Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-12 / 19. szám

azok, a melyeknek fentartásához és autonómiájuk meg-Őrzéséhez a legvégsőig kell ragaszkodnia ; mert azok feladása által fundamentumának egyik legerősebb kövét engedi kisiklani lábai alól. Fontosabb és általánosabb érdekű határozata volt még a gyűlésnek az, a melyben kimondotta, hogy a kerület útján felirat volna intézendő a kultuszminiszterhez az iránt, hogy az állami gimnáziumokban a vallástanítási órákon kivül adjon külön órát az egyházi énektanításra is. Kerületi képviselőkül a gyűlés Kallós Tivadart és Varga Sándort küldötte ki; póttagokul pedig Janka Gyulát és Kóródi Sándort választotta meg. Egyházmegyei közgyűlés. A XIII. városi szepességi evang. egyházmegye a mult héten rendkívüli közgyűlést tartott Iglón. A gyűlés tárgyát a Just Sámuel halálával megüresedett esperesi szék betöltésének kérdése képezte. Az elhunyt esperes emlékezetének felújítására tartott gyászistentisztelet után jegyzőkönyvbe iktatták annak érdemeit, s a gyűlés az új esperes megválasztása idejét június 20-kában állapította meg. Az alsó-borsodi ref. egyházmegye mult hó 23—24. napjain tartotta tavaszi ülését Dorogmán, Tóth Dániel esperes és Papszász Lajos tanácsbiró elnöklete alatt. Az esperesi jelentés örvendetes dolgokat foglalt magában. Nemcsak hogy nem hanyatlik a vallás-erkölcsi élet és az egyházhoz való ragaszkodás a hívek közt, sőt ellenkezőleg az egyház czéljaira hozott önkéntes adományok összege a pezsgő gyülekezeti életről és buzgóságról tesz bizonyságot. Az újonnan választott lelkészek és tanítók megerősítése után elhatározta a gyűlés, hogy lelkészi érlekezletét ezentúl nem az őszi közgyűlés alkalmával tartja rneg, hanem attól függetlenül, júliusban; mert az egyházmegyei gyűléssel kapcsolatban nem jut idő az értekezleti kérdések alapos tárgyalására. Tárgyalták a felső-borsodi egyházmegye egyházközségi fegyelmi szabályzatát és a felső-zempléni egyházmegye vagyonkezelési szabályrendeletét is, azonban jelenlegi formájokban egyiket sem találták elfogadhatónak. Konvent ntáni visszhangok. A Dunántúli Prot. Lapban Igazmondó szintén elégedetlenségét fejezi ki a konvent határozatai és magatartása felett. A baj forrását ő is a napi politikának az egyházi ügyekbe bevitelében látja. Kár volt úgymond, a konventi tagok választási jogát elvenni a presbitériumoktól, mert a politika által dominált kerületi gyűlések lehetőleg a kezes bárányok közül választják meg a konventi képviselőket. Reményét fejezi azonban ki az iránt, hogy ha a konvent elaltatta és elodázta is a fontos kérdéseket: a kerületek fogják azokat a kezökbe venni és a kormányhoz és az országgyűléshez intézendő feliratok által igyekeznek a békekötésekben és az országos törvényekben biztosított jogoknak érvényt szerezni. Egyházmegyei lelkészi értekezlet. A gömöri ref. egyházmegye lelkészei a mult hónapban tartották meg értekezletüket Putnokon. Csabai Pál elnök hosszabb, tartalmas beszéddel nyitotta meg az értekezletet, s különösen a felekezeti népiskolák megtartásának, a jó fele^Jpetorm kezeti tanítóképzésnek, protestáns leánynevelő-intézetek felállításának s a családok vallásos alapra visszavezetésének szükségességét hangsúlyozta. Osváth Bertalan szalóczi lelkész néhai Nagy Béla g.-szkárosi lelkész felett olvasott emlékbeszédet, a melyet az értekezlet emlékkönyvébe iktatott. Tárgyalták a felső-borsodi egyházfegyelmi, a felső-zempléni vagyonkezelési és a miskolczi leánynevelőintézet tovább fejlesztésére vonatkozó javaslatokat, de egyiket sem fogadták el. Ohajtandónak jelentették ki, hogy a teljesen vagyontalan egyháztagok Írassanak össze és mentessenek fel az adófizetés alól, de úgy, hogy e miatt a lelkészek jövedelme ne csonkuljon. Indítványt terjesztenek fel a kerületi gyűlésre az iránt, hogy a felekezeti népiskolák államosítása ne engedtessék meg ezután; hogy a kerületnek jutó államsegély más czélokra, mint a mire rendelve van, ne használtassák fel, s hogy avallástani kézikönyvek sürgősen revideáltassanak. Elhatározták továbbá, hogy esperesüket 40 éves lelkészi és 20 éves esperesi hivataloskodása alkalmából, szept. 1-én jubilálni fogják, és hogy mozgalmat indítanak Harsányi István emlékezetének megörökítése iránt. A marosi ref. egyházmegye lelkészi és kiválóbb világi férfiai f. hó 2-án jöttek össze tanácskozásra az egyházmegyei egyházi értekezlet szervezése tárgyában. A gyűlés a szervezés szükségességét ki is mondta és annak keresztülvitelére, Ravasz János esperes elnöklete alatt bizottságot küldött ki. Lelkészválasztások. A felső-baranyai terehegyi ref. gyülekezet ifj. Bocsor Lajos budapesti katekhetát, — a nagy-disznódi evang. gyülekezet pedig dr. Schuller Richárd segesvári gimnáziumi tanárt választotta meg lelkipásztorává. Örvendetes dolog, hogy mindkét választás egyhangú meghívás útján történt. Az új lelkészeknek gratulálunk a szép megválasztatáshoz. A tiszáninneni ref. egyházkerület folyó hó 8-án kezdte meg közgyűlését Miskolczon. Végzett dolgairól lapunk jövő heti számában hozunk tudósítást. A Ludovika akadémia zászlószentelóse. Folyó hó 8-án történt meg fényes, ragyogó ünnepély keretében, a király és a királyi család tagjai jelenlétében a Ludovika akadémia 0 Felsége a király által adott zászlójának felszentelése. E zászlóavatás valóságos ünnepe volt a társadalomnak, a törvényhozásnak, a kormánynak és az egész hazának — és mi mégis csak panaszszal emlékezhetünk meg róla. Sokszor panaszoltuk már fel, hogy az ily hivatalos, országos és nemzeti jelentőségű ünnepek vallásos és egyházi része mindenkor a mi közreműködésünk nélkül folyik le és teljesen és kizárólag a róm. katholikus egyháznak szolgáltatik ki. így történt ez most is. Mise keretében Hornig r. kath. püspök szentelte fel az új zászlót; ő verte abba bele az első szöget, —• más egyháznak azonban nem jutott egyetlen egy szó sem. Kormányférfiaink tagadják ugyan, hogy a róm. katholikus egyház hivatalos államvallás volna Magyarországon ; tételes törvényeink is ellene mondanak ennek, és íme mégis, minden hivatalos ünnep egyházi része egye-