Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-24 / 8. szám

a modern iskolában is gerincznek a humaniorákat tekinti, s azoknak száműzésével teljesen lehetetlennek tartja a modern iskola felépítését. Addig azonban, a míg az új iskola kibontakozik, szükségesnek tartotta a középiskolai tanterv-reform keresztülvitelét. Ez meg is történt, s most lép fokozatosan életbe. A középiskolai oktatás legfontosabb eleme a jó tanár; gondja volt tehát a tanárképzés megfelelővé tételére s e végből részben keresztülvitte a budapesti tanárképző-intézet reformját, s elrendelte a részletes tanulmányi terv, munkaprogramm elkészítését és a tanárvizsgálati szabályzat teljes revideálását, Ez utóbbbira nézve véleménye az, hogy kevesbíteni kellene a vizsgálatok számát s alkalmat kellene adni a jelölteknek arra. hogy elmélyedhessenek tanulmányaikba. Ez elmélyedésre nézve azonban nekünk magunknak az a véleményünk, hogy jó lesz vigyázni vele és ne maradjanak figyelmen kivül mellette a gyakorlati élet s a gyakorlati tanítás követelményei sem. Mindenesetre elengedhetetlen, hogy jövendő tanáraink belemélyedjenek tanulmányaikba és a legalaposabb elméleti ismeretekkel rendelkezzenek ; azonban ennek nem szabad azt jelentenie, hogy a gyakorló tanári kathedrán is elméleti tudósok legyenek professzoraink, a kik a gyakorlati élettel, növendékeik felfogóképességével és munkabírásával nem számolva, mint egyetemi tanárok prelegáljanak s mindazt fejőkbe akarják tömni növendékeiknek, a mit magok tudnak. Az ifjabb tanári generáczió körében már is sok a „tudós" és nagy mérvű a tudóskodás a tanításban; vigyázzunk azért, hogy a nagy alapos elméleti képzés meg ne hoszulja magát a gyakorlati tanításban. A középiskolai tanítás túlterheltsége sok tekintetben a „tudós" ifjú tanároknak köszönhető; legyen azért gondja a miniszternek arra is, hogy a jövendő tanárok necsak mint tudományt tudják stúdiumaikat, hanem értsék a módját annak is, hogy azt miként lehet a gyakorlati tanítás mezején aprópénzre váltani s a növendékek lelke kincsévé tenni. A tanítás sikerének előmozdítása végett egy kisér• letet, kiván tenni a miniszter a budapesti minta-gimnáziumban a szülői konferencziákkal, a melyeken a szülők érintkezhetnek a tanárokkal és megbeszélhetik gyermekeik dolgait. Egészen új idea ez; majd elválik, hogy a gyakorlatban mennyire lesz czélra vezető. Igen helyes, hogy a miniszter nagy gondot fordít a testi nevelésre és nem méltányolható eléggé, hogy a sablonos tornaórák helyébe a játékdélutánokat tette a négy alsó osztályban. A felső oktatás körében is egész sereg reformot hajtott végre. Rendezte az egyetemi tanárok fizetését; reformálta a műegyetemi tantervet és vizsgálati szabályzatot, az orvosi szigorlati rendtartást, s most van folyamatban a jogi szakoktatás reformja. Ez utóbbit illetőleg a jogakadémiák tekintetében oly nyilatkozatot tett a miniszter, a mely bennünket is közelről érdekel és megnyugtatásunkra szolgál Kijelentette ugyanis, hogy elejtette az előadói tervezet azon propoziczióját, a mely nem engedte meg a jogakadémiák székhelyein a vizsgálóbizottságok működését, és akként fog intézkedni, hogy minden jogakadémián legyen vizsgáló bizottság. A jogi szakoktatás körében eltörlendőnek ítéli a kötelező tudorságot s azt csak mint tudományos jellegű fokozatot ítéli megtartandónak; ragaszkodik továbbá ahhoz, hogy a főbb tárgyakból kollokviumra köteleztessenek a hallgatók. A népiskolai oktatás terén eldőlt