Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-14 / 15. szám

nyolta ugyan az értekezlet, de részint azért, mert kom­plikált, részint pedig, mivel az egyházmegyének már van e tekintetben intézkedése, annak életbeléptetését nem tartotta szükségesnek. — Az egyházközségi fegyelmi szabályzatra nézve az lett az értekezlet határozata, hogy az jelen formájában életbe nem léptethető. Az értekezlet csak az evangéliumban lefektetett elvek szerint tartja helyesnek az egyházközségi fegyelmet, ez a szabály­zat pedig, némely rendelkezéseiben túlmegy azokon és mindenféle káros visszahatásnak lehet a szülőanyja. Álta­lában véve pedig, és igen helyesen, az volt az értekez­let véleménye, hogy ellankadt egyházi és gyülekezeti életünket nem fegyelmi szabályzatokkal, hanem a vallás­erkölcsi nevelés, az evangélium tiszta hirdetése, a lel­készek feddhetetlen családi élete és a kura pásztor ális gyakorlása mellett lehet csak feleleveníteni. A nagy egyházak sorsa. Dr. Ferenczy Gyula a Debr. Prot. Lap legutóbbi számában azokkal az ellen­vetésekkel foglalkozik, a melyeket Debreczen parókhiákra bontása és egyházmegyévé alakulása ellen felhoznak. Különösen kettőt említ fel és erőtlenít meg; az egyik az, hogy a parókhiákra bontás az egyház vagyonának felosztását és az egyház anyagi erejének meggyen­gülését vonná maga után, — a másik pedig az, hogy az egyházmegyévé alakulás sokkal többe kerülne, mint a jelenlegi helyzet fentartása. Az első ellenvetésre Ferenczy, igen helyesen, azt feleli, hogy a vagyon fel­osztására egyáltalában nincs szükség a parókhiákra bontás mellett. A parókhiákra bontott és külön egyház­megyévé alakult nagy gyülekezetek alapvagyona közösen kezelhető egyházmegyeileg is, s csupán annak meghatá­rozására van szükség, hogy a különösebben le nem kötött vagyon jövedelmében mily arányban részesüljenek az egyes parókhiális gyülekezetek. Hogy a parókhiális szét­tagolás és az egyházmegyévé alakulás költségesebb volna, ezt az ellenvetést a jelenlegi helyzet tarthatatlanságának felmutatásával gyengíti meg Ferenczy. A jelenlegi hely­zetben (és pedig a lelki gondozás hiánya miatt) az egy­házi adóhátralék 170,000 korona körül jár, s az éven­ként kivetni szokott 30—40,000 koronából alig folyik be 10,000 korona, úgy hogy hivatalnokai fizetése végett kénytelen a hatalmas debreczeni egyház tőkepénzéhez nyúlni. Ily módon már el is költött circa 50.000 koronát. Ez azonban nem azt jelenti, hogy Debreczen képtelen a maga szükségleteit fedezni, hanem azt, hogy a jelen­légi helyzet tarthatatlan, és azon csak a külön gyüle­kezetekre bontás mellett lehetővé váló intenzivebb benső egyházi élet segíthet. A felső-borsodi református egyházmegye lelké­szi értekezlete f. hó 2-án tartatott meg, Bartha Mihály vámosi lelkész elnöklete alatt Sajó-Szentpéteren. Az értekezlet igen népes volt s 34 lelkész és 4 tanító vett benne részt. Alkalmi ének és Kerekes János f.-barezikai lelkész imája után, a hivatalos elfoglaltatása miatt meg nem jelenhetett Vadászy Pál elnök megnyitó beszéde olvastatott fel, a mely a mai egyházpolitikai viszonyok­kal, az egyházunk ellen intézett támadásokkal és az ellenök való védekezés mikéntjével foglalkozott. A pálya­kérdésekre dolgozat nem érkezvén, a tételek újra kitü­zettek. Balogh István edelényi lelkésznek néh. Szakall József boldvai lelkész felett tartott emlékbeszéde után Elek József bábonyi lelkész olvasta fel észrevételeit a f.-zempléni egyházmegye háztartási és vagyonkezelési szabályrendelete felett. Az értekezlet a szabályrendeletet, zavaros és bonyadalmas volta miatt nem tartja elfogad­hatónak. Csontó Károly ecsegi lelkész indítványára ki mondotta az értekezlet egy, a lelkészeket és egyházakat érdeklő törvények, rendeletek és egyházhatósági hatá­rozatokat magában foglaló gyűjteményes munka össze­állításának szükségességét, s ennek elkészítésével az indítványozót és az egyházmegye főjegyzőjét bízta meg. Elfogadta továbbá azt az indítványt is, hogy minden lelkész írja meg egyháza történetét. Tárgyalás alá került a sárospataki főiskola anyagi támogatásának kérdése is; tekintettel azonban a lelkészek megterhelt voltára, az értekezlet az évi támogatást nem mondta ki kötele­zőleg, hanem csak felhívta arra tagjait. Mindszenti/ Imre azon indítványát, hogy ezentúl minden értekezlet alkalmával legyen egy felolvasás, elfogadták, — má­sik indítványát azonban, hogy t. i. egy néplap indít­tassák meg, nem tette magáévá az értekezlet, miután mostani népies irányú lapjaink is csak tengődnek és az erők újabb megosztása ezt csak még inkább fokozná. Szuhay Benedek egyházmegyei főjegyző „A zsinat leg­fontosabb teendői" czím alatt tartott felolvasást, a mely­nek fejtegetéseit és kívánalmait az értekezlet egészökben magáévá tevén, elhatározta, hogy a dolgozatot azzal a kéréssel terjeszti fel az egyházmegyére, hogy az azt kinyomatva, küldje meg az Összes egyházmegyéknek. Ha az egyházmegye erre nem vállalkoznék, akkor az értekezlet maga fogja a felolvasást kinyomatni és szét­küldeni. Végül az elnök indítványára elhatározták, hogy sürgetni fogják az egyházkerületi egyházi értekezletek szervezését és rendszeresítését. ISKOLA. Érettségi vizsgálatok. A dunamelléki ref. egyház­kerület főgimnáziumain a folyó tanév végén megtar­tandó érettségi vizsgálatok a következő időkben fognak megtartatni : Budapesten: írásbeli vizsgálatok május 13—18, szóbeliek június 10—12; Halason: írásbeliek május 13—18, szóbeliek június 17 s következő napjain; Kecskeméten: írásbeliek május 20—24, szóbeliek június 24—26; Nagykörösön : írásbeliek május 20—24, szó­beliek június 24—26. Tanulmányi kirándulás. A nagykörösi ref. főgim­názium 29 növendéke, 6 tanáruk vezetése mellett érde­kes tanulmányi kirándulást tett a húsvéti szünidőben. Meglátogatták Fiumét, hol az állami főgimnázium egyik termében voltak elszállásolva. Megnézték a tersattói

Next

/
Oldalképek
Tartalom