Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-10 / 10. szám
fölözné a drága fegyveres hadsereg számát. Jó volna tehát, ha politikusaink, államférfiaink és katonai köreink necsak a háborúra és az ország külső megvédelmezésére néznének, hanem a belső megvédésére is figyelmet fordítanának, épen a gyermekek életének megoltalmazása által. Szomorú tény, hogy Magyarország még mindig azok között az országok között szerepel, a melyekben a gyermekeknek óriási perczentje vész el hét éves korán alól, tehát épen abban a korban, a melyben gondjukat, a szülői ház mellett, a kisdedóvóknak és a menedékházaknak kellene felvenniök. 1899-ben rendes kisdedóvóintézet 1282, állandó menedékház 223, nyári menedékház 986 működött, s az összes óvóintézetek száma 2491 volt Magyarországon. A kisdedóvók száma 61-gyel, az állandó menedékházaké 15-tel szaporodott. Állami jellegű volt 349, állami segélyben részesült 173, törvényhatósági 14, községi 1360, egyesületi 204, magánjellegű 90, alapítványi 37, felekezeti 264. A felekezeti jellegűek közt volt : róm. kath. 171, gör. kath. 5, gör. keleti 24, evang. 52, ref. 9, izraelita 3. A kisdedóvodákban 1321 okleveles, 57 nem okleveles óvó, az állandó menedékházakban két okleveles óvó, a menedékházakban 572 képesített és 408 nem képesített vezetőnő volt alkalmazva. A kisdedóvóintézetekbe 213,887 óvóköteles gyermek járt, a mi a családi gondozásban nem részesülő óvóköteleseknek (252,691) 84'6%-át teszi ugyan, azonban a jelentés maga is elismeri, hogy ez még épen nem jelenti azt, hogy az óvásra szorult gyermekek közül csak 15-4% nem részesülne gondozásban, mivel az otthon kellő gondozásban nem részesülők számának megállapítása nem teljesen megbízható. Horvát-Szlavonországban 1899-ben a kisdedóvóintézetek száma 23 volt, 40 óvónővel, 1404 gondozott gyermekkel. A kisdedóvó-képző intézetek száma 1899-ben egygyel fogyott, a kalocsai érseki képzőintézet megszűnésével, Összes számuk volt 11, köztük 2 állami, 5 róm. kath., 1 evang., 1 községi és 2 egyesületi; 80 tanárral és 616 növendékkel. A növendékek között vallás szerint volt 389 r. kath., 82 ref., 70 evang., 47 izraelita, 18 gör. kel., 6 unit. és 4 gör. kath. — Óvónői oklevelet nyertek 368-an. — Horvát-Szlavonországban csupán csak egy óvónőképezde állott fenn, a zágrábi római kath., 4 tanárral és 8 növendékkel. Elemi népiskola volt Magyarországon 16,658, felsőbb népiskola 29, polgári iskola 288, a melyek közt volt: 1458 állami, 1895 községi, 5445 r. kath., 2080 gör. kath., 1770 gör. kel., 1401 evang., 2109 ref., 38 unit., 517 izraelita, 166 magán, 96 egyesületi. Szaporodott a községi jellegű népiskolák száma 19-czel, az evangélikusoké 10-zel, az egyesületieké 4-gyel. A többi felekezeti jellegű iskolák száma apadt, köztük a ref. iskoláké 51-gyel, a mi elszomorítóan mutatja, hogy miként engedjük kiszaladni lábunk alól a talajt. Az iskolák közt volt tiszta magyar nyelvű 10,117 (59'60 %), magyarral vegyes tannyelvű 3532 (20'81 %), nem magyar tannyelvű 3318 (19-54 %), 80 iskolában pedig (0.05 %) több nyelv vott a tannyelv. Horvát-Szlavonországban volt elemi iskola 1396, polg. iskola 29. Jelleg szerint : állami 22, községi 1300, r. kath. 7, gör. keleti 22, evang. és reform. 10, izraelita 4, magánjellegű 33. Tiszta magyar tannyelvű iskola volt 22. Á nem tiszta magyar tannyelvű iskolák közül 5041 iskolában (73-52°/0 ) taníttatott sikerrel a magyar nyelv. Legsikeresebb volt e tekintetben az eredmény a vegyes tannyelvű községi iskolákban, legsikertelenebb pedig a vegyes tannyelvű gör. keleti iskolákban, a melyek közül 743-ban, tehát iskoláik 57-76%-ában taníttatott nem kellő sikerrel a magyar nyelv. Nem kellő sikerrel taníttatott a magyar nyelv 58 községi, 272 róm. kath., 518 gör. kath., 743 gör. kel., és 22é evangélikus népiskolában. A tankötelesek száma volt Magyarországon 2.913,674, Horvát-Szlavonországban 318,065, a kik közül tényleg iskolába járt Magyarországon 80'86, Horvát-Szlavonországban 64'04 %. Á tankötelesek vallási viszonyait tekintve, emelkedés volt a gör. katholikusoknál. a reformátusoknál és az egyéb vallásúaknál, a többi felekezeteknél pedig fogyás konstatálható. Nemzetiségre nézve a tót, a ruthén, szerb és magyar ajkúaknái volt emelkedés, a többi anyanyelvűeknél pedig fogyás. Az iskolába járók közt, felekezetek szerint : a legtöbb volt az iskolába járó az evangélikusoknál (92 73%) ; a többi felekezetűek százalékszáma a következő : r. kath. 86-60, izraelita 84*13, unit. 83"32, ref. 8278, gör. kel. 6614, gör. kath. 62'41. Nemzetiségi tekintetben az iskolába járók százalékszámai így állanak : egyéb nyelvű 95, német 92'18, tót 86-02, magyar 84*81, horvát 81'94, szerb 76*80, oláh 61-06, ruthén 60'02. A népiskolai tanítók száma Magyarországon volt 27,957; szaporodás e téren 240. E számból elemi iskolai tanító volt 26,180. Jelleg szerint volt: állami 3509, községi 4873, r. kath. 8785, gör. kath. 2109, gör. kel. 2202, evang. 2158, ref. 2851, unit. 48, izraelita 965, magán 289, egyesületi 168. Férfitanító 22,600, notanító 5357. Okleveles 25,540, nem okleveles 2417. Magyar anyanyelvű 18,719, más anyanyelvű, de magyarul tökéletesen tudó 7373; magyarul nem tudó 1861. A magyarul nem tudó. tanítók közül községi 168, r. kath. 288, gör. kath. 298, gör. kel. 732, evang. 372, izraelita 1, magán 1, egyesületi 1. A magyarul nem tudó evang. tanítók nagy számából 287 az erdélyi szász egyház iskoláiban működik, bizonyságául annak, hogy a nagy dédelgetés mellett mily csekély a hála a magyar nemzet iránt ebben a népben. A magyarul tudó, de magyarul tanítani nem akaró tanítók száma 231, a kik köziil 220 gör. kath., 11 pedig gör. keleti. Gazdasági ismétlő iskola volt 1350; köztük állami 541, községi 226, felekezeti 582. Ez iskolákba összesen 25,167 ismétlő tanköteles gyermek járt. A népoktatási intézetek között különösen a polgári iskolák a kelendők a további képzésben, míg a felsőbb népiskolák száma évről-évre apad. A polgári iskolák száma 1899-ben 11-gyel szaporodott, s az összesen 228 ilyen jellegű iskolába 41,334 fiú és leány járt, a mely szám a megelőző évével szemben 2142, vagyis 5, 49°/0 emelkedést mutat. Iparoktatási intézeteink száma 467 volt; harminczczal több, mint a megelőző évben. A tanárok száma 2565-rŐl 2687-re növekedett; a tanulóké pedig 81,418-ról 81,967-re. Horvát-Szlavonországban 48, iparoktatási intézet volt 402 tanárral és 5604 tanulóval. A kereskedelmi oktatás szolgálatában 141 intézet állott; héttel kevesebb, mint az előző évben. A tanárok száma volt 922, a tanulóké pedig, közel hétszáz főnyi emelkedéssel 12,421. Horvát-Szlavonországban volt ily jellegű intézet hat, 69 tanárral és 886 tanulóval. Tanítóképző-intézeteink száma egygyel szaporodott s összes számuk volt 77. Fokozatra nézve r elenn iskolára képző volt 70, polgári iskolára képző 7. Állami jellegű volt 25, római kath. 31. gör. kath. 5, g. kel. 5, evang. 6, ref. 3, izraelita 1, egyleti 1. A tanárok száma volt 723 ; a növendékeké 7095. A növendékek között
