Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-05 / 18. szám

nő-egyletek és mértékletességi egyletek írásban megbízott egyén által képviseltetik magukat a közgyűlésen. Ily megbízottak a közgyűlésen szintén bírnak tanácskozási és szavazati joggal ; de tisztviselŐkiil s választmányi tagokul nem választhatók. IV. SZAKASZ. Az egylet szervezete. 8. §. Az egylet szervezéséről. Az egylet ügyeit a közgyűlés s az ez által 4 évre választott igazgató-választmány vezeti. A választmány tagjai 1. az elnök, 2. az alelnök, 3. a titkárok, 4. a jegyző, 5. a pénztáros, 6. az ellenőr, s legalább 10 választmányi tag. A választmányi tagok száma a szükséghez képest emelhető. A mennyiben az egylet a megnevezetteken kivlil más tisztviselőket óhajt választani, ezek is tagjaivá lesznek a választmánynak. 9. §. Az elnök és alelnök hatásköre. Az elnök vezeti a közgyűlés és a választmány tanácskozásait s képviseli az egyletet más egyletekkel s hatóságokkal szemben. Az elnök lakása rendszerint Budapest, Az alelnök az elnök akadályoztatása esetén végzi az elnök teendőit. 10. §. A titkárok teendője. Az egylet egyelőre egy főtitkárt s két utazó-titkárt választ. Később az utazó-titkárok számát szaporítja. A főtitkár vezeti és irányozza az egylet munkásságát. A két utazó-titkár evangéliumi előadások s összejövetelek tartását s helyi egyletek alkotását kezdeményezi, s a már meglevő egyleteket erősíti. A főtitkár tiszteletdíját s az utazó-titkárok fizetését a választmány állapítja meg. A főtitkár Budapesten lakik ; az utazó-titkárok lakása más városban is lehet. 11. §. A jegyző teendője. A jegyző vezeti a közgyűlés s a választmány jegyzőkönyveit. 12. §. A pénztáros és ellenőr teendője. A pénztáros a pénztárt kezeli, a hátralékosokat meginti; azoknak, kik 2 éven át nem fizetnek, kizárására vonatkozólag a választmánynak javaslatot tesz s a választmány erre vonatkozó határozatát a közgyűlés elé terjeszti. A kizárás akkor lesz végleges, ha a közgyűlés a választmány határozatát megerősíti. Ha valaki a közgyűlés határozata előtt tartozásának eleget tesz, arról a pénztáros jelentést tesz a közgyűlésnek, s ez esetben a közgyűlés a választmány kizárási határozatát megsemmisítheti. 13. §. A közgyűlésről. Közgyűlés a választmány által meghatározandó helyen évenként egyszer tartandó. Szükség esetén az elnök rendkívüli közgyűlést hívhat össze. A közgyűlésen a jelenlevők többsége határoz. A közgyűlés imával kezdendő és végzendő. 14. §. A választmány. A választmány lehetőleg minden évnegyed elején tart gyűlést. Határozathozatalra, a tisztviselőket is befoglalva, 7 tag jelenléte szükséges. Véglegesen csak akkor lehet taggá valaki, ha a választmány az illetőt tagul elfogadta. A mennyiben a választmány valakit tagul el nem fogadna, az esetleg időközben befizetett összeg az illetőnek visszaszolgáltatandó. V. SZAKASZ. Záróhatározatok. 15. §. Az egyesület vagyonának hováfordításáról, feloszlás esetén, az utolsó közgyűlés határoz. E közgyűlésnek a vagyon hováfordítására vonatkozó határozata azonban csak akkor érvényes, ha a meghívón világosan ki volt téve, hogy a tanácskozás tárgyát a vagyonról való intézkedés is képezni fogja. 16. §. Azon esetben, ha az alapszabályokban meghatározott czélt és eljárást, illetőleg hatáskörét az egylet meg nem tartja, a magyar királyi kormány által, a mennyiben további működésének folytatása által az állam vagy az egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék, haladéktalanul felfiiggesztetik és a felfüggesztés után elrendelendő alapos vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is oszlattatik, vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartására, különbeni feloszlatás terhe alatt, köteleztetik. külföld. Külföldi szemle. Az osztrák klerikális „Schulv erein" és Ferencz Ferdinánd főherczeg védnökségének ügye olaj volt a tűzre, az osztrák Los von Rom tüzére. Mint olvassuk, a német nemzetiségiek Ausztriában máris mozgolódnak, hogy a jezsuiták kitiltásáról törvényt hozzon az osztrák képviselőház. Stein és társai mind sűrűbben hangoztatják az osztrák parlamentben, hogy a klerikálizmus nagy nemzeti veszedelem, s úgylátszik a Liguori moráltheológiája elleni protestálásnak még folytatása lészen Ausztriában. A Los von Rom barátai a jezsuiták kitiltását sürgető indítványukban méltán utaltak arra, hogy a midőn Bismarck idejében a kulturharcz izgalmas nap jaiban kitiltották a jezsuitákat Németországból, akkor nagy részök Ausztriába jött át, s hogy a mult napokban a portugál kormány által szintén kitiltott jezsuiták részéről Ausztriát újabb invázió fenyegeti. Az ilyen politikai indokból táplálkozó antiklerikális mozgalomnak rendesen kevés a vallás-erkölcsi ereje; de. figyelemre méltó jele az időnek, hogy a pápás országok népei Európa-szerte harezban állanak a pápasággal ; hogy a a papizmus a Scylla és Charybdis veszedelmei között vergődik az ő törzsökös tartományaiban, tényleges bizonyságául annak, hogy a világtörténelem rajta is világitéletnek bizonyul. Ez magyarázza meg egyúttal azt a szomorkodó hangot, a mely XIII. Leó pápa legújabb allokuczióján végig vonul, s a melyben oly őszintén kesereg a papizmus áliapotján Spanyol-, Franczia-, Olaszországban, Portugáliában és Ausztriában.