Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-06 / 1. szám

egyháztanács már el is fogadta. A szabályzat szerint az egyház több kerületre osztatik fel s mindenik kerületbe a presbitérium 2—4 diakónust válasz az írniolvasni tudó s az egyház iránt belsó' buzgósággal viseltető egyháztagok közül. A diakónusok kötelességei: a saját kerületükben felmerült panaszokat a lelkésznél bejelenteni, továbbá felügyelni arra, hogy a szülék gyermekeiket pontosan iskoláztassák s a kitűzött időben a konfirmáczió áldásaiban részesítsék. Kötelességük gondoskodni arról, hogy a keresztszülék a keresztelések alkalmával jelen legyenek, valamint arról is; hogy a vegyesházasságok kötésénél egyházunk érdekei csorbát ne szenvedjenek. Különösen figyelniök kell arra is, hogy az egyházunkat, hitelveinket vagy reformátorainkat gúnyoló, babonaságot, tudatlanságot, fanatizmust terjesztő nyomtatványok népünknél olvasásra ne találjanak; ellenben a protestáns szellemű népies, vallásos olvasmányok kellő mértékben terjesztessenek s olvastassanak. A vasárnap megszentelésén intés és példaadás által jó lelkiismerettel közreműködnek. A vadházasságban élőket a lelkészi hivatalnak bejelentik. A kerületükben lakó új egyháztagokat a lelkésznek bejelentik s az elnökséget azoknak családi körülményeiről tájékoztatják. Vallásos estélyek vagy felolvasások tartása alkalmával a híveket figyelmeztetik s lehetőleg Összegyűjtik s gondosan őrködnek, hogy hitelveinkkel ellenkező szokások egyházunk hívei között divattá ne váljanak s gyökeret ne verjenek. A diakónusok 3 évre választatnak s hivatali esküt tesznek. A sárospataki egyháznak ezt az intézkedését mi is ajánljuk a többi egyházak figyelmébe. A magyar keresztyénség és a királyság 900 éves jubileumát hálaadó istentiszteletekkel ülte meg a budapesti protestáns egyház. A reformátusoknál Pesten Szász Károly püspök, Budán Haypál Benő tartottak alkalmi beszédeket. Az evangélikusoknál Broschkó segédlelkész, b'chranz János, Horvát Sándor és Baehat Dániel végezték az istentiszteleteket. — Hogy az evangélikusoknál mennyiben vettek részt a hálaadó istentiszteleteken a hivatalos körök és az egyház elöljárói, — nem tudjuk, azt azonban szégyenkezve és megbotránkozva tapasztaltuk, hogy a Kálvin-téri templomban minisztereknek vagy városi elöljáróknak még hire sem volt, — nemcsak, de távollétükkel tündököltek az egyház gondnokai és presbiterei is. Ha magunk se becsüljük meg magunkat, csoda-e, ha másoktól csak lenézést és semmibe vételt tapasztalunk ?! A zala-egerszegi protestánsok, kik nem régen külön lutheránus és kálvinista fiókegyházzá szervezkedtek, újabban templomépítési tervekkel foglalkoznak. Legutóbb közös értekezleten tárgyalták ezt a fontos kérdést, az levén többek gondolata, hogy a két felekezet tagjai egy közös templomot építsenek és közösen indítsák meg erre az országos gyűjtést. Az értekezlet azonban az erre vonatkozó indítványt nem fogadta el, hanem azt határozta, hogy az evangélikusok, a már a minisztériumtól megnyert engedély alapján a saját egyházuk' ban kezdik meg a gyűjtést, viszont a kálvinisták is gyűjtsenek a magok egyháza körében, tetszésökre hagyatván, hogy a begyűlendő összeget átadják-e egy közös templomra, vagy pedig külön templomot építsenek. Esperesválasztás. A felső-zempléni ref. egyházmegye Hajzer Endre hardicsai lelkészt választotta meg esperesévé. Lelkészválasztás. A belső-somogyi ref. egyházmegye gyöngyösmelléki gyülekezete Dömötör Lajos brekinszkai misszionáriust választotta meg lelkipásztorává. A brassói evang. magyar esperesség mult hó 22-én tartotta meg közgyűlését. Kiseb adminisztratív ügyek elintézésén kívül legfontosabb tárgya volt a gyűlésnek Moór Gyula esperes lemondása. Moór Gyula 13 éven át viselte az esperesi hivatalt, s most, tekintettel az egyházmegyében már évek óta dúló és személye ellen irányuló torzsalkodásokra, letette hivatalát. Hogy e torzsalkodásoknak mi az igazi szülő oka, s mi a valódi tényállás? —igy messziről bajos eldönteni. Lapunkban is jelentek ugyan meg erre nézve nyilatkozatok, de mi személyesen nem ismerve a körülményeket,nem foglaltunk állást sem pro, sem contra. Most se teszszük, de annyit ki kell fejeznünk, hog^ az egyetlen erdélyi magyar evang. egyházmegye e belső harczát igen sajnáljuk és szeretnénk, ha most már visszatérne kebelébe a békesség és szeretet szelleme. A gyűlés az esperes lemondását elfogadta s az új választást február 16-ka határidővel elrendelte. Helyettes esperessé addig is Masznyik Gyula hosszúfalusi lelkészt választotta meg. Az esperesi hivatalra választással egyidőben történik meg az alesperesre és a másodfelügyelőre való szavazás is. A nagygeresdi egyezség és Szeberényiék. Többször rá kellett már mutatnunk arra a testvérietlen és keresztyéntelen gyűlöletre, a mely az Ev. Egyházi Szemlét és annak névtelen vagy álnevű munkatársait a kálvinisták iránt eltölti. Most ismét rá kell mutatnunk annak egy csúnya példájára. A nevezett lap deczemberi számában egy Lutheránus nevű író a két protestáns egyház közt megújítani szándékolt nagygeresdi egyezséget tárgyalja. Kézzel, de sokkal inkább lábbal tiltakozik az uniónak evang. lutheránus egyházába való bevitele ellen, s ráállva arra a türelmetlen orthodox lutheránus, vagy jobban mondva : magyar-kálvinista ellenes alapra, a melyen Szeberényi lapja felépül, — az igaz lutheránus lelkiismeret ellen elkövetett bűnnek minősíti az egyezség ama rendelkezését, hogy a lelkészek a más felekezet tagjainak, azok szokásának megfeleloleg oszszák ki az urvacsorát. Már hogy tehetné ezt egy igaz lutheránus pap ?! Hiszen csak az ostyával való úrvacsora az igazi, s hiszen az orthodox lutheri felfogás szerint a kálvinista, a ki nem hiszi, hogy az úrvacsorában testiképen veszi a Krisztus testét is vérét, az nem kresztyén és csak kárhozatot eszik és iszik. Lutheránus úrral nem akarunk vitatkozásba bocsátkozui. Ám vallja a maga konfesszióját; egy dolog azonban bizonyos, s ez az, hogy a mikor nem a lelkiismereten való erőszaktételről