Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-17 / 7. szám

Nagy János, Kertész János, dr. Nagy Zsigmond, Sz. Szabó László, dr. Sz. Szabó József, Szinay Gyula. Komlóssy Arthúr a tagságot nem fogadta el. (X) Mocsáry Lajos válaszol Ballagi Gézának a Sáros­pataki Lapokban hozzá intézett marasztaló czikkére és válaszában sok megszívlelendő dolgot mond. Legelső sorban is örömmel fogadjuk ama kijelentését, hogy nem szándéka az egyházi közügyek teréről visszavonulni s czikke tulaj donképen csak azt akarta kifejezni, hogy munkásságának a mai viszonyok között sikereit nem látja. Majd reflektálva Ballagi czikkére s annak azon állítására, hogy mi protestánsok mindnyájan „szabad­elvűség szolgálatában állunk", igen helyesen kijelenti, hogy „mi nem állunk szolgálatában senkinek ; a pro­testantizmus önczél; nekünk, mint egyháznak feladatunk híveink lelki ügyeinek gondozása". A mit már ezután mond, hgy t. i. „ebből a körből kilépni, államokkal, melyekben élünk, bármiféle állami czélok előmozdítá­sára szövetkezni, az államnak bizonyos irányok és czé­lok elérésében segítségünket és közreműködésünket fel­ajánlani nem feladatunk" — már nem írjuk alá, mert a protestáns és épen közelebbről a magyar protestáns egyház nem lehet közönyös a magyar nemzet állam czéljai és sorsa iránt, hanem ha nem mint szövetségesnek is, de mint magyar protestáns egyháznak ott kell állania, mellette segítő gyanánt. A magyar protestáns egyház örömben és búban összeforrott a magyar nemzeti állam­mal s múltját nem tagadhatja meg s nem is tagadja meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar prot, egyház az úgynevezett szabadelvű politika slepphor­dozója legyen s ennek érdekeiért még az öngyilkosság­tól se riadjon vissza. Szabadelvűség és magyar nemzeti állam és szabadelvű politika ép úgy nem egy, mint ke­resztyénség és római katholicizmus. Hogy a szabadelvű politika szolgálatában botorságokat követett el a magyar prot. egyház és súlyos sebeket ejtett önmagán, az két­ségtelen és ebben teljesen igaza van Mocsárynak. De ebből nem következik az, hogy tagadjuk meg a szabad­elvűséget és önmagunkba visszavonulva ne szolgáljuk a magyar nemzeti állam ügyét, hanem csak az, hogy a politikai szabadelvűség jelszavának, kormányok frá­zisainak ne üljünk fel, hanem csak az igaz és helyes szabadelvűségnek legyünk támogatói, a nélkül, hogy öngyilkosságot kövessünk el. Az ó-testamentumot revideáló bizottság f. hó 12. és következő napjain végezte munkáját, Petri Elek elnöklete alatt Budapesten. Az idő rövidsége miatt csak a fontosabb hiányok orvoslására terjeszkedhetett ki ; a kisebb fogyatkozások kiigazítása és a végleges egyez­tetés végett pedig szétosztották maguk között a bizott­ság tagjai az ó-testamentum egyes könyveit. Minden egyes tag közölni fogja a munkálatát a többiekkel és a szöveg végleges megállapítás után az angol biblia­terjesztő társulathoz fogják beterjeszteni munkálatukat. Nehéz, fárasztó munkát végzett a bizottság, de teljes odaadással és a legjobb igyekezettel törekedett felada­tának megfelelni, s így reményünk lehet arra, hogy az ó-testamentumnak olyan fordítása fog a magyar nép kezébe kerülni, a mely a legjobb bibliai fordításokkal is kiállja a versenyt. ISKOLA. Tanári székfoglalók. Xpápai ref. főiskola igazgató­tanácsának f. hó 12-én tartott ülésével kapcsolatban történt meg Thury Etele theol. akadémiai história profesz­szornakí.és Lic. Rácz Kálmán főgimn. vallástanárnak szókfoglalása. Mindkét tanár szakjába vágó értekezéssel foglalta el székét. Thury Etele „A felső Dunamellék reformácziójá"-ról tartott székfoglaló értekezést Lic. Rácz Kálmán pedig a hegyi beszédről szóló tanulmányát olvasta fel. Az új tanárokat Antal Gábor püspök és Czike Lajos főiskolai gondnok üdvözölték. Mi is szívből üdvözöljük őket és Isten minden áldását kívánjuk működésiikre. Középiskoláink tantervreviziója. Az egyetemes tanügyi bizottságnak a gimnáziumi tanterv megállapítá­sára kiküldött bizottsága f. hó 8-án és következő napjain tartotta meg üléseit Dóczy Imre elnöklete alatt Sáros­patakon. Váró Ferencz előadó, tekintetbe véve a tanári testületek véleményeit és az állami tantervet, részletes tantervjavaslatot terjesztett a bizottság elé, a mely azt minden részleteiben átvizsgálta és megtette rajta a szük­ségesnek ítélt módosításokat. Különösen behatóan tár­gyalta a bizottság a vallástanítás tantervét, s a mint értesülünk, a biblia olvasást és magyarázást végig vezette mind a nyolcz osztályon és szükségesnek ítélte egy iskolai biblia kiadását, a melyben osztályról osztályra kijelöl­tessenek az olvasandó és magyarázandó bibliai részek. A bizottság módosításai figyelembe vételével Váró Ferencz ki fogja dolgozni a tantervet és az áprilisban Sáros­patakra összehívandó egyetemes tanügyi bizottság elé fog terjesztetni. Óhajtandó volna azonban, hogy a tanterv, mielőtt az egyet, tanügyi bizottság elé terjesztetnék, megküldetnék az egyes iskolákhoz és az egyházi lapok­hoz is, hogy foglalkozhassunk vele és véleményt nyilvá­níthassunk felőle. A rozsnyói evang. főgimnázium épületét ki akarja bővíteni és át akarja alakítani a fentartó testület. Az erre vonatkozó terveket a kultuszminiszter már jóvá­hagyta ; a kivitel azonban, a mit a jövő tavaszon akartak eszközölni, halasztást szenved és majd csak a költség­vetés jóváhagyása után fog megtörténni. Az elemi iskolai tanítás egységessége. Két év óta foglalkoztatta már a népiskolai tanügyi köröket az a kér­dés, hogy a tantervreviziónál külön tantervet készítsenek-e az osztott és az osztatlan népiskola számára? Meghányták vetették ezt a fontos kérdést a sajtóban; hozzászóltak a tanító-egyesületek, míg végre megoldást nyert az orsz. közoktatásügyi tanács állandó bizottságában január 29-én. A bizottság Lakics Vendel előadó kivételével egyhan­gúlag az egységes tanterv mellett foglalt állást, s

Next

/
Oldalképek
Tartalom