Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-07 / 14. szám

ellenkezik. A varázslat vagy bűbájosság (magia) eredet szerint a babona folyománya,» nevezetesen: a babona elmélet, a varázslat gyakorlat; lényegileg minden csele­kedet, a mely babonábóL ered vagy babonás képzetekben leli magyarázatát, varázslat. A varázslat abban külön­bözik a csudától, hogy a csuda az istenség közvetetlen beavatkozása, a varázslat pedig más rejtelmes erők, szellemek stb. állítólagos belenyúlása az érzéki világba. A babona és varázslat történetéből szerző főleg az európai népekét ismerteti, a melyeknek legtöbbje azon­ban idegenből való kölcsönzés. A babonák három fofor­rásból kerültek Európába. Az első hatás a chaldeusoktól indult ki, abban az időben, a mikor Nagy Sándor Perzsiá­ban járt. A második főáram vegyes, nevezetesen zsidó, egyiptomi és arab eredetű, s a mórokkal került Európába. A harmadik a XIX. század folyamán Amerikában kelet­kezett és számos hindú elemmel keverve származott át Európába. Ennek a három elemnek az őseredeti babo­nákkal való keveredéséből áll a mai európai babona és varázslat, Ezek közül az első fejezet a vad népek, a chaldeusok, a görögök, a rómaiak, a középkori keresz­tyének s az északi népek népies babonáit és varázslatos szokásait ismerteti részletesen. A második fejezet a tudományos varázslattal, az úgynevezett titkos tudomá­nyokkal foglalkozik, még pedig a zsidók kabbalájával, az egyiptomiak theurgiájával, az alchimiával és a ter­mészet-varázslattal ; a harmadik fejezet korunk babonáit, a spiritizmust és az okkultizmust, az amerikai (Jackson és Davis), a franczia és német (Crookes, Zöllner) spiritiz­must, a szellem-fényképeket, a materializácziókat, a psychográfiát, a theosophiát és a fakirizmust ismerteti kimerítő részletességgel. Ez az első kötet tartalma. A munka magyarázó része a második kötetet fog­lalja el. Először polemice az mutatja ki, hogy sem a spiritiszták, sem az okkultisták nem járnak helyes úton a misztikus jelenségek és mágiás hatások magyarázatá­ban. Hibás a spiritiszta elméletnek az a föltevése, hogy minden mágiás hatást felsőbb értelmi lények, a szellemek működése idéz elő. De ép oly téves az okkultista elmélet is, a mely meg azt hiszi, hogy a misztikus és mágiás jelenségeknek titkos természeti erők az okai. Szerző szerint az igazság az, hogy a mágiás erők központja az ember, még pedig a médiumul alkalmas ember, nevezetesen az idegzavarokban, idegbajokban szenvedő ember, továbbá a hypnotikus álomban levő ember és végre az úgyne­vezett öntudatlan lelki tünemények. De az a körülmény is gyakorta részint szülő oka, részint fentartója a babo­nának, hogy az úgynevezett titokzatos eseményeket az érzékszervek tévedékenysége miatt hibásan figyelik meg és helytelenül ismertetik; no meg az is, hogy az elfogultság, megijedés. lelki felindulás szintén számos észlelési hibát szül a mágiás események körül. A babonának és varázs­latnak ezt a psycho-physikai magyarázatát tartja Lehmann egyedül helyes és tudományos magyarázatnak. Ezen a lélektani-természeti alapon a régi rómaiak gyürűjóslását, varázsvesszővel való bűvészetét, továbbá a modern spiritiszták asztaltánezoltatását, asztalkopog­tatását, valamint ugyancsak a spiritiszták psychografiáját és a hírhedt plansetta mutatványokat, stb. szerző akként magyarázza meg, hogy az ily esetekben kétségtelenül tapasztalt mozgást a résztvevők önkéntelen mozgásai, az úgynevezett reszkető idegek okozzák. Önkéntelen idegreszketéseken alapszik a gondolatolvasás művészete is; míg a gondolatátvitel kétségtelenül a médiumok ön­kéntelen suttogásából keletkezik. Nem varázslatos doigok ezek, hanem természetes lélektani jelenségek; csupán csak egy érzékeny idegzetű médium s egy éles meg­figyel ésű ember kell az előidézésökhöz. — Az álomfejtés, a jósló álmok és az alvajárás rejtélyesnek látszó tüne­ményeit Lehmann az álomképek erős hatásaiból magya­rázza, a mik ideges embereknél elég gyakori jelen­ségek. Talpraesetten magyarázza szerző az öntudat zavarai­ból keletkező misztikus jelenségeket is. Ezeknek egyik nagy csoportja az, mikor lelki életünkben a nem-tudatos bele avatkozik a tudatosba, a miből a látó-, halló- és tapintó-érzék kaprázata folytán az ál- és a valódi halluczinácziók keletkeznek ; másik csoportjába az auto­matikus mozgások tartoznak, minők a spiritiszta médiumok automatikus irása és a médiumok képes beszéde. Ezek az író és beszélő médiumok mindig „trance"-ban, azaz a legr" magasabb ideges felvontságban vannak, a mikor a gépies írást a résztvevők önkéntelen ideg-reszketése, a gépies beszédet pedig a résztvevők gépies, halk suttogása idézi elő. Mindezeket szerző számos kísérletek leírásával bizo­nyítja, a melyeket spiritiszta seanceokon közvetlenül maga végzett. A szuggeszcziót vagy sugallást, a mely szintén nagy szerepet játszik a babonák és varázslatok világá­ban, szintén érdekesen magyarázza Lehmann könyve. A sugallhatóság közös emberi sajátság és gyermekeknél, nőknél s általában ideges természeteknél rendkívül fokoz­ható ! Szeretet, bizalom és tekintély egyfelől, félelem é's ijedtség másfelől nagy mértékben növeli a sugallhatósá­got. A spiritiszta szellemlátások, a sámánok bűvös szellemidézései, az ördögidézések, az ördöngös megszál­lások, a boszorkányságok stb. részint önsugalláson, részint más által való sugalláson alapuló psycho-physikai jelen­ségek, a melyekre a gyöngébb idegzetek rendkívül haj­lamosak. Szuggerálhatók az érzések és a gondolatok, a mozgások és cselekedetek, sot még szervi elváltozások, pl. a szív, a gyomor, a bél és a véredények elváltozásai is. Ezért az úgynevezett csuda-gyógyítások, nevezetesen ráolvasások, a templomi álmok, a Volta-keresztek, az ereklyék, a csudatevő források, a kegyhelyek, az imád­ság stb. által való gyógyítás minden olyan beteg­nél lehetséges, a kinek elég hite és bizalma van az illető szer gyógyító erejében, s ha az illető betegség nem szervi baj, hanem csak idegműködési zavar vagy úgynevezett funkczionális betegség. A modern psyeho­therapia is ezen a lélektani-természeti alapon nyugszik. Nagy szerepe van a modern babonákban és varázs-

Next

/
Oldalképek
Tartalom