Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-02-18 / 7. szám

A legyőzött párt nem akarta a szakadást ; nem pedig azért, mert jobban szereti hazáját, melynek temérdek bajai közt a protestáns szellem az egyetlen egészséges és a haza üdvét magában rejtő irány; és a protestáns közös »családhoz< is jobban vonzódik, semhogy azért áldozatot hozni sajnálna. Hasonló szellem lengi át a Schulz indítványát, melyben 100 különböző párthív nevében javasolta, hogy hivassanak fel az egyházak Franciaországnak közös szellemben való evangélizálására. Ez az indítvány minden ellenvetés nélkül emeltetett az értekezlet határozatává. Lafon a középpárt nevében hivatalos egyetemes zsinat összehívását javasolja, mert az 1872. évi zsinat határozatait nem mindenik konzisztorium fogadta el; nem főleg a szabadelvű irány hívei (42 konzisztorium) az ott megállapított hitformulát; sőt az 1873-ban újra megnyílt zsinatot, miután tiltakozásuk felett a többség napirendre tért, odahagyták. Azóta a viszonyok teljesen rendezetlenek ; a kormány engedélyének kikérése nélkül tartott önkéntes zsinatok törvény erővel biró határozatokat nem hozhattak. — Az indítványhoz a jobbpárt is csatlakozott a maga teljességében ; ennélfogva a törvényhozó zsinat tartása kimondatott, annak előkészítésére a testvéri érzületet ápoló állandó bizottság felhatalmazást nyert. Puaux azt indítványozta, hogy a kormányi kinevezésen nyugvó központi tanács (conseil central) helyett választott központi tanács álljon a francia ref. egyház élén. Az egyházak maguk választják fejeiket, ennélfogva ez a legfelsőbb egyházi testület is az egyházaktól nyerje megbízatását, s kötelessége legyen az egyház érdekének, jogainak az állammal szemben is védelmezése. — Az indítványt a lyoni értekezlet elfogadta; de hogy mit fog rá mondani a kormány, az már megint kérdés. Nekünk legalabb hazai viszonyaink ismeretéből kevés kilátásunk van arra, hogy kötelességeket hordozó államhatalom (Franciaország mint állam tartja fenn a ref. nemzeti egyházakat) jogokat ne követelne magának. Doumergue tanár, a konfesszionálisták egyik oszlopa, keresztyén szeretettől áthatva, 70 elvtársával együtt azon óhajnak ad kifejezést, hogy a ref. protestánsok mindinkább egyesüljenek, hogy fokozódó sikerrel végezhessék a védelem és terjeszkedés kettős munkáját. Az ilyen szellemben tett indítványra határozattá lett, hogy a fennálló testvéri bizottság mint olyan, újabb 3 évre megbízást nyer a református »család* (e szóban egyesítik a különféle irányú reformátusokat) jogainak és érdekének képviseletére és védelmezésére; továbbá mikor alkalmasnak látja, hivjon össze egy testvéri értekezletet. Br. Schickler beszámolt ennek a testvéri bizottságnak 3 évi működéséről, s élénk tetszéssel fogadták a feltárt eredményt. Ugyanő feltüntette, hogy a nyugalomba vonuló lelkészek és az özvegyek növekedő száma folytán a papi nyugdíjintézet nagyon kétes jövő előtt áll, 8000 frank deficittel zárja le számadását ; ha ez 20 éven át így tart, 300 frankra fog egy lelkész nyugdíja leapadni. A veszély elhárítására gyüjlőiveken fognak az egyes konzisztoriumoktól segélyt kérni. A lyoni egyház maga 3600 frankot gyűjtött erre a célra. Több belkörü ügy is elintézést nyert, a melyek az elemi iskolázásra, belmisszióra stb. vonatkoztak, s az értekezlet bizonyára a testvéri békét szilárdította a francia testvéreink között. Szép szerep vár reájuk: az erkölcseiben megromlott francia népet az evangélium ereje által talpra állítani, s ők át is érzik e hivatás fenségét, elhallgattatják a közös cél érdekében egymás iránti ellenszenvüket. Még megemlítem, hogy az értekezlet az első napon sürgönyileg kifejezte a köztársaság elnöke előtt honfiúi érzelmeit; továbbá, hogy a montbeliárdi luth. rész-zsinat testvéri üdvözletét véve, hasonlóval viszonozták. A Christianisme után Lic. Rácz Kálmán. EGYHÁZ. Az egyetemes konvent ez évi közgyűlését, mint megbízható forrásból értesülünk, április hó 24. és következő napjaira Budapestre hívja össze az elnökség. -Az egyetemes énekügyi bizottság tagjait március 6-án délelőtt 9 órára Budapestre gyűlésre hívta össze Frjes Istváns s.-újhelyi lelkész, az énekügyi-bzottság elnöke. Ugyanaz nap este hét órakor a reform, főgimnázium dísztermében Fejes István és Kálmán Farkas gyomai lelkész ismertető és buzdító előadást tartanak a templomi aneklésről. A róm. kath. autonómiai kongresszus f. hó 10-én bevégezte a vita általános részét. A részletes tárgyalás alapjául, 89 szóval 37 ellen a huszonhetes bizottság javaslatát fogadták el; azután pedig 83 szóval 50 ellen elfogadták Horánszky Nándor amaz indítványát, hogy a részletes tárgyalás előtt a huszonhetes bizottság lépjen érintkezésbe a legfőbb kegyúrral, a kormánynyal és püspöki karral, hogy azoknak felfogását megismerve foghassanak az autonomiai szervezet megalkotásához. Horánszky javaslatát, Sághy Gyula indítványára még azzal is megtoldották, hogy a bizottság az egyházmegyei autonomia megalkotása és a közvetlen választás behozatala iránt is tárgyaljon az illetékes tényezőkkel. E két dolog a kisebbség javaslatából lőn átvéve, s így a hatarozatban a kisebbség is megnyugodott. A kongresszus e határozatok után felfüggesztette üléseit és majd csak akkor fog újra összehivatni, a mikor a 27-es bizottság megoldja a reá bizott feladatot. Püspöki látogatás. A dunáninneni evang. egyházkerület püspöke, dr. Baltik Frigyes ez évben a barsi egyházmegyében végzi a kánonszerü látogatást, még pedig április 28-án és 29-én Körmöcbányán, április 30-án és május 1-én Fakó-Vezekényben, május 2-án és 3-án Léván, május 4-én Nagy-Szelecsényben és május 5-én és 6-án Nemes-Kosztolányban.