Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-23 / 25. szám

gyakorlati képzésére, a mennyiben alig van theológus, ki a prédikálás, belmissziói munkásság, eura pastoralis terén már eleitől fogva ne működnék és ne gyakorolná magát. Mind a négy kollégiumban, illetve egyetemen van az ékesszólásnak külön tanára, és mindegyiken van egy természettudományi tanszék. Szó volt nálunk arról, hogy 3 évre kell redukálni a pap-, illetve a káplánhiány miatt a theol. tanfolyamot. Én nem tudom, hogyan volna ez nálunk kivihető? Hiszen nálunk a theol tanár alig utalhatja privát tanulmányozásra a hallgatókat, mert a kurzusokon kivül használható theol. munka magyar nyelven nincs; annyi nyelvismerete pedig kevés tanulónak van, hogy német, angol, holland eredeti forrásokból meríthessen. Az összes angol és skót állam- és szabad egyházakban, illetve ezek gyűlésein panaszkodtak a felett, hogy a theológusok száma tetemesen megcsökkent az utolsó évek alatt. Az edinburghi egyetemen p. o. a theol. studensek száma 124-ről 47-re apadt ! Furcsa jelenség ez ott, a hol a pap társadalmi és anyagi helyzete oly előkelő. Szokás, szép szokás, hogy a presbiteri testvéregyházak gyűléseik alkalmával küldöttségek útján kölcsönösen üdvözlik egymást. így maga az öreg dr. Rainy üdvözölte ez évben a Londonban gyűlésező testvér angol egyházakat. De a mi még nem fordult elő: a skót püspöki egyház is magáévá tette ez évben e szép szokást. Maga az edinburghi püspök jelent meg ez évben először, fényes küldöttség élén mindkét assemblvn és kérte az „atyákat és testvéreket'" testvéries együttműködésre és a kölcsönös, szíves megértés közös előmozdítására. Ezen egyházi közgyűléseken kivül a két legnagyobb misszió-társaság: a London Missionary Society és a CShurch Missionary frociety is május hóban tartotta évi rendes gyűlését. E társaságok budge tjében is érezhető volt az a sok igény, a mely a mult évben az ilyen czélokra jókedvűen adakozókkal szemben fellépett. A londoni missziói-társaság mérlege nem kevesebb, mint 9 ezer font — 160 ezer korona — deficzittel záródott, annak daczára, hogy a bevétel 180 ezer font — 4 millió korona volt. A társaságnak azonban egy más, alig pótolható „deficzitje" az a nagy veszteség, a mely őt nagy miszszionáriusának : Chalmers Jakabnak halálával érte. Igazi hivatásszerű misszionárius volt Krisztusnak e vértanúja, ez a „tamaté", — tanító — mint az új guinaeai benszülöttek nevezték. 1877 óia lakott ott és működött ezen még jobbára ismeretlen nagy sziget partjain. Lefordította a szebb angol himnuszokat és az evangéliumokat az új-guinaeaiak egy része által használt motu nyelvre. Segédjével és 12 benszülött tamatéval együtt konczolták fel két ellenséges törzs torzsalkodása alkalmával, kik közé mint kibékítő lépett. Patonnal, Mackayval, Hannington püspökkel együtt a legnagyobb miszszionáriusa volt az angoloknak. A Church J"Missionary Soeieiy az anglikán egyház által fentartott misszió-társaság, Indiát és Afrika északi részét látja el misszionáriusokkal. Ennek alkalmazottja volt az Ugandában vértanú-halált szenvedett Hannington püspök. E társaságnak mult évi hiányát, 10 ezer fontot, egy ismeretlen jóítevő a gyűlés folyamán fedezte a titkárnak átadott cheque-kel. A brit és külföldi bibliai társasáig ez évi közgyűlésén Northampton marquis elnökölt, a ki örömmel jelentette, hogy a társaság alaptőkéje, a mostoha viszonyok daczára, a mult évben mégis 10 ezer fonttal növekedett, és hogy a bibliát, illetve ennek különböző részeit közel 5 millió példányban adták ki. Hangsúlyozta azt, hogy a társaság fennállása óta soha el nem utasított egy indokolt kérelmet sem, akár már meglévő példányoknak elajándékozására, akár pedig valami új kiadásra vonatkozott az. E társaságnak is volt a mult év folyamán vértanú-halállal kimúlt kedves halottja. Kínában a társaság főíigynökét. nejével és három kis gyermekével együtt gyilkolták meg a boxerek. Mennyi pénz és véráldozat ! De hát „a földre hullott sok drága mag előbb-utóbb sok gyümölcsöt is terem". Angliában van egy ú. n. „Liberation Soeietymely az egyháznak az állam hatalma alól való felszabadításáért küzd, illetve az angol és skót államegyházak állami jellegének eltörlését, az államtól élvezett javaiknak közczélú intézményekre való fordítását sürgeti Sok anglikán pap és világi ember is tagja e társaságnak Többen felszólaltak a mult hóban tartott gyűlésen hogy a sok helyen oly mostohán díjazott államegyházi papok fizetésének javítására csípjenek el valamit a gazdagon dotált püspöki székek és kanonoki stallumok jövedelméből, és tiltakoztak az ellen, hogy például a rochesteri püspöknek százezrekbe kerülő palotát készülnek építeni akkor, midőn még mindig sok vikárius nyomorult viskókban lakik. Pedig hát Angliában a canterburyi érseknek is „csak" 600—800 ezer korona évi jövedelme van. Tiltakozott e felszabadító társaság közgyűlése azon ismét kisértő merénylet ellen, hogy állami közpénzekből az íreknek katbolikns jellegű egyetemet állítsanak fel. Balfour miniszter vesszőparipája, kedvencz terve ez az. írek megnyerése és lekenyerezése szempontjából. „Még csak az kell", mondák, „hogy a pozitív tudományok is a jezsuita felfogáson és „morális" észjáráson át szűrődve kerüljenek az amúgy is vakbuzgó ír társadalom körébe". Hogy a konzervatív kormány e cselfógását megelőzzék és elhárítsák, a gazdag ulsteri protestánsok egy feleke zetnélküli egyetem felállítását kezdeményezték. Ulster tartomány, Belfast fővárossal, különben az ír protestantizmus, a presbiterianizmus fészke. Ott Irlandban a püspöki egyház is szabad egyház, mióta a Gladstone-kormány állami jellegétől megfosztotta. De e jellegének megszüntetése, javainak elvétele után ez egyház nemhogy megfogyott volna, hanem számban, tekintélyben, vagyonban meggyarapodott; a hívek egyháziassága, áldozatkészsége megnövekedett. Ez egyháznak prímása az armaghi érsek, dr. Alexander, ki tudományával és ékesszólásával az „ír Chrysostom" melléknevet érdemelte ki. Az ír püspöki egyháznak érseke volt Trensch is, ki Jézus példázatairól és csodatételeiről írt örök becsű magyarázatokat. B Pap István. irodalom. ** Themistios ós Dudith András ezím alatt Hcgeiüs István egyetemi tanár egy tudományos polemikus értekezést írt az „Irodalomtört. Közleményeké-be és azt külön lenyomatban is megjelentette. A tudós értekezés Förster Richárd boroszlói tanárral és társaival szemben azt bizonyítgatja, hogy a Themistios görög bölcselő neve alatt ismeretes és a vallásszabadságról szóló hires beszéd csakugyan a Themistios alkotása, nem pedig a Dudith Andrásé; Dudith, a tridenti zsinat idejéből ismeretes egyházi szónok, nem szerzője, hanem csak fordítója a vallási tiii elmet hirdető beszédnek. Hegedűs meggy űző 50