Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-10 / 10. szám

IRODALOM. ** Német-magyar kézi szótár. Szerkesztette Kelemen Béla állami főreáliskolai tanár, kiadj a az Athenaeum, Budapest, 190JL Ara erős bőrkötésben 7 korona 50 fillér. — Ez a gyönyörűen kiállított nagy munka annak a Kelemen Bélának a műve, kinek német zsebszótára pár évvel ezelőtt mind a sajtó, mind a közönség tetszését egy csapásra megnyerte s rövid idő alatt bárom kiadást ért. Ebben a nagy szótárban ugyanazokat az elveket követi szerző, a melyek szerint a zsebszótárát kidolgozta. A munka: szótár a szó modern értelmében. Felöleli a mai magyar és német nyelv közéleti szókincsét a lehető teljességben. Gondosan feldolgozza a modern műveltség összes köreinek, a tudományok különböző ágainak, a hivataloskodásnak, a hadseregnek, a törvénykezésnek, a kereskedelemnek, a tőzsdének, a mesterségeknek stb. nyelvét. E mellett tág tért juttat a két nyelv szólásmódjainak s a kifejezések használatát megvilágító példa- mondatoknak is, úgy hogy a szótár egyúttal frazeologia is. Az is nagy érdeme a munkának, hogy a grammatikai szabályok tényleges alkalmazása is benne van a munkában. Megtaláljuk benne a főneveknél a birtokos esetnek (genitivus) s a többes számnak végződését, a mellékneveknél a rendhagyó közép- és felső fokot, az igéknél a főbb idő- és mód-alakokat, az elöljáróknál a vonzatot stb. Mindezt nagy pontossággal és szigorú következetességgel. Különös elismeréssel kell kiemelnünk a szótár kitűnő frazeológiáját. A legnémetesebb frázisnak is megtalálja a tősgyökeres magyar megfelelőjét, úgy hogy mind a két nyelv szellemébe és lelkébe belevilágít. Végül az is dicséretére szolgál a munkának, hogy bár a mai modern nyelvet adja, de azért szigorúan tartózkodik úgy a neologiai, mint az orthologiai túlzásoktól. A szótárt az Athenaeum nagyon szépen állította ki, s úgy a szép kiállítás, mint a kitűnő tartalom nagy kelendőséget igér a becses munkának. (F.) ** A Magyar Könyvtárnak most jelent meg februári sorozata, mely ismét hat számmal gyarapítja e kiváló gyűjteményt. Köztük van Endrődi Sándor „Ghitta. Az otthon világá"-ból czímű novellás kötete, a 212. szám, mely a „Kurucz Dalok" költőjét, mint igen jeles elbeszélőt mutatja be a magyar közönségnek. A 211. szám Faladi Ferencznek, a magyar stilus e nagy művészének három, spanyolból átdolgozott, érdekfeszítő elbeszélését közli a „Téli Éjszakák"-ból. Kiadta Radó Antal. A 209. szám a finnek hires népéposzának, a Kalevalának legszebb részét közli Vikár Béla jeles költői fordításában. Ez a füzet a „Lemminkáinen Runók"-at tartalmazza, a finnek csodaszarvas regéjét, s így legközelebbről érdekli a magyar nemzetet. A 207—208. kettős szám H. G. Wellsnek egyik rendkívüli érdekfeszítő regényét közli, dr. Moreau szigetét, Mikes Lajos fordításában. E regény, mint a Világok Harcza és az Időgép, újabb remeke az angol kalandregény elsőrangú mesterének. A 210. szám a Magyar Könyvtár kiváló Petőfi-kiadásának egy újabb füzetét tartalmazza: Petőfi élete és költészete czímmel Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: Somogyi Gyula. A füzetet Tull Ödön képei díszítik. A Magyar Könyvtár eddig megjelent 212 száma részletfizetésre is kapható. Teljes jegyzékkel ingyen szolgál minden könyvkereskedés. Megrendelhető egyes füzetenként is Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) cs. és kir. udvari könyvkereskedésében, Budapesten, VI., Andrássy-út 21. szám alatt, és minden könyvkereskedésben. ** Az állatok világa. Brehm A. e nagy művéből, dr. Méhely Lajos szerkesztésében és a Légrády-testvérek kiadásában megjelent a 15. és 16-dik füzet, a melyekben a macskafajok érdekes ismertetése folytatódik. A szöveget ezúttal is képek magyarázzák és ékesítik. Egyes füzetek ára 80 fillér. Megrendelhető a kiadónál (Budapest, váczi-körút 78.) ** Magyar Filozófiai Társaság. Több fővárosi és vidéki tanár, író és szakkör magyar filozófiai társaság alakítását vette czélba. Az alapszabály-tervezet értelmében a „Magyar Filozófiai Társaság" azt tűzi czélul, hogy a filozófiai tudományok kedvelőit s munkásait hazánkban egyesíti és a filozófiai igazságok exakt kutatásában mind erkölcsileg, mind anyagilag támogatja; vizsgálja a magyar filozofálás történeti nyomait, egybegyűjti és kiadja irodalmi emlékeit; a filozófia problémáit a művelt közönség elé viszi s az elméket foglalkoztatni soha meg nem szűnő nagy elvi kérdéseket nyilvános ülésein felolvasásokkal megvilágosítja; folyóiratában és egyéb kiadványaiban medret váj a tudományos alapokon nyugvó meggyőződésnek, a társadalmi és állami rend és haladás kezességének kialakulására, ekként a magyar közéletet tartalmassá, a művelődést egyetemessé tenni törekszik. Ilyen munkálkodás szándékával fordul a fent említett előkészítő-bizottság a művelt nagyközönséghez, midőn a Magyar Filozófiai Társaságba való belépését kéri. A Társaság tagjai : tiszteletbeliek, alapítók és rendesek. Az alapítók egyszersmindenkorra 200 koronát, a rendes tagok évenkint 6 koronát fizetnek a Társaság pénztárába, mely szolgáltatásért, a társulati jogok gyakorlása mellett, ingyen kapják a Társaság folyóiratát, egyéb kiadványait pedig mérsékelt áron. A Társaság székhelye: Budapest. A tagsági bejelentések dr. Bokor Józsefhez (Budapest, IX. kerület, Ferencz-körút 1. sz.) vagy Kun Sámuel úrhoz (Budapest, Athenaeum nyomdai r.-t.) intézendők. ** „Igazmondó". Ily czím alatt indított meg f. hó elejével egy népies képes családi lapot Budai János, berek-böszörményi ref. lelkész, a „Téli Újság" jól ismert nevű szerkesztője. A kis lapocska ugyanazon józan és építő irányzatot követi, mint a Téli Újság, s czélja az, hogy annak szünetelése alatt is jó és,hasznos olvasmányokkal lássa el protestáns népünket. — A lap első száma, a Kis Tükör formátumában egy íven, f. hó 2-án jelent meg, változatos és építő tartalommal. Beköszönő