Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-13 / 2. szám

2. szám. 25 bízik?! Sok embert megmentett már az, hogy szívének erős felindulása és viliarai között önkéntes gyónásra határozta magát. Mi azonban azt mondjuk: az egész serdülő nemzedéknek nincs megfelelőbb gyóntató atyja a jó szülénél. Igen, ti apák és anyák nem kérhetitek eléggé Istennek igaz bölcseségét arra nézve,! hogy gyermekeitek még az érettebb korban is szükségét érezzék annak, hogy nektek mindeneket meggyónjanak s alkalmat adjanak bepillantanotok lelki világukba, s minden nagy és komoly esetben tőletek kérjenek tanácsot. Nektek legjobban kell ismernetek gyermekeitek gyengéit és jó tulajdonságait, jóra irányuló elhatározásaikat és téves életnézeteiket. Az önzetlen szeretet tegyen titeket képesekké arra, hogy olyan tanácsot adjatok gyermekeiteknek, a mi az Ő békességükre való. Boldog hajlék az, a hol a jó apának s a bölcs anyának a gyermek önként, minden kényszerítés nélkül meggyónja a maga bűneit! Továbbá azt mondjuk: mi lelkészek nagy és kiváló becsű ajándéknak tekintjük azt, ha szorongó szívű emberek oly dolgokat közölnek velünk, a miket nem közölnének a világon senki mással. És ha nem vagyunk is az egyház által föltétlen hallgatásra kötelezve, mégis szent kötelességnek fogjuk tartani az ily közléseknek titokban tartását. Jó néven veszszük, ha egyesek bizalommal fordulnak hozzánk s felteszik rólunk, hogy szivünk szerint javunkat kívánjuk s hogy elég bölcsek vagyunk ahhoz, hogy nekik alkalmatos tanácsot, megfelelő vigasztalást és helyes intést adjunk. Csak aztteszszük hozzá, hogy mi testvérek vagyunk a testvérek között. Ma hozzánk jösz, máskor barátodnak, fivérednek, nővérednek gyónod meg azt, a mi szivedet nyomja. Ha azok szeretetteljes, hű és bölcs emberek, megadhatják neked azt, a mit pápás hit szerint csak az áldozár adhat. De nem ez a főok, a melyért te bármely embertársadnak meggyónhatod bűneidet, tévedéseidet, hanem az, hogy te a Jézus nevében vagy megkeresztelve. Holtig tartó hűséget fogadtál neki. Most tehát egy jobb tanácsot adunk neked: ismered a Jézus Krisztus evangéliumát? — keresd fel tehát valamely csendes órában az Urat • állj elébe lelkileg, mérd életedet ahhoz, a mit ő az evangéliumban mondott. Kérdezd meg magadtól : vájjon mit mond az a Jézus az én egész életem irányához, az én érzületemhez, beszédemhez és cselekedetemhez ? és rendeld alá magadat ezen megvesztegethetetlen és szigorú biró ítélkezésének, a ki a szent igazság fáklyájával világít be szived minden rejtekébe ! De engedd meg neki, hogy az ítélkezés után felegyenesítsen, megigazítson. Nem akkor vagy biztos bűneid bocsánata felől, mikor az áldozár mondja, hogy bűneid megbocsáttatnak, hanem akkor, ha szíved szentélyében Jézus jelenti ki: „bűneid megbocsáttattak, ismétlen biztos lehetsz az örök kegyelem felől, Isten hozott ismét az apai házba". Akkor aztán nyugodt, vidám lehetsz és bízvást haladhatsz tovább utadon. Látható ezekből, hogy mi mintegy kényszerítve érezzük magunkat arra, hogy az embereket ne magunkhoz, hanem Jézushoz utaljuk. E mellett azonban teljesen egy véleményen vagyunk Pál apostollal, a ki azt mondta a tömlöcztartónak: „higyj a Jézus Krisztusban s üdvözülni fogsz te és a te házad népe". Furrer K. után Ruszkay Gyula. (Folyt, köv.) KÖN YVISMERTETÉS. Halotti imádságok. Irta Ssolnoliy Gerzson, a hajdúböszörményi ev. ref. egyház egyik rendes lelkipásztora. H.-Böszörmény, 1900 Szabó Ferencz nyomdája. Nagy 8-adrétben 208 lip, ára 2 korona. Abban az elég gazdag és elég magas színvonalú liturgiális irodalomban, a melylyel a magyar protestantizmus dicsekedhetik, tisztes helyet foglal el a föntjelzett papi dolgozat-gyűjtemény, a melyben 63 imádság van, a melyek tárgy szerint következőleg oszlanak meg: gyermekek és ifjak fölött 13, ifjú családapák és családanyák fölött 7, középkorú férfiak és nők fölött 18, öregek fölött 25 imádság. Az imádságok eszmei tartalma az evangéliumi keresztyén hit világában mozog. Bibliai és református hitvallási alapon áll, az orthodox színezéstől sem idegenkedve. Hitvallási alapja mellett azonban itt-ott téves hitelvet is hirdet. Egészen raczionálista modorban beszél pl. a kisdedekről és gyermekekről, a kiket széltében angyal-tiszta és ártatlan lelkeknek tekint. Hát ez bizony se nem bibliai igazság, se nem református hitezikkely, hanem az a közönséges raczionalista hitnézet, a melyre minden lépten-nyomon ráczáfol a tapasztalati élet is. Ám azért ilyen hittani botlás kevés van a könyvben. Szervi hibájának tartjuk azonban azt, hogy a református keresztyénségnek az a kálvini jellegzetessége, mélységes bűnbánata, hódolatos áhítatossága, a mely a régi könyörgéseknek annyi erőt és hatályosságot kölcsönzött, a Szolnoky imakönyvében sem domborodik ki elég határozottsággal. Református a kerete, református a modora, református a külszine; de a lélek és az élet nem elég erős, nem elég színes. A bibliának szép szólamai tetszetős, kifejezései mögött, a melyeket jól ismer és ügyesen alkalmaz a szerző, az evangéliumi gondolat-és eszme-világa, a jézusi kegyesség nem eléggé lüktet, nem eléggé érvényesül ezekben az imádságokban sem. A keresztyén hit vigasztaló ereje, a mi pedig a legeslegfőbb a temetéseknél, nem jut eléggé kifejezésre. Belső szerkezet tekintetében nagy előnyük a Szolnoky G. imádságainak először az, hogy imaszerűleg vannak szerkesztve, tehát nem elvont disszertácziók, mint a legtöbb halotti imádságunk. Második jó tulajdonságuk az úgynevezett alkalmazottság, vagyis az a sajátosság, hogy nem ködlenek szürke általánosságban, nem vesznek el üres elvontságban, hanem mindenikök a haláleset sajátos viszonyaihoz van alkalmazva. S habár a régi iskola modora szerint az imádságok egy kissé hosszúak, azért még sem mondhatók hosszadalmasoknak és nem is unalmasok, mert a haláleset egyéni természetébe bele mélyedve, a konkrét eset közvetlenségével és szinességével tanítanak, erősítenek és vigasztalnak. E mellett a halotti imáknak azt az igen gyakori hibáját is szerencsésen kerülik, a mit a ríkatás szóval bélyegezhetünk, s a mi abban nyilvánul, hogy az imádságkészítők erősebbek a fájdalom és keserűség kifejezésében, 4