Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-30 / 26. szám

ISKOLA. Új tornatanár. A budapesti ref. főgimnázium torna tanárául az; egyház presbitériuma pályázat mellőzésével Halász Zsigmond okleveles tornatanárt, hírneves fővárosi vivómestert választotta meg. Új igazgató-tanácsosok. A pápai főgimn. tanári kara június 23-án választotta meg képviselőit a főiskolai igazgató-tanácsba. Titkos szavazat útján egyhangúlag Barcsi József és Sarudy György tanárok lettek a következő három évre képviselők. Évzáró ünnepély. A soproni ág. h. ev. főiskola három intézete 22-én délelőtt 9 órakor tartotta meg évzáró ünnepélyét, melyen gróf Széchenyi Emil főispán is megjelent titkárával, dr. Dukovits Istvánnal. Az ünnepen az ifjúság nevében Gyaloy István III. évf. theol. hallgató mondott megható búcsúbeszédet: az intézetek igazgatója Poszvék Sándor, fenkölt gondolatokban gazdag beszédben válaszolt a búcsúzó ifjúságnak. Az intézeti exhortátor imát mondott, a tanítóképző-intézeti és főgimnáziumi énekkarok énekeltek. Tanári állások betöltése. A szarvasi főgimnáziumhoz Schulek Józsefet rendes, Hensch Bélát helyettes tanárnak választotta meg a felügyelőség. Uj internátus. A pozsonyi ev. liczeum új internátusát, mely a legelső ma a maga nemében, szeptember elsején nyitják meg. Az épület már teljesen készen van és 120 tanulót fogad be. A tanulók élelmezése házi kezelés mellett történik egy hölgy bizottság felügyelete mellett. A bizottság élén Forray Istvánnéval, a pozsonyi protestáns társaság e köztiszteletben álló tagjával, már megkezdte a berendezés előkészítését is. Az intézetbe már eddig 84 tanuló kérte felvételét. A felsőbb leányiskolák reformja. A jövő tanévben lép életbe a felsőbb leányiskolák új tanterve. Az irányelvek és elvi újítások, melyeket az új tanterv tartalmaz, a következők: A felsőbb leányiskola középiskolai jellegű intézet, épen mint a fiúközépiskolák. Egységes hatosztályú intézet ez az iskola, mely minden tagozás és elágazás nélkül saját czélját követi. A czél pedig alapos, általános műveltséget nyújtani. Tökéletesen különböző a négyosztályos polgári iskolától ésanyolcz osztályos leánygimnáziumtól. A főszempont a nemzeti irodalmi és történelmi tanítás. A nemzeti irányú műveltséget az űj tanterv az egész oktatás középpontjává teszi. A német nyelv az I., a franczia nyelv a II. osztályban kezdődik. A természettudományok, a mennyiségtan, a rajz, az ének, a női kézimunka és a testgyakorlat minden osztályban előfordulnak. Az új tanterv megszünteti az eddigi túlterhelést abban az életkorban, kivált az V. és VI. osztályban, a mikor a lány testi fejlődésének megóvására inti a szülőket és nevelőket. A tanítás anyagát kevesbítették a német nyelvnél, a mennyiben az V.—VI. osztályban a német irodalom elmaradt a költői olvasmányok egy részével. A matematikából, az V. osztály eddigi anyagából egy jó részt szintén elhagytak. A természettant ezentúl csak a két felső osztályban tanítják. Elmarad még a közgazdaságtan, melynek elvont ismeretei nem illettek a gyakorlati háztartástan keretébe, a mit jövőre már a IV. osztályban kezdenek tanítani. Az új tanterv alkalmat ad a háztartási tennivalók gyakorlására is, és a lélektant és neveléstant kötelező tárgygyá tette a VI. osztályban. A. természettudományok tantervében a fizikai órák apasztásával szemben a természetrajz előtérbe jutott a két felső osztályban. Az ásvány- és a vegytant két osztályban tanítja az új terv, az egészségtant a IV. osztályba helyezi. A művészi tárgyak közül a szabadkézi rajzot, az eddigitől eltérő módon esztétikai eszközzé emeli és a mértannal való kapcsolatát egészen megszünteti. A mértani és a diszítményi rajz korlátozásával a természet után való rajzoktatás lép előtérbe. Ehhez a studiumhoz kapcsolódik egy kis műtörténet is. A női kézimunka gyakorlati czélja tűnik előtérbe; a dísz- és lukszusmunkának kevesebb tér jut. A testgyakorlást a leányok testedzése érdekében az új tanterv valamennyi osztálynak előírja (a két felső osztályban fakultatív). Ezenkívül játék-délutánokat és kirándulásokat is ír elő. A kirándulások nevelő eszközét teljes mértékben fölhasználja, de megtiltja a külföldre való kalandozásokat. Az új tanterv a tánczot, a korcsolyázást és az úszás tanítását is lehetővé teszi. Az irodalmi, a történelmi, a földrajzi és művészeti stúdiumoknál az új tanterv a nemzeti hazafias irányt hangoztatja. A felsőbb leányiskola, bár a maga czélját követi, mégis új tanterve már számolt a nők egyetemre irányuló tanulmányaival is. Az új ,tanterv ugyanis a műveltségnek ugyanazokat az elemeit veszi fel, mint a gimnázium, természetesen a latin, a görög, a mennyiségtan, a fizika és bölcselet egy részének kivételével. Tehát csak ezt a tantervi különbözetet kell elsajátítania annak, a ki a felsőbb leányiskolából az egyetemre akar menni. Az új felsőbb leányiskolái tanterv heti óraszáma a hat osztályban 166, az első osztályban 28, a többiben 26. A miniszter az új tantervet már szeptemberben életbelépteti; természetesen a szokásos átmeneti intézkedéseket fokozatosan teszik meg. Az egyetemi prot. theol. fakultás kérdéséről ír a Sárospataki Lapok legutóbbi számában ifj. Szilva István. Neki nem kell az egyetemi fakultás semmiképen, miután szerinte ez újra csak autonómiánkat csonkítaná. Fejtegetésében van néhány részlet, a melyeknek pozitiv részeit mi is aláírjuk, a leghatározottabban tagadván ezzel szemben, hogy nekünk egyetemesebb képesítésre és több tudásra, mint a milyennel és mennyivel ma rendelkezünk, ne volna szükségünk. „Nem egyetemesebb képesítést — úgymond — hanem igenis bensőségteljesebb papnevelést kell meghonosítanunk, bizonyos mértékig dogmatikusabbat is az eddiginél". „Nem több tudásra, hanem erŐsebb hitre, az evangélium fokozottabb szellemére van szükségünk."