Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-07 / 27. szám

értekezleti elnök vezetésével. Az ülésen megjelent 12 lelkész és 1 tanító. Az elnöki jelentés egyházi bajaink fővonásaival foglalkozik. Ilyeneknek tartja első sorban a hívek közönyösségét s ebből kifolyólag a lelkész és az egyháztagok közötti szükséges jó viszonynak meglazu­lását, másodsorban pedig világi vezérférfiainknak — különösen az utóbbi időkben — a protestáns ügyeket illetőleg tanúsított eljárását. Sok fájdalom szólal meg a jelentésből, de nem hiányzik a tettre buzdítás sem. „Ne bántson bennünket annak látása, hogy egyházunk kor­mányzásában a súlypont a világi elemnél van. Tegyünk meg azért mi lelkészek mindent, mit egyházunk, feleke­zetünk jogainak épségben tartására megtenni erőnk van. — Haladjunk elődeink, az egyházuk jogaiért, minden áldo­zatra kész magyar ref. lelkészeknek nyomdokain. Teljes erővel követeljük az 1848. évi XX. t.-cz. életbelépteté­sét. — Tiltakozzunk ott, hol talán egyéni állásuk által megkötött világi vezérembereink tudomásul venni voltak kénytelenek. — Hiszen akármilyen zavaros s illetőleg átláthatatlan a Duna vize ott, hol a Tisza s egyéb mél­lékfolyók, beömlésüknél táplálják : buzogni kell a for­rások tiszta cseppjeinek, csergedezni, folyni a közös me­derbe, hogy egyesített munkájukkal lehetővé tegyék, az egyház hajójának haladását s megóvják a fennakadástól. — Lehetnek tiszteltek a vezérek, de jóakaratuk mellett tévedhetnek is. — Az egyház érdeke pedig nagyobb a vezérek iránt való tiszteletnél. Mivel látjuk, hogy világi férfiaink még évtizedes küzdelmekben megedzett s ki­próbált vezérembereink is, egyházszervezetünkben pro­testáns-ellenes állást is foglalhatnak el, s ebből feleke­zeti életünkre megalázás, sőt veszedelem is származhat, ismerjük fel igaz értékét a prot. lelkészben rejlő erőnek, fejleszszük azt magunkban a lelkész-köri érintkezés által is. Hiszen veszedelem idején a rokongondolkozásúak tömörülni szoktak, kétszeres kötelességük ezt most azok­nak, a kik lelkészi állásra választattak el. — Hogy most a XX-ik század küszöbén ezt a kötelességet gya­koroljuk is, arra az egyházi életünk falain belül és kivül fenyegető veszélyekben kedves lelkészi társak van elég ok". Helyeslőleg vétetett tudomásul a pozsonyi 1900. szeptember 19-iki belmissziói értekezlet jegyzőkönyve s a magyar evangéliumi belmisszió-egylet alapszabálya. ISKOLA. A budapesti tlieol. akadémia értesítője megjelent az 1900—901. iskolai évről Szabó Aladár theol. igazgató szerkesztésében. Szabó Aladárnak „A lelkészképzés"-ről irott czikke nyitja meg a'kis füzetet, sürgetve a gyakor­lati képzést és a theol. szakrendszert. A következők az évi működésről adnak számot. Volt az intézetnek 46 ren­des és 2 rendkívüli növendéke, 12 első, 14 másod, 11 harmad, 9 negyedéves. Előmenetelre nézve az első évfolya­mon jeles volt egy, a másodikon négy, a harmadikon és a negyediken kettő. Nagy baja az intézetünknek, hogy az égető káplánhiány növendékeink nagy részét elvonja köteles tanulmányaiktól. Jövő évi tudnivalók: Az aka­démiai igazgatója a jövő évben ismét dr. Szabó Aladár leend. A theol. alapvizsgálat f. évi szeptember 10-én tartatik, A harmad évet végzett növendékek a tanító­képesítő vizsgálatot augusztus 27. s következő napján Nagykőrösön kötelesek letenni. Az iskolai év szeptember 11-én d. e. 9 órakor nyilik meg. Az előadások szeptem­ber 12-én veszik kezdetöket. A beiratások szeptember 11-ig eszközlendők. Előzőleg szeptember hó 6-án és 7-én pótkollókviumok, 9-én pedig pótvizsgák lesznek. A ki bármely okból nyilvános vizsgálatra nem állott az elmúlt tanév végén, szeptember 9-én pótvizsgát tenni köteles. A ki kollokviumait szeptember 7-ig rendbe nem hozza s 9-én vizsgát nem tesz, osztályismétlésre utasíttatik. A növendékek az anyakönyvezésért 4 koronát, a ta­nári nyugdíjintézetre 6 koronát, az indexért 1 koro­nát, az önképzőkörre 4 koronát, a törvénykönyvért 20 fillért kötelesek fizetni az igazgatónál. Tandíj semmi­nemű nincs az akadémián. Felvételért és a jótéte­ményekért való folyamodványok szeptember 5-ig kül­dendők be az igazgatóhoz. A folyamodványhoz érettségi bizonyítvány melléklendő. Az akadémia rendes növen­dékei az internátusban ingyen lakást, fűtést, kiszolgálást és ünnepi legácziót kapnak; a konviktusban pedig annyi jótéteményt, a mennyitalétszám megenged és a konviktusi pénztár megbír. A mult évben a pénztár 4 növendékért teljes 32 koronát, 9-ért 24 koronát, a többiért 16 koronát fizetett havonként. A konviktus áll ebédkor három tál, vacsorakor egy tál ételből. A növendékek rájok eső kosztpénzt a hónap öt első napján előre kötelesek befizetni az igazgatónál. A bennlakó növendékek ágyneműről, annak és a fehérneműjöknek a mosásáról maguk tartoz­nak gondoskodni. Az internátusban fürdő-szoba van, a melyet ingyen használhatnak az akadémia rendes növendékei. Igazgatótanácsi ülés. A pápai ev. ref. főiskola igazgatótanácsa július 6-án reggel 9 órakor Pápán a főgimnázium dísztermében időszaki tanácsülést tart. A gyűlés tárgyait a főiskola gazdasági és egyéb folyói ügyei képezik. Az országos középiskolai tanáregyesület ez évi közgyűlése július 1-ső napján kezdődött a következő programmal : első nap : ismerkedési estély; második nap: választmányi gyűlés, a melyet az egyesület közgyűlése követ a Tudományos Akadémia heti ülés termében a következő programmal: Hofer Károly elnöki megnyitója; titkári, pénztári, segélyző alapi s számvizsgáló bizott­sági jelentés; költségirányzat 1901—902-re ; előadások. Rombauer Emiltől a középiskolák felügyeletéről és veze­téséről; Jónás Jánostól: a szabad egyetemről és a közép­iskolai tanárságról. Társasebéd; a magyar mechanikai és elektrotechnikai vállalat tanszergyárának megtekin­tése ; harmadik nap: közgyűlés folytatása a következő előadásokkal: Balogh Pétertől: az iskolai helyesírás kér­dése; Valther Bélától: Az ifjúság erkölcsi óvása; Makay

Next

/
Oldalképek
Tartalom