellett fennálló egyházi adónak számbavételével és így további fentartásával egészítvén ki a lelkészi kongrua-illetményeket, midőn alig pár ezer lelkészeink anyagi helyzetét némileg javította, más részről közel pár millióra tehető hitfeleink aránytalan egyházi túlterheltségét megerősítette. Bármint okoskodjunk is az egyházi adózásnak mily alapon s minő kulcs alkalmazásával való czélszerű rendezésén, s bármint tervezzük is a jelenlegi súlyos állapotoknak lehető orvos-