Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-24 / 8. szám

lók minél többet merítsenek az ismeretekből. Túlterhelik, agyontömik a szótudománynyal, s aztán csodálkoznak, ha a gyermek a „ tudomány "-tói csömört kap. A gyer­mek elmaradásának okát nem a tantervek képtelen követelményeiben, nem a saját methodikai eljárásuk bak­lövéseiben keresik; a gyermek idegrendszerét, öröklött és szerzett dispoziczióit, egyéni sajátságait figyelembe sem veszik; nem egy esetben rá mondják a normális gyermekre is: taníthatatlan tompaelméjű, — buta. Mi lehet az abnormálitásnak a valódi oka? — azt felku­tatni a legtöbb esetben meg sem kísérlik. A kézművestől megkívánjuk, hogy az anyagot, a melyből dolgozik, alaposan ismerje ; azt azonban sokan nagyon felesleges dolognak tartják, hogy az emberkép­zés munkásai a gondjaikra, vezetésükre bízott ,,anyag" testi és lelki tulajdonságaival megismerkedjenek. Nagyon sok munka vár e téren a tanítóképző-intézetekre!" — Az ember fejlődésének ismerete épen ilyen fontos a papra is. „Az, a ki híveinek lelki életét, vallási s er­kölcsi gondolkodásmódját irányítani, orvosolni akarja: nem lehet el pathológiai ismeretek nélkül. Ha tudja: mi az oka a rendellenes fejlődésnek ; hogy növekedtek nagyra a vallás erkölcsi törvényekkel ellenkező csele­kedetek? — más szempontok szerint bírálja meg híveinek lelki életét. A mit eddig bűnnek tartott, az esetleg a testi abnormitás, a szülők és ősök kicsapongásainak logikai következményeként tűnik fel előtte. Áz egyének ismerete ráviszi az egyének orvoslására, s ez úton a tömeg gyó­gyítására". — Igen szép hivatás vár az orvosra is. Ma az orvos mind a gyermekeknél, mind a felnőtteknél csak a kifejlődött betegségeket látja. De az ok és a kifejlődés okozatai a leggyakrabban ismeretlenek előtte. Pedig a betegségeknek óvóintézkedésekkel megelőzése ethikailag értékesebb, mint azok gyógyítása. Ezért az orvosokuak a mondottak alapján egyesült erővel kell kezet fogniok a tanítókkal és a papokkal. — .. A gyermek­psychologia és pathologia a közigazgatási tisztviselők, bírák, jogászok, a törvényhozás tagjai és az államféfiak figyelmére is érdemes. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a degeneráczió Európa-szerte ijesztő mérvben ter­jed. Magában Németországban a közelebbi évben 48,000 fiatal „gonosztevőt" ítélt el a büntető bíróság. A szám egyre szaporodik. A javítóintézetek mai szervezetük mellett inkább fogházak; pedig a szerencsétleneknek nem erre, hanem kórházra s nevelőintézetre volna szükségük". Ekként a különböző hivatású, rendű és állású egyének közös munkálkodásának tere ez az egyesület, melynek hivatalos lapja a „Kinderfehler" cz. folyóirat (Hermann, Bever és Söhne kiadás Langensalza). Elő­fizetés ára egy évre 3 márka. Tagsági díj évi 4 márka, melyért az egyesület hivatalos lapját és más kiadvá­nyait kapja az illető. b) A hazánkban tartott különböző nemű iskolai közgyűlésekről csak azokat a mozzanatokat említjük fel, melyek pedagógiai jelentőséggel biró; magasabb érdekű kérdések szolgálatába szegődtek. így a kereskedelmi iskolai tanárok szegedi közgyűlésén Nagy Lajos jogtanár a kereskedelmi iskola jogi oktatásáról értekezett. Nem találja ebben a szakban eléggé gyakorlatinak a kereskedők képzését; hibáztatja a tantervet, a tanulók gyengeségét s reformokat sürget. Üdvözli a hétosztályú polgári iskolát, melynek szervezése visszaadná a kereskedelmi iskolát a kereskedelmi szakoktatásnak. A tanítóképzőtanárok kolozsvári közgyűlése Simkó Endre előadásában elfo­gadta azt a javaslatot, hogy minden intézetnél állandó önképzőkör legyen tanári vezetés alatt; más ifjúsági kör ne is legyen, hanem ennek kebelében alakuljanak az ének- és zenekarok, játszó-csoportok; az önképzőkör ölelje fel az intézeti tanulmányok minden ágának műve­lését. Az osztatlan népiskola tantervével két testület foglalkozott: az egyik az Állami Tanítók Orsz. Egye­sülete, 30 szavazattal 27 ellen a külön tanterv melletti indítványt fogadta el; míg a másik, a Tanítók Orsz. Bizottságának igazgató-tanácsa 16 szóval 2 ellen az egységes tanterv mellett foglalt állást. Idevonatkozólag a szegfejét igen ügyesen eltalálta a Magy. Paedagogiá­ban (májusi sz.) olvasható következő észrevétel: A kérdés körül folyt vitákban „sok szó esett, hogy egy tanító taníthat-e annyit, mint hat; de azt kevesebbet fejtegették, hogy az osztatlan iskola tanítványa tanulhat-e annyit, mint az osztotté? Pedig a tanítványért van az iskola. Az utóbbi kérdésre egyszerű a felelelet: a gyermek fejének a 6—12 éves kor között megvan egy átlagos befogadó képessége, a mely független attól, hogy osztott vagy osztatlan iskolába jár-e. Ez a szempont igazolja azon tapasztalati argumentumot, a mit több olyan tanító hozott föl, a ki mindkét-féle iskolában tanított, hogy az osztatlan iskolában elért eredményei nem állanak hátrább az osztott iskolabelieknél". (Az orsz. közoktatási tanács állandó bizottsága f. é. jan. ülésében tudvalevőleg az egységes tanterv mellett foglalt állást és utasította a népiskolai szakbizottságot, hogy az ily értelemben vett tantervi utasítások elkészítésének módjáról haladék nélkül dolgozzon ki részletes javaslatot.) c) Ellenben az oly régóta húzódó ' polgáriskolai reform még mindig a tervezés és elékészítés stádiumá­ban áll. E tekintetben ma sem tudunk többet, mint a mennyit a vall. és közot. miniszter a mult év tavaszán a nála tisztelgett Orsz. Polgáriskolai Egyesület küldött­ségének válaszában kijelentett, hogy „ambiczióját helyezi abba, hogy a reform sorsát dűlőre juttassa és dicsőségé­nek fogja számítani, ha az az ő minisztersége alatt lesz törvénynyé. Hogy a megvalósítás nem történhetik gyorsabb tempóban, azt megmagyarázza, hogy a reform nagy tanügyi és társadalmi jelentőségénél fogva sok érdeket érint, a melyek megegyeztetése sok körültekintést, sok­nemű tárgyalást kiván; a mellett pénzügyi nehézségek is vannak. A tárgyalások folyamatban vannak, a kvalifi­kácziók ügyében majdnem valamennyi minisztérium mai, az önkénytesi jog kérdésében a közös hadügy­minisztériummal. Terve az, hogy jóravaló iskolát csináljon, mely a középiskolai kérdés végleges rendezését is elő­segítse; azon van, hogy az iskola színvonala ne szállít­tassák le, s hogy a tanárkarok jogai se esorbíttassa­nak. A törvénytervezetet annak idején publikálni, fogja, hogy alkalmat adjon a közvélemény megnyilatkozá­sára".* d) A népoktatás intenzív fejlesztésére folyt be Wlassics Gyula közoktatási miniszternek még az 1899-ki költségvetés országgyűlési tárgyalásakor bejelentett az a terve, hogy a népiskolák olyan szemléltető képekkel láttassanak el, a melyek míg egyfelől a szép iránti (mű­vészeti) érzéket és a hazafias érzést emelik, addig más­felől közvetve az erkölcs-vallásos nevelést is ápolják. E terv megvalósítása végett 20 történelmi, 12 földrajzi és 8 irodalmi tárgyú szemléltető képnek hazai művé­szek által történő előállítására nyílt pályázatot hirdetett, fölvévén a kiadásokra az 1901-ik költségvetés terhére 20,000 koronát, miután előzőleg egy szakértekezlet határozatából a szemléltető képek tárgyainak megálla­pítására legjelesebb tudósainkat kérte fel a miniszter ' E tekintetben a miniszter érdemlegesebben nyilatkozott a közokt. költségvetés tárgyalásakor. Nyilatkozata lapunk más helyén olvasható. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom