Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-24 / 8. szám

Ágostai hitvallás. Az ág. hitvallás német szövegének új díszes kiadását rendezte sajtó alá Panfc Oskár lipcsei diakónus, a nagyhírű lipcsei generál-superintendensnek s a Gusztáv-Adolf-egyesület nálunk is előnyösen és szemé­lyesen ismert elnökének fia, s Tisza Kálmánék volt német nevelője. Czíme magyar fordításban: „Az első változatlan ág. hitvallás a mint az Melanchthon Fülöp által szerkesztve az ág. birodalmi gyűlésen 1530 június 25-én V. Károly császár előtt német nyelven felolvastatott, vagyis az a hitvallás, a melyet még mindig vall az egész világ előtt minden igaz ev. luth. keresztyén. Ezt követi, eredeti nyomással a szász reformátorok vigasz­taló irata a cseh ev. lelkészekhez az 1555-ik évről, a melyet Parik egy igen érdekes és tanulságos történeti rajzzal lát el az akkori idők vallásos viszonyairól I. Ferdi­nánd íidejében. A két iratnak az ára 20 fillér, s díszes kiállítása a Breitkopf Hartel-féle lipcsei czéget dicséri. Pank a két iratot, „főleg az osztrák vallásos reformmozga­lomra való tekintettel az iskoláknak, konfirmándusoknak, szemináriumoknak és keresztyén egyleteknek" szánta és tömeges terjesztésre igen alkalmas. Főleg a „vigasztaló irat" igen korszerű, sőt találó a mai-csehországi vallásos viszonyokra. A múltnak képében a csehországi evan­gélikusok ez iratból sokat tanulhatnak. Creigthon dr. londoni püspöknek 1901 jan. 14-én fulhani püspöki palotájában több hónapi betegség után bekövetkezett elhunytával nagy halottja van az angli­kán protestantizmusnak. Szül. 1843-ban, s nagyszámú kitüntetését kizárólag tehetségeinek és szorgalmának köszönheti. „A pápaság történetéről" szóló művével tudományos történeti körökben vált hírnevessé. Londoni püspökké 1896-ban nevezték ki. Elődje Temple dr. fő­pásztori kormányzata alatt kényekedve szerint értelmez­hette a szélsőbb irányú anglikán papság az egyházi tant és a ritust, de a mint 3 évvel azelőtt csak emel­kedett ez az irányzat s e miatt a sajtó is felszólalt, eré­lyesen ellentállott a püspök e túlbuzgó törekvéseknek. Fellépésének módja teljesen nagyvilágias volt. Külö­nösen mint kitűnő adminisztrátor és kiváló szónok tiint ki. Az angol sajtó nagyon fájlalja a püspök elhunytát az anglikán egyház mostani szétszakadozott állapotában. Az északamerikai Egyesült-Államokba, való kiván­dorlás újabban jelentékeny változáson ment át. Volt idő, a midőn a legtöbb bevándorló Anglia, Németország és Skandinávia intelligensebb köreiből került ki, s majd mindegyik tudott írni és olvasni. Már az 1900. évben a bevándorlók legnagyobb része az olaszokból (84,346), a galicziai zsidóságból (61.764) s a lengyel zsidókból (46,938) került ki, míg a műveltebb irek csak 35,607 a skandináviaiak 32,052 s a németek 29,682 kiván­dorlóval voltak képviselve. Ezek a számok igen nagy ellentében állanak az 1869-iki, év statisztikájával, a melyből kitűnik, hogy akkoriban Nagybritannia, Fran­cziaország, Németország és Skandinávia kivándorlása az Amerikába költöző nagy emberáradatnak 3 /4 ed részét tette, sőt még 1895-ben is ezek az országok szolgál­tatták a kivándorlók felét. De már 1898-ban csak a 2 /3 - át, 1900-ban pedig pláne csak a felét tették az Amerikába költöző összes kivándorlottaknak. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Új könyvészeti munka. A magyar könyvkeres­kedők egyesülete még a mult év tavaszán elhatározta, hogy kiadja a kiadásában már korábban megjelent 1860—1875. és 1876—1885. „Magyar könyvészet" foly­tatásaként az 1886 — 1900. években megjelent magyar könyvek kimutatását, és a munka szerkesztésével Petrik Gézát bízta meg, a kinek régebbi könyvészeti művei már évek óta közkézen forognak. Petrik Géza most fölkéri az összes magyar írókat, különösen pedig azokat, a kik munkáikat saját költségükön adták ki. hogy szíveskedjenek vele (Budapest, II., Zárda-utcza 59 ) az 1886—1900. években megjelent műveiknek pontos czímét — jelezve a terjedelmet (oldalszám), évszámot megjele­nési helyet és nyomdát, valamint a könyv bolti árát mentül előbb közölni, hogy így az esetleges hiányokat még pótolhassa. ** Előfizetési felliivás. F. Varga Lajos majtisi, nem­rég N.-Rábéra választott ref. lelkész sajtó alá rendezte egyházi beszédeinek 2-ik kötetét. A kötetben 30 ünnepi beszéd jelenik meg. A kötet áprilisban kerül ki sajtó alól. Előfizetés 2 korona 50 fillér. Az előfizetés szerzőhöz Majtis-ra (u. p. Jank, Szatmárm.) küldendő. Szerző neve előnyösen ismeretes az egyházi irodalomban. Előre is felhívjuk rá kartársaink figyelmét. ** Az állatok világa. Brehm A világhírű művé­nek magyar átdolgozásából dr. Méhely Lajos szerkesz­tésében és a Légrády-testvérek kiadásában megjelent a 13. és 14. füzet, a melyekben a macskafajok közül a házi macskákat, az oroszlánokat, a párduezokat, a nyest-macskákat és a jaguárokat ismerteti élénk, vonzó leírásban, ritka érdekességgel. A füzeteket egy szines műlap és számos szövegkép díszíti. Egyes füzetek ára 80 fillér. A kiváló munka megrendelhető a Légrády­testvéreknél (Budapest. Váczi-körút 78.) ** A „Protestáns Szemle" folyó évi második száma ismét gazdag tartalommal jelent meg Szöts Farkas titkár szerkesztésében. Az értekezések és tanulmányok rovatában legelői találjuk Szöts Farkas nagyérdekű czikkét „A protestantizmus hódításai" czím alatt, a melynek nagy, megszívlelendő tanulsága az, hogy csak az evangéliumi protestantizmusnak van hódító, terjeszkedő és vonzó ereje. A második czikk gróf Zay Miklós tollá­ból való, s Zay Péternek az evangélikusok első egye­temes felügyelőjének ifjúságáról szól. A harmadik czikk­ben Rácz Lajos két angol darwinista: Huxley Tamás Henrik és Romanes György kutatásait és műveit ismer­teti. A tárcza rovatban Stromp László fejezi be a pozsonyi főiskola könyvtárában őrzött Lutherianák érde­kes és tudós ismertetését. Az egyházi szemle rovatban p—f-nek mindig tartalmas és érdekes czikke olvasható. Az irodalmi szemle rovatában Kiss Áron egyházi beszé­deinek, a tiszántúli ref. tanáregyesület évkönyvének, Lehmann-Ransehburg : Babona és varázslat czimű művé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom