Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-24 / 25. szám

hivta a figyelmet arra, hogy a felekezeti élet terén 1867 ota retrográd törekvések ütötték fél fejőket. Ezeket nem az egyházpolitikai törvények idézték fel, sőt ellenkezőleg, ezek tették szükségessé az új egyházpolitikai törvények megalkotását. Ezek a retrográd törekvések az ujahb időben mind vakmerőbben és brutálisabban lépnek fe', s oda szeretnék kényszeríteni a többi egyházakat is, különösen pedig a protestánsokat, hogy az egyoldalú felekezeti politika terére lépjenek. Ez volna csak az igazi veszedem. Ő a protestáns szempontokat, protestáns ügyeket, protestáns életet csak az egyházi élet terén ismeri és az egyházi élet terén is csak az intenzív és nem egyszersmind agresszív működésben. A politikában e hazában sem r. katholikus, sem protestáns politikát ismernünk nem szabad, — s nem ismerne nagyobb szerencsétlenséget sem a protestantizmusra, sem az ország közügyeire nézve, mintha az egységes szabadelvű magyar közfelfogást sikerülne felekezeti szempontok szerint darabokra tépni. — íme, igy beszélt Tisza István, s szavai után kérdezhetjük: mi protestánsok akarunk-e felekezeti politikát csinálni? mi akarjuk-e az ország nyugalmát felzavarni, s nem azok a ^retrográd törekvések«-e, a melyek Rómából kiindulva, érvényesülni akarnak egyházi, politikai és társadalmi téren egyaránt ? A pesti ref. egyházmegye lelkészi értekezletét f. hó 26-ikán Újpesten fogja megtartani. Tárgysorozat: Délelőtt 10 órakor istentisztelet az újpesti ref. templomban. Prédikál Arany Gusztáv, péczeli lelkész. Az értekezlet tárgyai: 1. Gyülekezeti teendőink a mai felekezetközi viszonyok közt. Előterjeszti Benkö István rákos-palotai lelkész. 2. Az orsz. lelkészi nyugdij-intézet kérdése. Előterjeszti Mády Lajos újpesti lelkész. 3. Jelentés az egyházi adózás ügyében, a korábbi értekezlet megbízásából. Előterjeszti Fábián Dénes kispesti lelkész. 4. Esetleges indítványok. Értekezlet után társas ebéd a rákos-palotai erdőben. A budapesti ref. egyház presbitériuma f. hó 19-én ülést tartott, a melyen először felolvastatott a f. hó 10-én tartott tisztújító közgyűlés eredményéről szóló jelentés és annak alapján tudomásul vették az uj algondnok, presbiterek és egyházgazdasági bizottsági tagok megválasztatását. Ugyanezen alkalommal letették a hivatalos esküt dr. Puky Gyula algondnok és Bernátb Géza és dr. Szabó Aladár uj presbiterek. Megdöbbentő dologról értesülünk Udvarhely megyéből, a mely a mellett tesz szomorú bizonyságot, hogy a napok, a melyekben élünk, csakugyan gonoszok. Menyhárt András, az udvarhelyi ref. egyházmegye legközelebbi gyűlésén, esperesi jelentésében sajnálkozással emlékezett meg arról a zaklatásról, a melyben a dobói reformátusok részesülnek, a kiknek a tanfelügyelő megtiltotta gyermekeik magán úton való taníttatását és kénvszerítette a gyermekeket a két és fél kilométerre fekvő vágási r. kath. iskolába járásra. Erről az esperesi jelentésről úgy tudósított az Erdélyi Prot. Lap levelezője, hogy Dobóban »az ultramontánoknak még a tanfelügyelő és a megye is tolja a szekerét«. Ebben a saját megsértését látta a megye, s Damokos Andor alispán hivatalos átiratban vonta felelősségre Menyhárt András esperest, követelve a közlemény helyreigazítását, ellenkező esetben pedig a püspök útján való elégtételvétellel fenyegetőzve. A derék esperes erre a furcsa átiratra a leghatározottabb visszautasítással felelt, kijelentvén, hogy az alispán úr kímélje meg hasonló atiratoktól, mert nem ismer oly törvényt, vagy jogot, a melyek alapján kérdőre vonhassa őt valaki egy olyan cikkért, a melyet nem irt. A törvény rendes útjára utasította tehát az alispán urat. Mint halljuk, az alispán úr, a ki különben reformátusnak vallja magát, a püspöknél tett panaszt és kért elégtételt. A fejleményeket kíváncsian, de nyugodtan várjuk, s az egész furcsa ügyre legközelebb érdemlegesen visszatérünk. Templomavatások. A lápaföi ref. egyház mult hó 27-én avatta fel nagy áldozatokkal renovált templomát. A felavató ünnepélyre megjelentek a környék intelligenciája, valláskülönbség nélkül és a szomszéd ref. gyülekezetek hívei közül is igen sokan. A felavató beszédet, mint esperesi megbízott, Póth József gyönki lelkész mondotta. Utána Fejes György helyettes lelkész, a kinek a templom renoválása körül igen nagy érdemei vannak, olvasta fel a gyülekezet majdnem 300 éves történetét; végül Fejes György alkalmi agendázása után, Elekes gyönki gimn. tanár segítségével kiosztatott az úrvacsora. Délben barátságos ebéd volt, utána pedig az iskola udvarán vidám népmulatság zárta be az emlékezetes napot. — A domonyi evang. egyház renovált templomát f. hó 10-én avatta fel Sárkány Sámuel püspök. A renovált templom a kis egyház felügyelőjének, Glück Frigyesnek áldozatkészségét hirdeti, a mennyiben a restaurációnak mintegy 24 ezer koronára rúgó költségeit Glück Frigyes maga viselte. A felavató ünnepély illusztris vendégeket hozott a kis gyülekezetbe, részint Pestről, részint a vidékről, a mennyiben a püspökön és a nagylelkű adakozón kivül jelen voltak Podmaniczky Frigyes báró, Zsilinszky Mihály államtitkár, Prónay Dezső báró, Márkus József budapesti főpolgármester, Podmaniczky Géza báró, Rózsavölgyi Gyula budapesti alpolgármester, Vaszilievits János budapesti tanácsos, He'itai Ferenc országgyűlési képviselő, Török József ceglédi főesperes, botfai Hűvös József, Kapczy Vilmos gödöllői főszolgabíró, Magyarevics Mladen dr. városi orvos, Segesvári Jenő, Grosner Sándor, dómonyi Domony Ödön, László Zsigmond és még többen a környék uraiból. A felavatásnál Szilárd János domonyi és Moravcsik Mihály aszódi evangelikus lelkészek segítettek a püspöknek a szertartásban. Délben sátor alatt lakomára gyűltek a vendégek és a község színe-java s itt számos áldomás hangzott el. ISKOLA. A budapesti ref. theológiai akadémia köréből. F. hó 19. és 20. napjain folytak le, a theológiai választmány tagjai és a tanárok előtt a nyilvános évzáró vizsgálatok. A vizsgalatok eredményei általában kielégítők voltak, különösen pedig az I. és III. év mutatott fel igen szép eredményt. Huszadikán délután tartatott meg a záróünnepély, a melyen kiosztattak az ösztöndijak és a pályamunkák jutalomdijai. A Csontos-féle 200—200 koronás ösztöndijat nyerték: a IV. évről Makay Lajos szenior, a III. évről Forgács Gyula, a jövő tanévi szenior, a II. évről Kájel Endre, az I. évről Bocsor László. A Gerenday Antal-féle alapítvány 100 koronás kamatát Mészáros János III. éves, a Ballagi-alap 96 korona 40 fill. kamatát Böszörményi Jenő I. éves, a Gerenday József-féle 50 koronát Nyáry Pál III. éves, a Polgár-féle 50 koronát Széless Sándor I. éves, a Hubay-féle 50 koronát Keresztes Gyula II. éves, a Szász Károly-féle alap 32 korona kamatát Kemenczkv Gyula II. éves növendék nyerte el A szónoklati verseny 32 korona díját a vizsgáló bizott-