végre az a kérdés, hogy kell-e külön tanterv az osztott és az osztatlan iskolák számára? Eldőlt a kérdés az egységes tanterv javára, s ennek megfelelően fog elkészülni az új tanterv. Azt pedig, hogy ez miként alkalmaztassák az osztatlan iskolákban? — bő utasítások fogják kifejteni. Új utasítást készíttetett az állami iskolai gondnokságok részére, a mely meg fogja gátolni az eddigi határvillongásokat a tanítók és gondnokság közt. A valláserkölcsi oktatás tekintetében védte a miniszter az állami iskolákat, s kijelentette, hogy a vallásoktatásra oly nagy gondot fordít, a mennyit csak lehetséges. Az állami iskolák felállítása és az iskolák államosítása tekintetében politikája párhuzamos, azaz nemcsak a nemzetiségi, hanem a vegyes és a tiszta magyar vidékeken állít iskolákat s államosít, ha az iskolafentartók magok kívánják. De mivel azt vette észre, hogy a magyar elem beiskolázott gyermekeinek száma nem áll arányban a nemzetiségek beiskolázott gyermekeinek számával, a magyar vidékekre nagyobb gondot fordít, azokat, mint mondá: protegálja. A tanfelügyelet bizony még most sem mindenben kielégítő; de ennek egyetlen oka csak az, hogy a tanfelügyelőségek nem rendelkeznek kellő személyzettel. A gazdasági ismétlő iskolák jól beváltak, s a jövő évben kísérletet tesz az Alföld nagyobb községeiben a leányok gazdasági ismétlő iskoláival is, a melyekben konyhakertészetet, baromfitenyésztést, női kézimunkákat és háztartást tanítanak. A polgári iskolák reformjának kérdése még nincs ugyan véglegesen megoldva, de erre nézve is elmondta a miniszter alapgondolatait. Ezek szerint lesz egy négy osztályú polgári iskola, a mely mint önálló szervezetű befejezett egész és mint népoktatási intézet fog működni. E négy osztály fölé jön három osztály, s ez lesz a felső polgári iskola. Ennek kettős lesz a feladata. Az egyik, hogy mindazokra a közszolgálati ágakra képesítsen, a melyekre jelenleg megfelelő iskola hiányában a középiskola és a felső kereskedelmi iskola képesít; a másik feladata a közélethez szükséges általános műveltségnek a nyújtása, azok számára, a kik felső oktatásban nem részesülnek, s a kik egyetemi, műegyetemi s általában felső iskolai kiképzésre nem akarnak menni. A reform keresztülvitele azonban nem könnyű, mert a minősítési törvénynyel áll kapcsolatban, s még a hadügyminiszterrel is tárgyalni kell. miután a miniszter a felső polgári iskolára ki akarja terjesztetni az egyévi önkéntesség kedvezményét is. A felső leányiskolák új tanterve is készen van már. E szerint a felső leányiskolák karaktere középiskolai lesz ; egységes tantervvel, minden bifurkáczió nélkül, s czélja az általános műveltség megadása lesz. — A gimnáziumi irányú leány oktatás ügyében nem tartja szükségesnek külön leánygimnáziumok felállítását, hanem csak azt, hogy néhány felső leányiskolánál, továbbképző tanfolyamokkal mód adassék a növendékeknek gimnáziumi oktatásban való részesülésre is. Végül a tanítóképzésről szólt a miniszter. Az államnak legalább is négy tanítóképzőre volna szüksége, hogy a tanítóhiányt megszüntethesse. A míg ez megtörténhetnék, a tanítóképzés nívóját igyekszik emelni s a képezdei növendékeket hivatásuk szeretésére nevelni. E végre új rendtartást s új képesítő vizsgálati szabályzatot adott ki, s készen van már az új tanterv is, A miniszter beszéde kitöltötte a 14-ki ülést s így a költségvetés tárgyalása csak 15-én vette kezdetét. Janits Imre, gróf Zichy János, Dózsa Endre és Boda