Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-20 / 3. szám

EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerke.sztSsés: IX. kerület, Kálvin-tér 7. szám, hová a kéziratok cimzendök. Ki aritf-hivatal j Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Félévre : 9 kor. ; egész évre : IS korona. Egyes szám ára 40 fii. Az új század és a keresztyénség. A letűnt XIX. századot hol a természettu­dományok, hol a találmányok századának szokták nevezni. Nem is ok nélkül. A természettudomá­nyok, a felfedezések, a találmányok, az ipari, kereskedelmi és technikai vívmányok valóban bámulatosak. De a letűnt század folyamán a keresztyén­ség is nagyot hódított. Diadallal megharczolta a hit és hitetlenség harczát. Elméletben és gya­korlatban nagyot javult a helyzete. A legtöbb helyen visszavívta Jézus elhalványult kultuszát, A tudományban ismét fényesen ragyog az evan­gélium régi dicsősége. A szellemieket tagadó, az Isten-nélküli, a materialista tudomány csődjét már a századvég konstantálta. Az állam sem vallástalan többé, inkább interkonfesszionális. A kormányok és törvényhozások, az egy Franczia­ország kivételévél, sehol sem állanak hadi lábon, inkább barátságban vannak az egyházakkal. Hit és erkölcs, egyház és keresztyénség iránt a társa­dalomban s kivált a magasabb osztályokban foko­zódó érdeklődés mutatkozik. Angliában, Német­országban és Amerikában még a napi sajtó is mind hangosabban követeli a vallásosság és egyháziasság fokozását. Vallási és keresztyén ébre­dés jegyében indul az új század. A közszellemnek e vallásos lendülése, a valláshoz és keresztyénséghez való visszatérés sürgetése: a jelenkornak egyik kiváló jele, a mely különösen azokban az országokban és azon társadalmi osztályoknál nyomul előtérbe, a melyekben erő­sebben meggyülemlett az erkölcsi és szocziális bajokékor anyaga. Másik jellemző egyházi vonása a jelenkornak, hogy a keresztyén föllendülés világszerte az evan­géliumi egyházakban a legnagyobb és a legerőtelje­sebb. Igaz, hogy 1870 óta Róma is óriási erőt fejt ki ós a maga módja szerint minden eszközt felhasznál régebbi hatalmának visszaállítására. Klerikális pártokat szervezett a politikában; rengeteg áldozattal roppant kiterjedésű egyházi és politikai sajtót tart fenn világszerte; az egye­sületi és szocziális egyházi tevékenységet nagy­szabásúlag szervezte az összes keresztyén orszá­gokban ; apáczáival ós férfi szertezeseivel a betegápolás, szegénygondozás, árvanevelés meze­jén sok humanitárius és kulturális munkát végez; a jezsuita cselfogásokat, az erőszakos térítgetése­ket és felekezeti békebontást is egész erővel ismét működésbe hozta. Ám azért, eltekintve a szórványos protestáns elgyengülésektől, az evan­gélium hívei a letűnt század végén a vallás-erkölcsi, az egyházi és a kulturális élet minden vonalán megelőzték a római egyházat. Felülmúlták szám­beli szaporodásban. Túlszárnyalták terjeszkedési és hódító erőben. Túlhaladták kulturális hatá­sokban. Úgy hogy a jelenkor vallási jellemvo­násai között másodikul oda írhatjuk a protestáns erősödést, a mely egyebek között abban a köz­tudomású egyetemes tényben is nyilvánul, hogy ma már a protestáns angolok, németek ós észak­amerikaiak az emberiség vezérlő és irányadó népei. A protestantizmus nagyobb széimbeli gyarapo­dását bizonyítj a az a köztudomású tény (a mire e Lapban is többször történt hivatkozás), hogy a föld kerekségén az utolsó száz év alatt az evangéliumi protestánsok lélekszáma megháromszoro­zódott, míg a római katholikusoké ugyanazon idő alatt csak megkészereződött.* Ez az örvendetes tény részint az utóbbi idők nagy belmissziói ós külmissziói tevékenységének, részint az észak­amerikai Kanadában, továbbá Francziaországban, Ausztriában s általában a r. kath. országokban évek óta folyamatban levő tömeges áttérések­nek egyenes következménye.** * Lásd: Vfennigsdorf: Christus in modernen Geistesleben. 245 lap. ** Pfenningsdorf 100 ezernél többre teszi [a Kanadában egy év alatt a protestantizmusra tért r. katholikusok számát. A franczia­országi evangélizáezió eredményét hasonlóra lehet beesiilni. Az osztrák

Next

/
Oldalképek
Tartalom