Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-05 / 18. szám

mit is várhatunk mást attól az orosz világuralomtól, a mely megengedte legnépszerűbb fiának és legnagyobb prófétájának az orosz egyházból való kiközösítését. Erről a politikáról is azt mondaná az írás: „Te képmutató!" Riggs Illés dr.-ban nagy halottja van a bibliai stádiumnak. Ez évi jan. 17-én hunyt el Konstantinápolyban a bibliafordítóknak ez a patriárkkája. 90 éves korában. Az egész ószövetséget lefordította örmény, s az egész bibliát bolgár nyelvre; s a török biblia revíziójában is igen nagy része volt. A mellett még széleskörű missziói tevékenységet fejtett ki. így prédikált örmény nyelvem tanított a theol. szemináriumokon, s mély érzésű, saját szerzeményű énekekkel gazdagította a görög, török, örmény és bolgár énekeskönyvet. A mint az 50-es évek végén egyetlen egyszer szabadságra ment szülőföldjére, Észak-Amerikába, fényes állásokkal kínáltak meg mindenfelé, ő azonban a fényes állásokra azt felelte : „Ha én New-Yorkban maradnék, nem szabadulhatnék meg attól a gondolattól, ha vájjon nem hagytam-e el a kötelesség útját; míg ellenben, ha missziói munkásságomhoz térek vissza, ilyen nyugtalanító gondolatok bennem sohasem keletkezhetnek". „Modern röpiratok" jelennek meg Göttingában „a férfias keresztyénségről". A modern munkásokhoz szólanak azok a maguk kételyeivel és szellemi küzdelmeivel. Erélyes szoeziálpolitikai alapon fejlesztik azok a fiatal embereknek a keresztyénségről táplált nézeteit, a keresztyénség s a törekvő munkások egymáshoz való viszonyát, s a világi élet zivatarait az isteni szeretethez való viszonyukban. Szerzőjük Broscker tanár Halléban. A keresztyénség óriási szocziális ereje és hatalma lészen e modern röpiratoknak állandó tárgya. A röpiratok kiadó-válialata Vandenhoeck & Ruprecht ismert nevű és hirű czége Göttingában. Csak föl akarjuk hívni rájuk a figyelmet. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. egyház. A bihari ref. egyházmegye április hó 25-én tartotta meg közgyűlését Nagyváradon. Az esperesi jelentés általában véve örvendetes adatokat közölt az egyházmegye külső és belső életére nézve; sajnálattal említette azonban fel a káplánhiányt, a mely több gyülekezetben akadályozza a lelkészi teendők kellő ellátását. Az inkább csak magát az egyházmegyét illető ügyek letárgyalása mellett figyelemre méltó és a közhangulat forrongását jelző eseménye volt a gyűlésnek Csák Máté nagyváradi lelkész felszólalása, a mely a legközelebb lefolyt konventnek a felekezeti jogegyenlőséget és viszonosságot érintő ügyekben hozott határozatait lanyháknak és sérelmeseknek minősítve, azt az indítványt foglalta magában, hogy mondja ki a gyűlés e feletti elégedetlenségét és szólítsa fel a többi egyházmegyéket is csatlakozásra, hogy így az egyházi közvélemény általános megnyilatkozása bírja reá a konventet jogaink gondosabb és energikusabb megvédelmezésére. Az indítványt a gyűlés többsége nem fogadta ugyan el; de hogy ily indítvány is tétethetik, az a mellett tesz bizonyságot, hogy sokan vannak, a kik nem igen ,vannak elragadtatva a konvent egyházpolitikája által. Az alsó-zempléni református egyházmegye mult hó 23—24. napjain Sárospatakon megtartott gyűlése általánosabb fontosság nélküli belkörű ügyeket intézett el. Az esperesi jelentés általában megnyugtatónak tüntette fel az egyházmegye életét; de itt is baj és hátramaradás van a káplán és tanítóhiány miatt. Kerületi képviselőkül a gyűlés Páricsy Józsefet, Bálint Dezsőt, Kónya Andrást, Meczner Andrást, Miklós Bélát és Kocsis Györgyöt küldte ki. Lelkészbeiktatások. A kézdi-vásárhelyi református gyülekezet mult hó 21-én iktatta be hivatalába újonnan választott lelkészét, Szabó Jenőt.— Ugyancsak e napon volt örömünnepe a nagy-ajtai ref. gyülekezetnek is. Papi állása már 27 év óta állott üresen a gyülekezet szegénysége miatt. A Zathureczky család áldozatkészsége azonban feltámasztván hamvaiból a kis gyülekezetet, végre megérte, hogy rendes papot választhatott Sándor András személyében, és azt mult hó 21-én be is iktatta hivatalába. A széki ref. egyházmegyei egyházi értekezlet f. hó 3-án tartotta meg gyűlését Rettegen. A gyűlés a mult évi kerületi értekezlet által a megyei értekezletekhez letett javaslatokat tárgyalta s adta meg azokra vonatkozó véleményét. Egyházi értekezlet. A kolozs-kalotai ref. egyházmegyei egyházi értekezlet f. hó 8-án Torda-Szt-Lászlón tartja meg gyűlését, a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó, mondja Vajda Ferencz. 2 Istentisztelet. Imádkozik Deési Gyula esperes, prédikál Csűrös József nagyalmási lelkész. 3. Felolvas Valler József mákói lelkész. 4. Az egyházkerületi értekezlethez felterjesztendő vélemények tárgyalása. 5. Titkári jelentés. 6. Indítványok. Konvent után. Egyházi lapjaink legtöbbje véleménye nyilvánításával ad hírt a legutóbbi konvent végzett dolgairól. Ez a vélemény általában kedvezőtlen, részint a miatt, hogy konventünk a legsürgősebb ügyeket függőben hagyta, részint pedig, mivel az egyházpolitikai kérdésekben egyáltalán nem árult el semmi energiát sem. Elégedetlenségének a hivatalos jellegű Erdélyi Prot. Közlöny új szerkesztője, Nagy Károly ad legerősebb kifejezést, írván a következőket: „Bebizonyult újra, hogy a magyarországi ref. egyház egyetemes konventje, ez az illusztris testület, mely iránt egykor egyházunk magasabb érdekei megvédése és szélesebb látkörű vezetése tekintetében oly szép reményeket tápláltunk: a hozzá fűzött várakozásoknak nem felelt meg. Bebizonyult, hogy egyházunk magasabb érdekei védelmében nem elég erélyes; vezetésében nem elég széles látkörű; intézkedéseit titubáló határozatlanság, magatartását mellékérdekekkel való kaczérkodás és megalkuvás jellemzi; határozatainak kellő érvényt nem tud szerezni és így leszállítja saját tekintélyét és súlyát". Mindennek oka pedig, a mint czikke végén mondja, nem más, mint a politika, a mely lidércznyomásként nehezedik konventünkre. Hát bizony a politika. De hogy az annyira urává lehetett egyházi életünknek, annak magunk vagyunk az okai, mert mindig csak poli-